A 2020-as év nem kedvezett sem a moziknak, sem a filmeseknek, sem a filmforgalmazóknak. A magyarországi mozik 5 hónapig voltak zárva, a fennmaradó 7 hónapba beleesett a nyári uborkaszezon és ősszel is csak a fanatikus mozirajongók váltottak jegyet. Ugyan megvolt a romantikája annak, hogy négyen ültünk egy hatalmas teremben Horvát Lili filmjén, és senki nem ropogtatott popcornt, azért már nagyon várjuk, hogy újra közösségi élmény legyen a filmnézés. Megkérdeztünk mozisokat, forgalmazókat, filmgyártókat és a Nemzeti Filmintézet munkatársait is arról, hogy mire számíthatunk 2021-ben.

Liszka Tamást február 1-én nevezték ki a legtöbb budapesti mozit üzemeltető Budapest Film Zrt. vezetői posztjára, így gyakorlatilag egy hónapja volt, míg fenekestül fel nem fordult a világ és be nem zártak a mozik. Tavaly tavasszal még bizakodva nyilatkozott nekünk a Budapest Távmozi elindítása kapcsán [az akkori riport ide kattintva olvasható], azóta viszont eltelt tíz hónap. Tamás szerencsére nem az az alkat, akit apróbb zökkenők eltántorítanak, így igyekezett a legjobbat kihozni ebből az ideálisnak távolról sem mondható helyzetből. Elmondása szerint egy átlagos mozihéten 6-7 premier van, ez évi 300-350 bemutatót jelent. Mivel 2020-ban 5 hónapig zárva voltak a mozik, ez a szám éves szinten a harmadára-negyedére csökkent. Gothár Péter Hét kis véletlen és Kocsis Ágnes Éden című filmje is tavaszra volt időzítve, de ezek a bemutatók elmaradtak.

BezART mozi. Fotó: Talum Zsuzsanna

„Nyáron végül csak egy magyar filmet hoztak ki, a Pesti balhét, ami kevésbé a mi profilunk, mert kommersz film, de be tudott hozni hetvenezer nézőt, ami ebben az időszakban egyáltalán nem rossz szám. Összehasonlításképp az év nagy dobásának szánt Tenetre száznyolcvanezren váltottak jegyet” – mondta Liszka Tamás. „Júniusban kinyithattunk, semmiféle korlátozás nem volt, de a nézők elbizonytalanodtak, nem nagyon mertek moziba menni... ugyanakkor a nyár amúgy is uborkaszezon. Negyedannyi néző volt, mint 2019 júniusában, és egészen novemberig ezek voltak a számok. Novembertől nullára estünk vissza. Azért is volt kevesebb néző, mert nem nagyon jöttek ki új filmek, a forgalmazók nem mertek és nem is tudtak premiereket tartani, hiszen egy-egy film bemutatását több havi munka előzi meg. A hollywoodi sikerfilmekkel sincs ez másképp, az új James Bond-film bemutatóját például már ötödszörre halasztják el” – tette hozzá.

„Nagyon rossz volt a 2020-as év, a márciusi lezárás óta gyakorlatilag folyamatos vészhelyzetben van a mozi, de mi végig kitartottunk. A 2019-es év nézőszámainak 30%-a volt a 2020-as adat. Az elsők között zártunk be márciusban, már akkor, amikor a jogszabály értelmében még nyitva lehettünk volna egy darabig – akkor ezt éreztük felelős döntésnek” – mondta Deák Zsuzsanna, Európa legkisebb mozijának, a Cirko-Gejzírnek a sajtósa. „Nyáron kinyitottunk, de végig nagyon ügyeltünk a távolságtartásra, a fertőtlenítésre. Újranyitási fesztivállal ünnepeltünk, majd csodálatos, fontos filmeket mutattunk be (pl. Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy, Nincs gonosz, Martin Eden, Egy nő láthatatlan élete), de a közönség sajnos nem nagyon merészkedett vissza a moziba. Az újabb lezárás kezdete óta alszik a mozi – javítási, karbantartási munkákat végzünk el, és várjuk, hogy újranyithassunk” – folytatta a Cirko-Gejzír képviselője.

Az üres Cirko-Gejzír

Sikerfilmek a pandémia idején

Jutottak azért 2020-ra is bátor forgalmazók és sikertörténetek. Az Intercom mutatta be az említett Pesti balhé c. magyar akció-vígjátékot 2020 nyarán, amely műfaja ellenére azért hordozott magában rizikót, hiszen a rendező, Lóth Balázs első nagyjátékfilmje. „A nyári hónapok viszonylagos szabadsága alatt be tudtuk mutatni a Pesti balhét, amely kimondottan jól teljesített és bebizonyította, hogy még a jelen körülmények között is örömmel és szívesen járnak a nézők moziba” – mondta Palotás Laura, az Intercom Zrt. sajtósa. A Pesti balhé sikerén felbuzdulva nem érezték nagyon kockázatosnak bemutatni a Hab című romantikus vígjátékot, a szintén elsőfilmes Lakos Nóra alkotását. „A lehető legjobb időpont megtalálása persze így sem volt egyszerű, de semmiképpen sem akartuk, hogy esetleg még egy-másfél évig kelljen dobozban maradnia” – mondta az Intercom képviselője. A vágyott nézőszámokat nem osztotta meg velünk a forgalmazó, de állítása szerint a taktika bevált, hiszen a nézők szeretettel fogadták a filmet (a Filmforgalmazók Egyesülete adatai szerint végül 25ezer néző ült be a Habra).

Pesti balhé

A másik bátor versenyző 2020-ban a Mozinet volt, hiszen szeptemberben tűzték műsorra Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjét, amely egy különleges szerzői film. „Az egyetlen jó megoldás az volt, hogy bemutatjuk Velence és Toronto után. Ekkor volt olyan nemzetközi és hazai hype a film körül, amire szükségünk volt a forgalmazáshoz. Fontos szempont volt az is, hogy szeptember-novemberben nem nagyon volt konkurenciája a filmnek” – magyarázta döntésüket Böszörményi Gábor, a Mozinet ügyvezetője. A számok őket igazolták, hiszen a filmnek közel húszezer mozinézője volt, és a forgalmazó elmondása szerint az online forgalmazása is nagyon jól indult.

Állami szerepvállalás a válságban

„A koronavírus – mint ahogyan sok más iparágra is – katasztrofális csapást mért a mozikra és a filmes szakmára. 2020-ban a tulajdonos fővárostól kaptunk komoly segítséget, valamint az NKA és az NFI is tudta egy kicsit kompenzálni a veszteségeinket. A 2021-es évi támogatások kapcsán még nem tudok konkrétumokról nyilatkozni, de folyamatosan tárgyalunk a döntéshozókkal és lobbizunk a mozikért” - mondta Liszka Tamás, a Fővároshoz tartozó Budapest Film ügyvezetője. Arra a kérdésre, hogy vajon mikor nyithatnak ki újra a magyarországi mozik, mindenki nagyon óvatosan reagál. Liszka Tamás annyit mondott, hogy a 2021-es üzleti tervben azzal számoltak, hogy február közepén nyithatnak ki a mozik és őszig ugyanúgy mindössze 25%-os látogatottsággal lehet majd számolni. Talán szeptemberre elérik majd a 2019-es számokat. „Amióta a Lumière-fivéreknek köszönhetően 125 éve lezajlott az első mozielőadás, soha nem voltak ilyen sokáig zárva a mozik. Ha ránk bízná a kormány, hogy döntsük el, kinyissunk-e, az is elég nagy dilemma lenne nekem, mint cégvezetőnek. Akkor fogunk tudni igazán jó szívvel kinyitni, ha vége lesz a járványnak. Imádunk mozizni, ennek ellenére akkor jönnék ki a barlangból, ha kisütött a nap és nem akkor, amikor az első lyuk megjelent a felhőkön” – mondta a BUFI ügyvezetője.

Deák Zsuzsannát is megkérdeztük, hogyan vészeli át a Cirko-Gejzír mozi ezt a válságos időszakot. „A vészhelyzetre való tekintettel a Filmintézettől kaptunk támogatást, de ez körülbelül a költségeink 5%-át fedezi. A mozit a fővárostól béreljük, ők elengedték a bérleti díjat. A közönségtől is segítséget kértünk. Bérletkampányt indítottunk a Facebookon: »vegyél most bérletet vagy jegyet, és használd később, amikor már biztonságban lehet mozizni«. Ennek hatására nagyon sok bérletet  vettek a nézők, főleg a karácsony előtti időszakban, emellett rengeteg adományt is kaptunk, amiért nagyon hálásak vagyunk – megható, hogy ilyen fontos a közönségnek a Cirko-Gejzír. Nagyon szeretjük a közönségünket, hiányoznak!” – mondta a mozi sajtósa, és hozzátette, hogy amint lehet, ki fognak nyitni és sok izgalmas filmbemutatóval készülnek.

Az üres Cirko-Gejzír

A Nemzeti Filmintézet sajtósa kérdésünkre elmondta, hogy a forgalmazási támogatás pályázatok folyamatosan érkeznek, legutóbb például a Külön falkának, Kiss Hajni első filmje számára ítéltek meg nyolcmillió forintos marketing-támogatást a forgalmazó Mozinetnek. „A filmgyártók támogatása is folyamatos, folyamatosan születnek pozitív döntések, sőt a járványhelyzet okán keletkező többletköltségek miatt (tesztelés, kisebb stáb) a korábban megítélt gyártási támogatásokon túl szinte minden projekt kapott plusztámogatást május végétől. Az első újranyitáshoz jelentős támogatást, mintegy 300 millió forintot kaptak a mozik júliusban a Vissza a moziba! – A magyar film hónapja rendkívüli pályázat keretében, akkor a vetítőhelyek támogatását forgalmazási támogatással kapcsolta össze az NFI. A szakmai egyeztetést követően ismét jelentős forrással fogja támogatni az NFI a nehéz helyzetbe került üzemeltetői szektort, az Art-Mozi Egyesület vagy a Mozisok Országos Szövetsége tagjait. Az új működés támogatási pályázat már elérhető az NFI honlapján.” – mondta a Nemzeti Filmintézet munkatársa.

Az elsőfilmesek lehetnek a covid nagy vesztesei

A Vertigo Media képviselője sajnos nem akart nyilatkozni, noha a legtöbb bemutatás előtt álló magyar film az ő portfóliójukban van. Számos elsőfilm várja, hogy közönség elé kerülhessen, amelyek halmozottan nehéz helyzetben vannak, hiszen egy ismeretlen névvel nehezebb behozni a nézőket a moziba. Felméri Cecília Spirál c. lélektani krimije Varsóban debütált októberben, novemberben lett volna az itthoni premierje. A Mesék a zárkából, Visky Ábel izgalmas kreatív dokumentumfilmje is a startpisztoly kilövésére vár, a tervek szerint a márciusi BIDF-en lesz bemutatva, ahogyan Haragonics Sára és Dér Asia meglehetősen aktuális dokumentumfilmje, az Anyáim története is. Groșan Cristina első játékfilmje, A legjobb dolgokon bőgni kell című coming of age-vígjáték is a dobozban várja, hogy végre közönség elé kerülhessen, ez a tervek szerint ősszel következik majd be, de azért néhány premier előtti vetítésbe talán belefuthatunk majd a nyáron. Nagy Dénes Természetes fény című történelmi játékfilmje nemzetközi karrierjének küszöbén áll, az idei Berlinale versenyprogramjában fog debütálni. Lőrinc Nándor és Nagy Bálint Legjobb tudásom szerint című bemutatkozó alkotása a tallini premier után várja, hogy a hazai mozinézők kedélyeit borzolhassa. Kis Hajni első egészestés mozija, a Külön falka is az idei évben lesz bemutatva a tervek szerint. Varsics Péter első játékfilmje, az Így vagy tökéletes című romkom a decemberi elhalasztott premier után várja, hogy végre közönség elé kerülhessen, az Oscar-díjas Deák Kristóf első mozifilmje, Az unoka is ősszel kerülne mozikba a tervek szerint, továbbá Badits Ákos sci-fi-vígjátéka is arra vár, hogy néhány önfeledt percet szerezhessen nekünk – a tervek szerint júniusban lesz a bemutató. És ezeken felül számos magyar film vár arra, hogy kinyissanak a mozik.

Mesék a zárkából

„Nem tesz jót egy filmnek, ha sokáig »dobozban« van, ugyanakkor félő, hogy ennyi feltorlódott magyar premier kioltja majd egymást, vagy egy-egy rosszul időzített film nyomtalanul tűnik el. Hogy a mozibajárási kedv és hajlandóság hogyan változott meg a pandémia hatására, és mennyi idő kell ahhoz, hogy a nézők visszatérjenek a mozitermekbe, egyelőre csak találgatni lehet. A Nemzeti Filmintézet tavaszra tervez egy átfogó felmérést, amely erre is kiterjed majd” – tudtuk meg Jung Zsuzsától, a Forgalmazás Támogatás igazgatójától.

Teljes bizonytalanság a nemzetközi fesztiválok piacán is

A szerzői filmek jó esetben  nemzetközi fesztiválokon mutatkoznak be, ezután kerülnek a hazai mozikba. „A fesztiváloztatást nagyon sajnáljuk, van olyan filmünk, aminek elsődlegesen az lenne az induló terepe, és komoly nehézséget okoz ez az elsőfilmes rendezőknél. A fesztiválok igazi kulturális események, amiket nem tud nélkülözni a szakma, mert több funkciójuk is van” – mondta Petrányi Viktória, a bemutatás előtt álló Külön falka, az Űrpiknik és a Mesék a zárkából producere. Kocsin Ágnes Éden című filmje tavaly januárban debütált Rotterdamban, az egyik utolsó fesztiválon, amelyet meg tudtak tartani az első hullám előtt. A filmet azóta sem tudták bemutatni itthon, az utolsó tervezett dátum október közepe volt. A Berlinale volt tavaly télen az utolsó fesztivál, amelyet fizikai valójában meg tudtak tartani, ezután – a Mesék a zárkából-t és az Édent is bemutató kolozsvári TIFF kivételével – sorra maradtak el vagy kerültek át a virtuális térbe a fesztiválok, egészen szeptemberig.

Vajda Katalin, a Nemzeti Filmintézet fesztiváloztatásért felelős munkatársa szerint ezt a területet kis mértékben befolyásolta a koronavírus. „Tény, hogy a világ legnagyobb fesztiváljai közül Berlin volt az utolsó, amit helyszíni vetítésekkel megtartottak. Ezt követően egy nagyon rövid ideig megesett, hogy néhány fesztivál elmaradt, de mivel a covid terjedése országonként különböző volt, az intézkedések is eltértek, így nem állíthatjuk egyöntetűen, hogy minden fesztivál elmaradt. A fesztiválok ugyanakkor nagyon gyorsan átálltak az online vetítésekre, így az év közepétől szinte minden fesztivált megtartottak, csak az változott, hogy helyszíni vetítésekkel, online vagy hibrid. Számos esemény online közönségtalálkozót is tartott, vagy előre felvett beszélgetést vetítettek.” – tette hozzá a Nemzeti Filmintézet munkatársa.

Éden

A Szarajevói Nemzetközi Filmfesztivál vezetői hurráoptimizmusról tanúskodva sokáig kitartottak amellett, hogy megrendezik a 2020-as eseményt, de az utolsó pillanatban kénytelenek voltak szinten teljesen áttenni a fesztivált a virtuális térbe. A Velencei Nemzetközi Filmfesztivált viszont fizikai valójában tartották meg szeptemberben, itt mutatkozott be Horvát Lili filmje, a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre, illetve Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmje, amelynek főszereplője, Vanessa Kirby kapta a legjobb színésznőnek járó díjat. Ugyan ez a film a Netflixre készült, tervben volt a magyarországi mozibemutató. „Az igazság az, hogy annyira a covid közepe volt, hogy nem volt nehéz lemondani róla, ez volt az egyetlen lehetőség. Sajnáltuk, hogy nem látható nagy vásznon, de valójában ezzel együtt kellett éljünk” – mondta Petrányi Viktória, a film executive producere. A magyar alkotópáros amerikában készült filmje januárban jött ki a Netflixen. „Sajnos a film nézettségéről nem adhatunk ki semmilyen információt, a Netflix titoktartásra kötelezi az alkotókat és nem ad ki hivatalosan nézettségi adatokat az ott bemutatott filmekről” – tette hozzá a Proton Cinema tulajdonosa.

A magyar filmek másik fontos bemutatkozó terepe, a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál ugyan lemondta az eredetileg nyáron megrendezett eseményt, de sokáig úgy tervezték, hogy novemberben jelentkeznek egy kisebb volumenű kiadással – ám sajnos végül ez sem valósulhatott meg. A tavalyi évben végül a Tallinn Black Nights-ot sikerült megrendezni novemberben, szerényebb kiadásban, a biztonsagi előírásokat szem előtt tartva. Itt mutatkozott be a már említett Legjobb tudásom szerint című dráma, Lőrinc Nándor és Nagy Bálint filmje, valamint Szabó István legutóbbi, Zárójelentés című alkotása. 2021-ben a Berlinale online marketet tart március elején, a fesztivál megtartását viszont a tervek szerint júniusra halasztják. Cannes júliusra halasztotta az eseményt. Persze minden esetben az akkor érvényben lévő helyi intézkedések döntenek. „Fesztiváloztatási stratégiát pontosan úgy építünk, mint korábban, bizonytalansági tényező csak az, hogy online vagy helyszíni fesztivál lesz-e” – mondta Vajda Katalin.

Irány az online tér

A korlátozások első időszakában érzékelhető volt, hogy sokan a streaming-szolgáltatókhoz „menekültek”, általános jelenség volt az HBO GO-n és a Netflixen is, hogy gyengébb minőségben érkeztek a filmek. A Budapest Film villámsebességgel, kevesebb, mint egy hónap alatt fejlesztette ki és dobta piacra a távmozit áprilisban, ahol a bezárt mozik dolgozóinak is munkát tudnak adni, és nem utolsó sorban át tudnak menekíteni valamit az egyidejű mozizás kollektív élményéből, gyakran közönségtalálkozókkal kiegészülve. A kezdeményezés elég sikeres, „teltházzal” mutatták be Gothár Péter korábban említett filmjét, de a Felkészülés...-nek is volt több teltházas távmozis vetítése. „Minden dolgozó megmaradt és nagyon jól veszik az akadályokat és az új kihívásokat, alternatív tevékenységeket. A távmoziban a gépészek indítják a filmet, a műsorosztály munkatársai rakják össze a távmozi programját, a pénztárosok kezelik a jegyeladásokat, home office-ban. Akik nem távmoziztak, azok pedig felújították a mozikat: gépészek, jegyszedők, pénztárosok festették a Corvin, Puskin, Művész Mozi falait” – mesélt Liszka Tamás a koronavírus pozitív hozadékairól.

Corvinus-renoválás. Fotó: Talum Zsuzsanna

A Cirko-Gejzír mozi online platformját ugyan nem a vírushelyzet hívta életre, hiszen már lassan két éve működik, azért jó opció ez azoknak a nézőknek, akik vakon bíznak a Cirko által forgalmazott filmek minőségében. „A nézettségi adatokból egyértelműen kiderül, hogy sok nézőnk választja ezt az alternatívát, amióta bezárt a mozi. Ez a felület pay per view alapon működik, tehát egyenként lehet kikölcsönözni a filmeket, egy napra. Jelenleg 80 film van fent, folyamatosan vannak új online premierjeink.” – mondta Deák Zsuzsanna. 

A Nemzeti Filmintézet válasza az új időszámításra a Filmio nevű online platform, amelyet novemberben indítottak útnak. Ez a szolgáltatás arra hivatott, hogy minél több felújított klasszikust, kultfilmet és új magyar filmet tegyen elérhetővé bárki számára. „A mozibemutatóval egy időben, vagy röviddel utána tervezzük itt a magyar alkotások megjelentetését. A Filmio elsősorban egy korszerű, új forgalmazási platform a magyar alkotásoknak” – ismertette a terveket Jung Zsuzsa. A Filmio filmkínálata folyamatosan bővül, és a jelenlegi előfizetéses konstrukció mellett tavasztól elérhető lesz az egyedi kölcsönzéses lehetőség is.

Visszacsalogatni a nézőket a moziba

„A jó filmek és a jó kampányok csalogatják majd vissza a nézőket a mozikba, külön nem készülünk arra, hogy a mozibajárást népszerűsítsük, erre forrásaink sincsenek” – mondta Böszörményi Gábor. A Mozinet április 22-re tervezi az idei első bemutatót, a Vadlovak – Hortobágyi mese, Török Zoltán dokumentumfilmje lesz az első fecske a tervek szerint. „A 2021-es évet inkább utólag értékelnénk majd. A kisebb művészfilmektől nem várunk sok nézőt, de a Vadlovak, A feleségem története [r. Enyedi Ildikó], és azok a filmek, amelyeknek jól sikerül a nemzetközi premierje és jó a sajtója, szerintünk működnek majd, főleg, ha jó időpontban kerülnek a mozikba” – tette hozzá a Mozinet képviselője.

Vadlovak – Hortobágyi mese

„A mozi egy olyan szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, amit egyszerűen nem lehet az otthoni körülmények között reprodukálni. A közösségi hangulat, a mozis menü és az az érzés, amikor végre lekapcsolják a lámpákat és elindul a film, sokak számára fontos. Hiszünk abban, hogy amennyire nekünk, ugyanannyira a nézőknek is hiányzik a mozi és alig várják, hogy elkezdődjenek az első vetítések” – mondta Palotás Laura, az Intercom sajtósa.

„Nincs pontos információnk arról, hogy a Cirko-Gejzír mozi közönségének mozibajárási szokásait hogyan befolyásolta a covid, de sokan írják nekünk, hogy nagyon várják, hogy jöhessenek, szóval nem aggódunk, hogy az emberek többé ne akarnának nagy vásznon nézni filmet. Bízunk benne, hogy már az újranyitás után elkezdenek újra moziba járni a nézők, amikor pedig vége a járványnak, a járvány előtti nézőszámokra számítunk. Szuper filmekkel, a közönségünknek nagyon hiányzó cirkós életérzéssel, újranyitási fesztivállal, premier előtti vetítésekkel várjuk őket. Emellett természetesen nagyon ügyelünk majd a fokozott fertőtlenítésre, higiéniára.” – mondta Deák Zsuzsanna, és azt is elárulta, hogy szabadtéri mozizást is terveznek a nyárra, de konkrétumokról még korai lenne beszámolni.

Arról, hogy hogyan lehet majd visszacsalogatni a nézőket a moziba, Liszka Tamásnak határozott elképzelése van: „Egyrészt nagyon nagy erőkkel fogunk kivonulni, ha valaki nem megy moziba, akkor a mozi megy hozzá. Számos más tervünk is van, szeretném, ha a budapestiek éreznék, hogy miattuk létezünk és dolgozunk. Szeretnénk, hogy minél többen birtokba vegyék, ami amúgy is az övék – mondta a BUFI ügyvezetője. A jelenlegi helyzethez alkalmazkodva a Budapest Film – az online mozizás lehetőségét nyújtó távmozi mellett – kertmozikat épít. Már 2020 nyarán elindították a kertmozi-mozgalmat, június elejétől öt helyszínen vetítettek szabadtéren, most nyáron még több kertmozi lesz.

Kertmozi Budapesten. Forrás: képszerk.hu

A Városházánál és a Tabánban, a Szarvas térnél minden héten volt vetítés, a Teleki téren és a Városmajori Szabadtéri Színpadon is voltak moziestek, és a Hunyadi téren, a piaccal szomszédos parkban is rendszeresen szerveztek vetítéseket. „A környékbeliek azonnal birtokba vették ezt a kertmozit, kockás pléddel, piknikkosárral, bekevert fröccsel moziztak a szabad levegőn.”- mesélte Liszka Tamás. 2021 júniustól minden kedden a mozié lesz a főszerep a Városmajorban, ugyanakkor rengeteg pop-up mozit tervez a Budapest Film, mintegy húsz helyszínen. „Most összesen 6 BUFI mozi van, végigjártam a polgármestereket, mert szeretném, ha több mozi lenne, akárcsak gyerekkoromban” – mesélt a covid utáni tervekről.