Filmio.hu – ez az elérhetősége a Filmio névre keresztelt magyar streamingplatformnak, aminek megnyitóját november 19-én tartották egy (stílusosan, de leginkább kényszerűségből) online zajlott esemény keretében. A magyar filmtörténet egy évszázadnyi termése a modern igényekhez igazodva ezután egy helyen megtekinthető lesz.

A csütörtök délelőtt 11-re időzített online közvetítés 10:45-kor kezdődött, az eseményt levezető Gyárfás Dorka szerint az újságírók híres-hírhedt pontatlanságával számolva. A 15 perces várakozási időben egy filmes kvízzel szórakoztatták a közvetítésben részt vevő szakújságírókat, akik tíz (nem túl nehéz) magyar filmtörténettel kapcsolatos kérdésre válaszolhattak, legfőképpen önmaguk szórakoztatására. Meglehetősen szokatlan élmény volt egy online tartott sajtótájékoztatón részt venni, legalábbis ekkora „léptékben”, hiszen csak az eseményre meghívott filmesek (Dobó Kata színész, rendező, Lajos Tamás producer, Divinyi Réka forgatókönyvíró és Káel Csaba filmügyi kormánybiztos), a műsorvezető és a közvetítés stábjának tagjai lehettek ott teljes valójukban, ténylegesen az eseményen.

A beszélgetés előtt Káel Csaba mondta ki a már előre sejtett „nagy bejelentést”: Filmio néven indul egy magyar filmeket összegyűjtő streaming-szolgáltatás november 19-étől. A kormánybiztos egyúttal arra is noszogatta a filmes újságírókat, hogy találjanak már ki egy megfelelő magyar szót az (angol) streaming helyett, ami eredetileg a tartalomletöltés módját jelöli, azóta pedig már szinte önálló igévé lett még a magyarban is (meglehet, azért is, mert az eredeti szóhasználatban jobban hangzik, mint ha ténylegesen magyarítanánk mondjuk csermelyezésre; és sejtésem szerint ez a kifejezés is úgy jár majd, mint a lájkol, így, ékezettel, most már a magyar helyesírási szótár szerint is – bármennyien is nem kedvelnénk ezt).

A délelőtti eseményt vezető Gyárfás Dorka kezdésként arra kérte az online jelenlevő újságírókat és a vendégeket, hogy mondják el, melyik a kedvenc magyar filmjük. Dobó Kata Makk Károly Szerelem című filmjét említette, Lajos Tamás elmondta, hogy zavarban van, ha csak egy filmet kell kiemelnie a sok közül, de alapvetően Jancsó Miklós Szegénylegényekjét említette. Divinyi Réka inkább a történetközpontú filmeket kedveli, a Megáll az időt például már vagy öt éve nem látta, és szívesen újranézné az új felületen, felújított kópiáról. A fizikailag jelen lévő meghívottak mellett időnként bejátszásokban más színészek és szakemberek – Rujder Vivientől Ónodi Eszterig – is felemlegették a kedvenc magyar filmjüket. Ezután azokat a magyar alkotókat sorolták fel, akiktől a legtöbb film lesz látható az oldalon. Köztük volt Psota Irén, Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari és Cserhalmi György is, de a legrégebbről Jászai Mari érkezik az 1914-es, Kertész Mihály-féle A toloncban.

Az esemény további részében egy kis nosztalgiázásra is sor került, Lajos Tamás és Káel Csaba is elmesélte, milyen volt a 80-as években a filmművészeti egyetemről kikerülni pályakezdőként, vagy éppen hogyan nyerte meg Káel a másodéves vizsgafilmjéhez az éppen akkor Magyarországon forgató Marcello Mastoriannit egy portás szerepére. Káel ezután arról beszélt, hogy mennyire kreatívak voltak például A Tenkes kapitányában, de más, kisebb költségvetésű sorozatokban is, ahol a látványvilágon egyáltalán nem érződött a pénz hiánya, szellemes megoldásokkal még a történelmi, kosztümös filmek is megvalósíthatóak voltak a csekélyebb finanszírozás ellenére. Szó esett még a mesefilmekről, irodalmi adaptációkról, végül pedig arról is, hogy mennyire befolyásolta a vírushelyzet azt, hogy épp most jelenik meg a magyar csermelycsatorna. Káel elmondta, hogy bizonyos értelemben szerencsés az időzítés, de amúgy egyáltalán nem ennek a helyzetnek köszönhető, hogy épp most történik a nyitás: már több, mint egy éve elkezdődött a streaming-szolgáltatás elindításának sokrétű folyamata.

Az eseményen szó esett még a forgalmazási lehetőségekről is, hiszen szeretnék azt, hogy az ezután készülő magyar filmek egy része majd ezen a felületen kerüljön forgalomba, így pedig korábban kevesebb nézőhöz eljutott alkotások is elérhetnek nagyobb nézőszámokat. Lajos Tamás hozzátette, hogy így lehetősége lesz a magyar adófizetőknek is látni azokat a filmeket, amelyek az ő pénzükből (is) támogatáshoz jutottak, legyen szó tévé- vagy éppen dokumentumfilmekről.

A beszélgetés után szó esett a szolgáltatás áráról is, ami nem különösebben borsos: december 31-ig 980 forintos, januártól 1190 forintos  havídíjjal kell számolni, és már dolgoznak azon is, hogy tavasztól lehetőség legyen a havídíj helyett egy-egy filmre való külön fizetéssel is használni a csatornát. Egyelőre sajnos csak Magyarországon lesz elérhető a felület, de már dolgoznak azon, hogy a környező országokból is lehessen majd használni az oldalt, illetve az app-verzió is tervben van, addig pedig laptopról vagy okostelefonról lehet számolatlanul magyar filmeket nézni. De hogy azért a számokkal is tisztában legyünk: a készítők szerint jelenleg 220 alkotás érhető el a felületen, ebből 160 nagyjátékfilm (az olyan újabb kasszasikerektől kezdve, mint a Kincsem vagy a Viszkis, az olyan klasszikusokon keresztül, mint a Körhinta, az Egri csillagok, vagy az Eldorádó, egészen a régiekig, mint az eredeti Hyppolit, a lakáj és a Meseautó), és hétről hétre növekszik a kínálat.

Első blikkre amúgy teljesen egyszerűen használható a felület, a filmio.hu-ra ellátogatva az oldal a kategóriánként legnépszerűbb filmeket ajánlja, de a keresőfelület is viszonylag gyors és hasznos, és elég hamar kiderül, hogy a kínálatban megtalálható-e a keresett film. Egy kicsit furcsa, hogy a megnézendő filmre kattintva rögtön teljes képernyőre ugrik a lejátszó, és csak a film bezárásával lehet újra lekicsinyíteni. Szerencsére a lejátszás ezután ott folytatódik, ahol korábban abbamaradt, úgyhogy csak apró szépséghibáról van szó (és alapvetően jobb is így, mintha pont a teljes képernyős verzió nem menne).

A következő hónapokban valószínűleg kiderül, hogy technikailag mennyire lesz zökkenőmentes a streaming-élmény, de addig is belevethetjük magunkat a magyar online mozgókép világába, és végre egy helyen, jó minőségben nézhetjük meg a magyar filmeket a kalózkodás helyett; vagy a kevés számú elérhető DVD-, Blu-Ray-kiadásokon túli, esetenként alternatívabb alkotásokat, dokumentfilmeket és animációkat is bepótolhatjuk. Úgyhogy indulhat a csermelyezés!