Járvány (és a járvánnyal együtt járó megszorítások) idején talán a kultúra a legsérülékenyebb iparágazat Európában, ezen belül pedig talán a filmesek jövője a legproblémásabb. Cikksorozatunk első részében a közép- és kelet-európai országok filmgyártásának koronavírusra adott válaszait lajstromozzuk.

Hetek óta tombol Európa-szerte az új koronavírus-járvány, az országok lezárva, lakóik bezárkózva, s egyre elkerülhetetlenebbnek látszik az egészségügyi krízist jó eséllyel követő gazdasági (világ)válság. A kultúra, s ezen belül a filmipar/filmművészet – minden, szorosan vagy lazábban hozzá kapcsolódó területtel együtt – különösen sérülékeny egy ilyen, sosem tapasztalt krízishelyzet közepette. A mozik rég bezártak, a filmpremiereket elhalasztották vagy internetre költöztették, a filmforgatásokat felfüggesztették, fesztiválok egész sora dilemmázik, hogy mi lenne az okosabb és méltóbb: az idei vetítéseket elnapolni, teljesen lemondani róluk vagy a digitális világba költöztetni. Mindeközben virágzik minden, ami online, sosem látott sikereket érnek el a streaming-felületek, filmarchívumok tesznek elérhetővé klasszikus gyöngyszemeket, és jelentős számban válnak online elérhetővé kortárs filmritkaságok is, mondhatni minden műfajban.

Bár fokozatosan „újraindul” az élet Európában, egyre több helyről érkeznek a megszorítások enyhítéséről szóló hírek, a világszintű leállás következményei egyelőre beláthatatlanok. Épp ezért számos állami és civil szervezeti kezdeményezés született az elmúlt hetekben arra, hogy minimalizálják a negatív hatásokat, és – amint a társadalmi kapcsolatok normalizálódhatnak – kilendítsék a holtpontról a kultúra roppant érzékeny területét. Alább megpróbáljuk áttekinteni ezeket az intézkedéseket, a teljesség igénye nélkül és remélve, hogy anyaggyűjtésünk záró pillanatában is fogadnak el újabb és újabb rendelkezéseket, amelyek ide már nem kerülhetnek be, viszont roppant hasznosnak fognak bizonyulni.

Lengyelország

A (nem csak) európai döntéshozók előtti kihívás lényegét a Lengyel Filmintézet vezetője, Radosław Śmigulski fogalmazta meg a legpontosabban: „Az előttünk álló probléma kettéosztható: hogyan segítsünk itt és most, illetve hogyan készítsük fel a piacot a világjárvány végére.” Lengyelországban 182 hazai filmprodukció gyártása állt le az új típusú koronavírus miatt, de „lehetetlen most megítélni, hogy a lengyel mozi milyen mértékű veszteséget szenvedett, mert a helyzet gyorsan változik” – véli Śmigulski.

Addig is a filmintézet három évvel meghosszabbította a jelenlegi filmfinanszírozási időszakot mind a kb. 45 projekt esetében, amelynek a járvány előtt támogatást ítélt meg. Nem kötelezi többé a producereket arra, hogy mozikban mutassák be elkészült filmjeiket: dönthetnek online bemutató mellett is. A készülő filmek állami támogatási küszöbét fennebb tolták: a költségvetésük 70%-ára lehet pályázni. A nyertes pályázatok listáját a korábbinál gyorsabban közlik, és a producerek a fejlesztési támogatások nagyrészét (a megítélt összeg 70%-át) már a projekt első szakaszában megkapják.

A filmintézet filmszakmai, filmforgalmazó és mozis szervezetek vezetőiből és fesztiváligazgatókból összeállított kríziskezelő csoportja olyan online rendszerek kifejlesztésén is dolgozik, amelyek fesztiválok számára tennék lehetővé az internetre költözést, ugyanakkor egy különleges segélyalapot is létrehoznának, amelyhez a legnagyobb szükségben levők „nyúlhatnának”. A válságkezelő csoport „kannibalizmustól” is tart: hogy az őszre tolódott bemutatók ne „falják fel” egymást, egységesen ütemezné be és osztaná be a hazai filmek premierjeit.

A Lengyel Filmkészítők Egyesülete a jogdíjak korábbi kifizetését próbálja kivitelezni, saját segélyalapot hoz létre, és több mint 300 ebédet (beleértve az ünnepi, húsvéti menüt) szállít ki naponta a fertőzéstől a leginkább veszélyeztetett kollégáknak.

Mindeközben az állam 870 millió euróval tervezi támogatni a kultúrát a covid-19-krízis idején, a lengyel kulturális minisztérium pedig a művészek státuszára vonatkozó törvényen dolgozik, amely a kreatív iparágakban dolgozó rászorulók számára szolgálna mentőövként.

365 nap (365 dni), egy friss lengyel erotikus thriller – épp hogy sikerült bemutatni

Csehország

Ahogy Európa legtöbb országában, Csehországban is home office-ba költöztek az állami filmintézet munkatársai, de folytatják a tevékenységüket. A Cseh Filmalap videókonferenciákon hozza meg a döntéseit, és folytatja működését: teljesítik a szerződések rájuk vonatkozó előírásait és a kifizetéseket. A következő pályázati felhívások meghirdetésének tervezett időpontját sem módosították, viszont nagyobb flexibilitást ígértek a benyújtandó dokumentumok és az adminisztráció kapcsán.

Ezen kívül a Cseh Filmalap a kulturális minisztériummal egyeztet a filmtörvény jelen helyzethez való igazításáról, egy automatikus támogatási rendszer kidolgozásáról, valamint a filmes szektor rendelkezésére álló anyagi források növeléséről, ugyanakkor az Audiovizuális Producerek Szövetségével együtt jogi útmutatást biztosít az állami pénzekre pályázó filmes szakembereknek. Nem csak a filmes szektorra érvényes, de „garden leave” címszó alatt állami térítés igényelhető az alkalmazottak bérének 60%-ára (a romániai technikai munkanélküliséghez hasonlóan – szó lesz erről részletesen alább –, annyi különbséggel, hogy itt az alkalmazott folytatja a tevékenységét).

Szlovákia

A Szlovák Film- és Televíziós Akadémia más szakmai szervezetekkel közösen március végén, a miniszterelnöknek címzett nyílt levélben kért a kormánytól gyors és konkrét intézkedéseket az általuk képviselt és a járvány miatt állás nélkül maradt több száz szakember helyzetével kapcsolatban.

Egyrészt a mozik és a filmforgalmazással foglalkozó cégek alkalmazottai mentesülhetnek az egészség- és társadalombiztosítási befizetési kötelezettségeik alól (ez egyébként nem csak a filmes területre vonatkozó könnyítés), másrészt a Szlovák Audiovizuális Alap is könnyítéseket ígért: bizonyos költségek elengedését események elhalasztása vagy lemondása esetén, kamatok és illetékek befizetési határidejének eltolását, gyors odaítélésű kölcsönöket kis mozik számára. A filmprodukciók számára is hajlékonyságot biztosítanak, módosíthatják pl. a szerződésekbe foglalt a határidőiket.

Horvátország

Horvátország nem csupán a mozik bezárásától szenved – bár csak a mainstream mozik havi 1,7 milliós veszteséggel néznek most szembe, és a függetlenmozi-hálózat is szinte 145 000 eurós mínuszban van havonta –, hanem az országnak jelentős bevételt hozó külföldi produkciók leállásával is (2019-ben például az országban forgató vagy dolgoztató produkciók nagyjából 50 millió eurót fizettek ki a horvát szolgáltatásokért). Ráadásul március második felében földrengés rázta meg Horvátországot, ami több mozit is megrongált – ezek is állami segítségre várnak. A mostani leállás „rekordévet” követ, tavaly közel 5 millió jegyet adtak el a horvát mozik.

Zágráb március 17-én vezetett be egy 66 tételes intézkedéscsomagot, amelynek segítségével a helyi vállalkozások túlélhetik ezt a nehéz időszakot, a támogatások összértéke 3,9 milliárd euró. Ezen belül a filmesek adófizetési határidejét elhalasztották, a munkáltatók pedig alkalmazottaik bérének támogatásáért pályázhatnak: max. 425 euró/fő értékű támogatást kérhetnek egy közös állami segélyalapból.

Ezen kívül a kulturális minisztérium saját segélyalappal rendelkezik, amelyet a mozik bezárását és más járványügyi intézkedéseket megsínylő egyének és cégek támogatására hoztak létre. Kitolták az implementálás alatt levő projektek leadási határidejét, a Horvát Audiovizuális Központ (HAVC) pedig eldöntötte, hogy beszáll a filmfesztiválok járvány miatti extra kiadásainak a fedezésébe (a központ éves fesztiváltámogatási kerete 786 600 euró, avagy 6 millió korona).

„A horvát gyártócégek kicsik – ritkán van kettőnél több alkalmazottjuk –, de szabadúszók százait juttatják bevételhez. Szakadatlanul dolgozunk a filmközponttal és a kulturális minisztériummal együtt, hogy átsegítsük őket a stagnálás időszakán, és hogy mindannyian visszatérhessünk a normális tevékenységeinkhez, amint azt a világjárvány lehetővé teszi” – idézi a Film New Europe a Horvát Producerek Egyesületének vezetőjét, Maja Vukićot.

Montenegró

Az ország már négy nappal azelőtt – március 13-án – lezárta a határait, hogy az első covid-19-es megbetegedést azonosították volna. Bezárták a mozikat, színházakat, leállítottak minden hagyományos kulturális tevékenységet, és a kormányzat szigorú járványmegelőző intézkedéseket vezetett be.

A járvány negatív következményeinek enyhítéséért a kulturális minisztérium és a Montenegrói Filmközpont felhívást tett közzé: 500 000 eurót szeretnének összegyűjteni közösségi támogatással, s ezzel az összeggel alkotókat, a kultúra terén dolgozókat szeretnék támogatni. Társfinanszírozási felhívásról van szó, a közérdekű kulturális és művészi kreativitást akarják segíteni: munkanélküli művészeket és kulturális szakembereket, a kultúra valamely területén tevékenykedő vállalkozókat, szabadúszó művészeket, valamint mozikat és kapcsolódó vállalkozásokat, amelyek az új koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak bezárni.

Hasonló társfinanszírozási felhívást tett közzé március 24-én maga a Montenegrói Filmintézet is: filmalkotások támogatásába, forgatókönyv-fejlesztésbe, forgatási előkészítésbe lehet beszállni. (Mindkét felhívás projektbenyújtási határideje április 24-e.) A filmintézet igazgatója, Sehad Čekić szerint ez az „első lépés” főképp a független filmeseket és a mozikat próbálja védelmezni. Az igazgató elmondta, hogy a filmintézet nemzetközi és hazai tevékenységét is befolyásolja a jelenlegi állapot, hiszen feladataik jórészét kénytelenek elhalasztani vagy átalakítani, de optimista: meggyőződése, hogy a filmes szektor gyorsan talpra fog állni.

Stela, az első macedón gyerekfilm – ha sikerül bemutatni

Észak-Macedónia

Macedóniában március 11-én zártak be a mozik, elhalasztódtak a premierek – köztük az első macedón gyerekfilmként március 23-ára beharangozott Steláé (r. Stojan Vujicic) –, és leálltak a forgatások is.

Szkopje március végén hozott a bajba jutott filmeseken segítő intézkedéseket. Az Észak-Macedón Filmügynökség éves keretéből gyorssegélyt ítélt meg annak a 27, független és államilag támogatott filmnek, amely a produkció utolsó fázisában torpant meg, és a Macedón Filmesek Egyesületével karöltve létrehozott egy bizottságot, amely későbbi, hasonló támogatásokról fog dönteni.

A helyzet közvetlenül befolyásol nagyjából 300 filmest, akik ebben az időszakban dolgoznának, sőt, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a családjaikat is fenn kell tartaniuk, akkor ez a szám máris drámaian megugrik.

Szerbia

A Szerb Filmközpont és a Szerb Filmbizottság felmérése szerint az ország filmipara közel 10 millió eurós veszteséget szenvedett csupán március első három hetében, ebből közel 5 millió euró a filmforgalmazók és a mozik vesztesége. Ez az összeg természetesen csak nőni fog az április-júniusi időszakban, amelyre a cégek 60%-os vagy éppen nullás bevétellel számol, s csak mindössze 27%-uk reméli, hogy megtarthatja bevétele legalább felét. Csupán 4%-ot tesz ki az a réteg, amely úgy gondolja, egyáltalán nem fog „mínuszba menni” – ezek többnyire audiovizuális utómunkát végeznek. Március 31-én a szerb pénzügyminisztérium hozott néhány általános intézkedést az egészségügyi válság kapcsán 5,1 milliárd eurót különítettek el a gazdaság támogatására –, de semmilyen, ezt a területet védelmező intézkedést nem vezettek még be Szerbiában.

Szlovénia

A Covid-19 okozta krízis közepette a ljubljanai kulturális minisztérium néhány határozott intézkedéssel próbálja védeni a szabadúszó művészeket: felmentette őket a társadalombiztosítási kötelezettségek kifizetése alól április-májusra, és ha el is vesztették a munkájukat vagy annak nagyrészét, megkaphatják az országos minimálbért. Az állami vagy független cégek tulajdonosai visszaigényelhetik az államtól azoknak az alkalmazottaiknak a bérét, akiknek a járvány miatt ideiglenesen nem tudnak munkát adni, és ezen alkalmazottak után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük április és május hónapra, ahogy azok után sem, akik végigdolgozzák ezt az időszakot, és rendes fizetést kapnak.

A Szlovén Filmközpont további, kimondottan a filmes területre vonatkozó intézkedéseket kér a minisztériumtól: sürgeti a már megítélt támogatások kifizetését, illetve további anyagi segítséget a 2020–2021-es időszakra az audiovizuális produkciós cégeknek, a szabadúszó filmeseknek és az újraindulásra váró moziknak.

Görögország

A Görög Filmközpont március 30-ától gyűlésezik online, de a szerződések és a kifizetések határidőit be tudja tartani, sőt, felgyorsította a gyártási fázisban levő filmek kifizetéseit is. A szükséges dokumentumokat online fogadja, az általa támogatott filmek befejezési határidőit pedig kitolta.

A görög kulturális minisztérium egy 15 millió eurós gyorssegély-alapot hozott létre, amelyből többek közt rövidfilmek és dokumentumfilmek fejlesztésére, hazai animációs filmek nemzetközi népszerűsítésére is futja. Az alapból részesülhetnek olyan, a világjárvány miatt bezárt független mozik is, amelyek legalább két teremmel rendelkeznek, és amelyek legalább két görög filmet a műsorukra tűztek az elmúlt évben. További anyagi támogatásban részesülhetnek a kulturális minisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és intézmények, amelyek görög kreatívokat (művészek, rendezők, zeneszerzők stb) foglakoztatnak/díjaznak.

A munkájuk nélkül maradt szabadúszó szakemberek 800 eurós juttatást kapnak 45 napra, és mentesülnek a társadalom- és egészségügyi biztosítási kötelezettségeik alól. Március-áprilisi hiteleiket négy hónap múlva is befizethetik, és 25%-os kedvezményt kapnak, ha mégis sikerül tartaniuk a befizetési határidőket – ez a két könnyítés a filmes vállalkozásokra is érvényes. A vállalkozások ugyanakkor mentesülnek az alkalmazottaik utáni járulékfizetéstől.

Bulgária

A bolgár parlament április 2-án szavazta meg, hogy egy hónappal meghosszabbítja a március közepén kihirdetett szükségállapotot, úgyhogy egy hónappal tovább maradnak zárva a mozik is. A helyzet több mint 500 kulturális intézménynek okozhat súlyos anyagi kárt: június végéig összesen 3,5 millió eurós, év végéig 7,5 millió eurós veszteségre számítanak.

Több mint 1000 független művész hívta fel a hatóságok figyelmét még márciusban, egy nyílt levélben arra, hogy rengeteg független alkotónak nem lesz, amiből megélnie. A válasz a hónap végén, két online konferencia alkalmával érkezett: Boil Banov kulturális miniszter két alap létrehozására tett ígéretet; az egyik a bevétel nélkül maradt művészeket, a másik a megszűnés határára sodródott kulturális intézményeket támogatná.

Az április 10-én bevezetett intézkedések 2019-es havi jövedelmük szerint két csoportra osztották a független alkotókat: akik 500 euró alatt kerestek, azok most 610 léva (kb. 312 euró) értékű juttatásban részesülnek három hónapig – ez nagyjából 1200 művészre vonatkozik a munkaügyi minisztérium által regisztrált 2200-ből. (A támogatás összértéke 1 350 000 euró.) Akik ennél nagyobb jövedelemmel rendelkeztek, most pályázhatnak egy havi 750 euró értékű, kamatmentes kölcsönre, amelyet tíz éven belül kell visszafizetniük. A művészetek terén működő állami intézmények a szükségállapot kezdete óta számított hat hónapig kapnak anyagi támogatást.

A kulturális minisztériumnak alárendelt Országos Kulturális Alap szükség esetén átalakíthatja néhány pályázati felhívását – pl. kitolhat határidőket –, hogy az eddiginél több több forrást biztosítson független kulturális intézményeknek. Március 31-e óta egyébként a művészeti tevékenységgel rendelkező jogi személyek, köztük a mozik is állami támogatást igényelhetnek alkalmazottaik jövedelmének 60%-ára.

Románia

Március 16-ától van szükségállapot Romániában; az Országos Filmközpont (CNC) igazgatótanácsának tíz nappal későbbi gyűlésén hoztak az új helyzettel kapcsolatos döntéseket, amelyek aztán élénk tiltakozást váltottak ki a filmszakmában. Az igazgatótanács úgy határozott, hogy elhalasztja a filmfinanszírozási szerződések megkötését, és gyakorlatilag csak az utómunka-fázisban levő filmekkel foglalkozik: nem fizeti ki a produkcióknak megítélt támogatások első két részletét, csak az utolsó kettőt, és csak utómunka-finanszírozási tervek módosítását hagyhatják jóvá. A filmközpont elhalasztotta az egész aktuális pályázati időszakot, a már lezárult pályázatok nyerteseinek a kihirdetését, valamint a filmek forgalmazásának és fesztiváloztatásának, illetve a művészmozik működésének a támogatását. A szükségállapot végéig a filmek korhatár-besorolásával, a bel- és kültéri mozik kategorizálásával sem fognak foglalkozni. A CNC az általa támogatott filmek leadási határidejét is eltolta, az év első felére tervezett rendezvényeket pedig újraütemezhetővé tette az év második felére.

Április 2-án 160 filmes – rendező, producer, forgalmazó, színész, operatőr, vágó, sminkes, fesztiválszervező stb. – kérte nyílt levélben az Országos Filmközpontot és a kulturális minisztériumot, hogy gondolja át e döntések egy részét: „A szükségállapot bevezetése óta hozott rendelkezések egyike sem jogosítja fel a CNC-t arra, hogy a közégészségügyet semmilyen formában nem befolyásoló tevékenységeit felfüggessze: a szerződéskötéseket (amelyeket távolsági módszerekkel is meg lehet oldani [...]), a vállalkozások költségtérítési kéréseinek és beszámolóinak fogadását és ellenőrzését, (amelyek elküldhetők postán, szkennelve vagy elektronikus úton [...]), támogatási igénylések fogadását (ezek szintén elküldhetők postán vagy elektronikus úton), kifizetéseket (amelyek ugyancsak megoldhatók elektronikusan) stb.”

Az aláírók amiatt aggódnak, hogy a döntés bizonytalanságot eredményez, az intézkedések miatt úgy tűnhet, hogy a hatóságokat nem érdeklik a szakma valódi problémái. A szerződés-aláírás és a gyártási támogatások első két részletének az elhalasztása „kvázi ellehetetleníti” az újabb projektek előkészítését, hogy a forgatások mielőbb beindulhassanak, amint a járványügyi megszorítások véget érnek. A filmes rendezvények előkészítésére sincs lehetőség, pedig azoknak a szervezői „a legsérülékenyebbek ebben az időszakban”, és a szükségállapot alatt is végezhetnék a munkájukat, hogy rendezvényeiket a lehető leghamarabb pótolhassák (egy-egy fesztivál előkészítése, a szervezés megszakítása, a már megtervezett programpontok elhalasztása mind plusz költséggel jár). A pályázati eredményhirdetés elnapolása azért is gördít akadályokat bizonyos produkciók elé, mert azok csak az itthon elnyert többségi támogatás után kereshetnek külföldi partnert, a külföldi pályázati határidők viszont nem változtak.

Miami Bici – a vígjáték, ami a román mozik bezárásáig ment, most a Netflixre költözik

Az Országos Filmközpont válasza április 2-án érkezett. A március végi határozatot nem módosítják, csak magyarázzák benne. A halasztásokat és saját tevékenységük felfüggesztését a kijárási tilalommal indokolják, és biztosítják a nyílt levél íróit arról, hogy rendelkezésükre állnak a megítélt összegek, csak halasztják és nem fogják törölni ezeknek a kifizetését. Ígérik, hogy az intézkedések valóban csak a szükségállapot végéig lesznek érvényesek. A válasznyilatkozat igazi érdekessége, hogy (részben) számszerűsíti a problémát: a CNC mostanig 18 fesztivál vagy más filmes esemény elhalasztására vagy lemondására irányuló kérést regisztrált, és 17 filmes produkció kérte a szerződések aláírásának az elhalasztását vagy a szerződések érvényességének a meghosszabbítását. A filmközpontot vezető Anca Mitran ugyanakkor arról számolt be a nemzetközi sajtónak, hogy teljesen leállt a román filmipar, beleértve az egyik legnagyobb stúdiót, a Castel Filmet is, amely négy külföldi koprodukciót halasztott el, és 140 alkalmazottat küldött kényszerszabadságra. (Utóbbi Romániában azt jelenti, hogy a katonai rendelet miatt bezárt vagy bevétele legalább negyedét elvesztett vállalkozások ún. technikai munkanélküliségbe küldhetik alkalmazottaikat; ez esetben az állam téríti az otthon ülő, munka nélkül maradt alkalmazottak bérének 75%-át – ez a gazdaság minden területére, így a filmesre is érvényes.)

Mindeközben civil szervezeti segítség is körvonalazódni látszik: az Asociația pentru Dezvoltarea Filmului Românesc (kb.: A Román Film Fejlesztéséért Egyesület, ADFR) miniösztöndíj-programot hirdetett jövedelem nélkül maradt független filmesek számára. Az összesen 3000 euró értékű keretre április 10-e és 20-a között pályázhatnak 23 és 35 év közötti filmesek, valamint 22 és 40 év közötti színészek, akik az elmúlt egy évben legalább egy filmben szerepeltek. Ezúttal nem filmes projektre, hanem személyes költségek térítésére lehet pályázni az egyesületnél; mindkét kategóriában három-három, egyenként 500 euró értékű gyorssegélyre lehet pályázni.

A(z itt is meghosszabbított) szükségállapot várhatóan május közepéig fog tartani Romániában, aminek eredményeképpen nemcsak a mozik zártak be, hanem a GOPO-díjkiosztót is elnapolták, valamint a legnépszerűbb romániai fesztivál, a TIFF idei kiadása is bizonytalan..

Magyarország

Amint arról már beszámoltunk, a magyar Nemzeti Filmintézet filmipari segédalap létrehozását kezdeményezte április legelején – 50 millió forintot (több mint 141 000 eurót) különített el arra, hogy a megbízás nélkül marad filmeseket gyorssegéllyel támogassa –, de a Filmjus Alapítvány is támogatja a válságba került filmeseket. Utóbbi csatlakozott a szakma Európai Bizottsághoz címzett nyílt leveléhez, amely elérhető az alapítvány honlapján is. A magyarországi filmesek helyzetét most nem részletezzük: hamarosan megjelenik a Filmtetten kollégánk kizárólag róluk szóló, önálló látlelete.