Osztály, vigyázz! – Az iskola a kortárs európai filmben

2023. november 16. – írta Vigh Martin

Az európai (szerzői) filmek az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak az iskola intézményére. Magyar színtéren a közelmúlt két legnagyobb figyelmet kiváltó mozija (Magyarázat mindenre, Elfogy a levegő) egyaránt az oktatási rendszer szűrőjén keresztül foglalkozott társadalmi törésvonalakkal, de német (A tanári szoba, Bachmann tanár úr és az osztálya), török (Elszáradt füvekről), francia (Az osztály) és román (Zűrös kettyintés, Érettségi) példákat egyaránt találunk. A következőkben – a teljesség és a témában releváns összes film megemlítésének igénye nélkül – a legfontosabb alkotásokban elemezzük a megjelenő oktatásképet, kitérve a tanárok és a diákok helyzetére, valamint arra is, hogy a művek mennyiben tekintik az iskolát a társadalmi beavat(ód)ás intézményének.

Trekológia: új világok – A Star Trek-franchise története III.

2023. szeptember 16. – írta Rudolf Dániel

Legutóbb tíz évvel ezelőtt foglaltuk össze a Star Trek-franchise történetét, azóta sok víz lefolyt a galaxis különféle féregjáratain.

Túl az erőszakon – A kolumbiai film története

2023. szeptember 6. – írta Lénárt András

A sztereotípiákra fogékony olvasók és nézők számára Kolumbia a kávé, a drogkartellek és Pablo Escobar hazája, esetleg Shakira szülőföldje, jobb esetben Gabriel García Márquez nevét is ismerik – noha az ország természetesen ennél sokkal több. Az elmúlt két évtizedben feltörekvő fázisába lépett kolumbiai film által tárgyalt témák képet adnak arról, mi foglalkoztatja az alkotókat és a közönséget. Az ország múltját és jelenét átható események – amelyeknek sajnálatos velejárói az erőszakos cselekmények – természetesen erőteljes nyomot hagynak a filmkészítők témaválasztásain is.

Minek a szív, ha úgy fáj? – Remake-be szabva: Lila akác (1934); Lila ákác (1972)

2023. augusztus 26. – írta Vajda Boróka

Székely István közel negyven év után, 1972-ben készítette el saját filmje, a Lila akác (1934) remake-jét. Bár önremake-re akad példa a magyar filmtörténetben, arra, hogy ennyi idő után, Hollywoodból visszatérve nyúljon valaki ugyanahhoz az alapanyaghoz, már kevésbé. A második film távol áll az egyszerű másolattól: a történet lényege ugyanaz maradt, de egy-két változtatásnak és hangsúlyeltolódásnak köszönhetően a cselekmény mégis egészen megváltozott.

ÁÁÁáááÁÁáÁÁ! – A Wilhelm Scream története

2023. augusztus 25. – írta Pernecker Dávid

Rengeteg olyan kitűnő filmes hangeffekt létezik, amelyek méltán felejthetetlenek. Akad azonban közöttük egy, amely felejthetetlen ugyan, de nem azért, mert kitűnő. Egy furcsa sikoly, amelyet többszázszor hallottunk már jobbnál jobb filmekben, épp ezért talán elég is volt egy időre belőle. A története viszont baromi jó.

A kaméleonember – Robert De Niro-portré

2023. augusztus 17. – írta Kovács Patrik

Jellemzően sosem játssza, hanem éli a szerepeit. Legyen az adott feladat bármily összetett, szokatlan vagy bizarr, hágja át akármilyen mértékben a színészi komfortzóna kereteit, ő mindig, minden alkalommal átváltozik egy idegen hústömeggé, mely a szerep talapzatához horgonyozza magát, tökéletesen kiiktatva minden külső tényezőt. Nyolcvan esztendős lett Robert De Niro.

A sínek mindkét oldalán – Greta Gerwig-retrospektív

2023. július 23. – írta Vigh Martin

A Barbie rendezőjének minden esélye megvan arra, hogy a következő évtizedek elsővonalas hollywoodi rendezője legyen.

Egy magyar világpolgár Hollywoodban – André de Toth-portré

2023. május 15. – írta Kovács Patrik

Bizonyos, hogy minden feketeöves mozibolond látott már Tóth Endre-filmet, az viszont már sokkal kevésbé valószínű, hogy az eleje- vagy végefőcím pergése közben felfigyelt volna a rendező nevére. Sőt, a historikusok konok közönyének fátyla is alig-alig repedezett az elmúlt évtizedekben: még mindig nem filmtörténeti rangjának megfelelően értékelik e különc, kalandortermészetű világpolgár ámulatba ejtően változatos életművét. Egy életművet, mely ugyan Magyarországon kezdett csírázni, de erős, gyönyörű tölggyé Hollywoodban terebélyesedett.

Több mint a világ legszebb nője – Gina Lollobrigida

2023. május 1. – írta Gyöngyösi Lilla

Januárban az egyik utolsó klasszikus filmsztár távozott közülünk. Gina Lollobrigida az ötvenes-hatvanas években volt a csúcson, később nem is nagyon játszott, ám a hatása a filmvilágra és a közvéleményre jóval hosszabb ideig kitartott, nem függetlenül a magán- és közéleti furcsaságaitól sem. Az isteni Lollo valóban a világ egyik legszebb nője volt, de több is annál – igazi díva, amilyen ritkán születik. 

A vadkender megszelídül, avagy ne légy barom, míg a Sátán salátája mennybe megy – Kis füves filmtörténet

2023. április 20. – írta Pernecker Dávid

Egykoron ördögtől való, tiltott, szemét narkotikum volt. Ma már nagyon nem az. Egy kis füves filmtörténet 420-ra.