Aki a férfilélek legmélyéig látott – John Huston-portré

2026. augusztus 5. – írta Kovács Patrik

Andrew Sarris egyszer azt mondta, a százhúsz éve született John Huston olyan Hemingway-hős, aki tévedésből egy Dosztojevszkij-regénybe csöppent. Nehéz volna ennél találóbb, egyszersmind velősebb jellemzést adni a fekete széria atyjáról, az egzotikus kalandfilmek specialistájáról, aki a romba dőlt életek és a pusztító vágyak krónikásaként is maradandót alkotott.

Grál-lovag a szélesvásznon – Gregory Peck-portré

2026. július 26. – írta Kovács Patrik

Sosem számított különösebben technikás, blikkfangos színésznek, és nem is jellemezték látványos gesztusok, ennek ellenére – vagy talán épp ezért – gyorsan és könnyen kapcsolódott hozzá a közönség, valahányszor felsejlett tekintélyt parancsoló alakja. Intelligencia, sebezhetőség, empátia, érzékenység és morális tartás: a hősi jellemvonások e ritka kombinációja tette naggyá az idén száztíz éve született, felejthetetlen Gregory Pecket, aki persze antagonistaként is brillírozott.

Újraélt mítoszok – Odüsszeia-adaptációk a filmtörténet különböző pontjairól

2026. július 24. – írta Kiss Tamás

Volt már belőle trükkfilm és háborús dráma, western és road movie is. A filmtörténet első, 1905-ben született Odüsszeia-adaptációja óta sokan és sokféleképpen értelmezték már Homérosz eposzát. Most Georges Méliès, Andrej Koncsalovszkij és Christopher Nolan nyomdokain járva ismerjük meg az ókori görög mítoszok újraélésének és -teremtésének jótékony gyakorlatát.

YouTuberek a mozi szolgálatában – Miért fordul Hollywood a videósok felé?

2026. július 22. – írta Forró Boldizsár

A 26 éves youtuber, Curry Barker Megszállottság című horrorfilmje júliusban átlépte a 400 millió dolláros mozis árbevételt világszerte. A mindössze 20 éves, szintén youtuber Kane Parsons Backrooms: Hátsó szobák című (szintén) horrorja nem sokkal lemaradva 374 milliónál tartott ugyanekkor. A kivételes együttállás mögött évek óta tartó tendencia fedezhető fel, amely alapjaiban határozhatja meg, milyen lesz a jövő közönségfilmje.

Zene nélkül mit érnek? – A zenés életrajzi filmek rövid története és legújabb aranykora

2026. június 6. – írta Forró Boldizsár

A Freddie Mercury és a Queen történetét feldolgozó Bohém rapszódia óriási anyagi sikere óta Hollywood megállás nélkül ontja magából a zenés életrajzi filmeket. Elton John, Elvis, Whitney Houston, Bruce Springsteen vagy legutóbb épp Michael Jackson – csak néhány név, akiről az elmúlt években fikciós mozifilm készült. A siker receptje kézenfekvőnek tűnhet, hiszen milliók által rajongva szeretett zenészekről van szó, egyes alkotások mégis csúnyán elhasalnak a pénztáraknál, míg mások az egyöntetűen negatív kritikai visszhang ellenére is eufórikus lelkesedést váltanak ki. Joggal merül fel a kérdés: miért és hogyan szeretnénk viszontlátni legendás kedvenceinket a mozivásznon?

Amerikai álom mögött amerikai rémálom – Marilyn Monroe-portré

2026. június 1. – írta Gyöngyösi Lilla

Tragikus sorsú díva és szexszimbólum, akitől a többség egyetlen filmet sem látott, arcát mégis az egész világ ismeri. A 100 éve született Marilyn Monroe maszkja mögött nehéz azonosítani a színésznőt, hiszen kevés igazi lehetőséget kapott – így nem csoda, hogy a felszín elvonja a figyelmünket.

Nem a ruha teszi az ördögöt – Húsz év divatja(i)

2026. május 9. – írta Váró Kata Anna

Két évtized telt el azóta, hogy az ördög először viselt Pradát, 2026-ban pedig újfent magára öltötte az azóta is felívelő népszerűségnek örvendő luxusmárkát, hogy visszatérjen a mozikba. A két rész között eltelt két évtizedben a lapkiadás, a divatipar és a munkaerőpiac is számos jelentős változáson ment keresztül, Az ördög Pradát visel 2 pedig az elődjénél is szerteágazóbb korlenyomat. Érdemes tehát ennek apropóján áttekinteni, mi minden változott az elmúlt két évtizedben, és miként tükrözi ezt a várva várt folytatás.

Test és lélek neorealizmusa – Roberto Rossellini-portré

2026. május 8. – írta Pintér Judit

A római rendezőre százhúsz évvel a születése után is gyakran hivatkoznak a filmtörténészek és -esztéták. A neorealizmus diadalát fémjelző három filmjét (Róma nyílt város/Roma città aperta, 1945, Paisà, 1946, Németország nulla év/Germania anno zero, 1948) nemcsak az olasz és az egyetemes filmtörténet csúcsteljesítményeiként tartják számon, hanem mindmáig szinte kötelező viszonyítási pontként szolgálnak. Rossellini életműve azonban nem erre a három filmre korlátozódik.

A vicceken túl – Chuck Norris-portré

2026. április 18. – írta Buzogány Klára

E sorok írója úgy tervezte, minden porcikájával ellen fog állni a csábításnak, hogy egyetlen Chuck Norris-viccet is elsüssön ebben a rövid életrajzban. Nem sikerült. Chuck Norrishoz ugyanis a pofonok és a poénok egyaránt hozzátartoznak. Nem vagyunk kegyeletsértők, hiszen ő maga is belement a játékba. De ki volt Chuck Norris a poénokon innen és a poénokon túl?

Közös nevező – A legnézettebb magyar filmek

2026. április 11. – írta Murai András

Milyen közös vonásokat mutatnak az elmúlt 80 év legnézettebb magyar filmjei? Mi köti össze a kortárs sikereket, mint a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled?, az akár több évtizeddel ezelőtt készült, mozinézőszámukat tekintve kiugróan eredményes filmekkel? A következőkben a forgalmazási adatok alapján évtizedről évtizedre haladva áttekintjük, mely alkotásokat nézték meg legtöbben.