Lénárt András

Lénárt András a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének habilitált egyetemi docense. Fő kutatási területe Spanyolország és Latin-Amerika filmtörténete és 20-21. századi történelme. Három könyv és közel 170 könyvfejezet, tanulmány és cikk szerzője magyar, spanyol és angol nyelven, illetve négy kötet társszerkesztője, a publikációi itthon és külföldön jelennek meg. A Latin-Amerikai és Karibi Tanulmányok Nemzetközi Szervezetének (FIEALC) jelenlegi elnöke, valamint számos nemzetközi filmtudományi és történelemtudományi szervezet és kutatócsoport tagja.

Írásai a Filmtetten (7)

A vér és a mítoszok földjén – A közép-amerikai országok filmtörténete

2024. augusztus 24.

A Mexikó és Kolumbia között elterülő közép-amerikai térség hét országnak ad otthont, amelyekről általában keveset tud a világ. Rendszerint akkor kerülnek be a hírekbe, ha az erőszakos cselekmények, utcai bandák, polgárháborúk és diktatúrák azt indokolttá teszik. A múltjukat és a jelenüket megpróbáltatások és válságok sora jellemzi, a nehéz körülmények között született és sokáig épp csak létező filmművészetük pedig szükségszerűen ezt a valóságot tükrözi.

Az ősök hagyatéka – Az andoki országok filmtörténete

2024. július 13.

Dél-Amerikában az Andok hegyláncai alapvető befolyással bírnak a kontinens nyugati részén fekvő országok történelmére, kultúrájára, gazdaságára és az itt élő társadalmak mindennapjaira. Mindegyik állam igyekszik a rendelkezésére álló kulturális lehetőségeken keresztül is kifejezni saját nemzeti identitását, e téren pedig a film, bár változó intenzitással, de minden esetben fontos szerepet tölt be.

Túl az erőszakon – A kolumbiai film története

2023. szeptember 6.

A sztereotípiákra fogékony olvasók és nézők számára Kolumbia a kávé, a drogkartellek és Pablo Escobar hazája, esetleg Shakira szülőföldje, jobb esetben Gabriel García Márquez nevét is ismerik – noha az ország természetesen ennél sokkal több. Az elmúlt két évtizedben feltörekvő fázisába lépett kolumbiai film által tárgyalt témák képet adnak arról, mi foglalkoztatja az alkotókat és a közönséget. Az ország múltját és jelenét átható események – amelyeknek sajnálatos velejárói az erőszakos cselekmények – természetesen erőteljes nyomot hagynak a filmkészítők témaválasztásain is.

Tangó és emlékezet – Az argentin film története

2023. február 24.

Visszatérő és örökérvényűnek tűnő megállapítás, hogy a film és a történelem Latin-Amerikában egymástól elválaszthatatlan területek, egyik a másik nélkül nem érthető meg teljes valójában. Mindez Kuba, Mexikó és Chile mellett Argentínára igaz a leginkább, ahol a „történelmi” kitétel számos megközelítésből érvényes. A film és a politikai rendszerek kölcsönhatása, a történelmi emlékezet mozgóképes ábrázolásának jelentősége, valamint a film feladata a (mindenkori) jelen formálásában az argentin filmtörténet legfőbb jellemzői között szerepelnek, sok esetben úttörő mivoltuk is tagadhatatlan.

Fegyverünk a kamera – A chilei film története

2022. július 9.

Benito Mussolininek tulajdonítják a megállapítást, mely szerint „A film a legerősebb fegyver, amely a rendelkezésünkre áll”. Ezt Francisco Franco azzal egészítette ki, hogy „A kamera nagyobb súllyal bír számunkra, mint egy puska” – a kijelentését természetesen konkrét és átvitt értelemben is érvényesnek vélte a spanyol tábornok. Míg ők (és más európai diktátorok is) felismerték a film jelentőségét az állam irányításának életében, addig Latin-Amerikában a mozgóképet inkább az alulról szerveződő népi mozgalmak használták fel a céljaik elérésére. Ezen a téren mind közül Chile emelkedik ki leginkább.

Túl a Río Grandén – A mexikói film története

2021. október 15.

„Szegény Mexikó, oly távol van Istentől, de közel az Egyesült Államokhoz”. A Porfirio Díaz mexikói elnöknek tulajdonított, de valószínűleg inkább egy történész-újságírótól származó megállapítás tökéletesen körülírja, hogy a történelem során milyen kapcsolat állt fenn a két észak-amerikai ország¹ között. Az sem lehet kétséges, hogy kettejük közül melyiknek származott több hátránya a szomszédi viszonyból. Elsősorban történelmi, politikai és gazdasági téren beszélhetünk viharos kétszáz évről, de Mexikó filmkultúrája sem ismerhető meg anélkül, hogy ne kerüljön szóba az északi „nagy testvér” hatása.

Karibi mozaik – A kubai film története

2021. június 19.

A kubai mindennapok vizsgálatának szerves része, hogy beazonosítsuk, a különböző művészi és egyéni megnyilatkozások mennyiben tükrözik a fennálló politikai rendszer elvárásait. Hasonlóan a politikai-társadalmi megközelítéshez, a karibi szigetország filmművészetében is elkülöníthető a castrói forradalom győzelme (1959) előtti, utáni, illetve a legfőbb támogató, a Szovjetunió összeomlása (1989) utáni korszak. A témaválasztásra és a kritikai szemlélet érvényesítésére mindvégig rányomta bélyegét a merevnek tűnő, de néha mégis megengedőnek mutatkozó kultúrpolitika.

Friss

Friss film és sorozat

La cocina (A konyha)

Színes filmdráma, 139 perc, 2024

Rendező: Alonso Ruizpalacios
Moromeții 3

Fekete-fehér filmdráma, 110 perc, 2024

Rendező: Stere Gulea
Oddity (Valami különös)

Színes horror, thriller, 98 perc, 2024

Rendező: Damian Mc Carthy
Konklávé

Színes filmdráma, thriller, 120 perc, 2024

Rendező: Edward Berger
Gladiátor II.

Színes akciófilm, filmdráma, kalandfilm, 150 perc, 2024

Rendező: Ridley Scott
Cáfolat

Színes filmdráma, tévésorozat, thriller, 343 perc, 2024

Rendező: Alfonso Cuarón
Wicked

Színes fantasy, musical, romantikus, 160 perc, 2024

Rendező: Jon M. Chu
Eretnek

Színes horror, thriller, 110 perc, 2024

Rendező: Scott Beck, Bryan Woods
Itt (Here)

Színes filmdráma, 104 perc, 2024

Rendező: Robert Zemeckis
A Föld éneke

Színes dokumentumfilm, életrajzi, 90 perc, 2023

Rendező: Margreth Olin
Say Nothing

Színes filmdráma, tévésorozat, történelmi, 400 perc, 2024

Rendező: Michael Lennox, Anthony Byrne, Mary Nighy

Toplista

Nem szokványos adventi filmek

További Toplisták

Szavazó

Gyűjtesz még filmeket?

További Szavazók