Lénárt András

Lénárt András

Lénárt András a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének habilitált egyetemi docense. Fő kutatási területe Spanyolország és Latin-Amerika filmtörténete és 20-21. századi történelme. Három könyv és közel 170 könyvfejezet, tanulmány és cikk szerzője magyar, spanyol és angol nyelven, illetve négy kötet társszerkesztője, a publikációi itthon és külföldön jelennek meg. A Latin-Amerikai és Karibi Tanulmányok Nemzetközi Szervezetének (FIEALC) jelenlegi elnöke, valamint számos nemzetközi filmtudományi és történelemtudományi szervezet és kutatócsoport tagja.

Írásai a Filmtetten (5)

Túl az erőszakon – A kolumbiai film története

2023. szeptember 6.

A sztereotípiákra fogékony olvasók és nézők számára Kolumbia a kávé, a drogkartellek és Pablo Escobar hazája, esetleg Shakira szülőföldje, jobb esetben Gabriel García Márquez nevét is ismerik – noha az ország természetesen ennél sokkal több. Az elmúlt két évtizedben feltörekvő fázisába lépett kolumbiai film által tárgyalt témák képet adnak arról, mi foglalkoztatja az alkotókat és a közönséget. Az ország múltját és jelenét átható események – amelyeknek sajnálatos velejárói az erőszakos cselekmények – természetesen erőteljes nyomot hagynak a filmkészítők témaválasztásain is.

Tangó és emlékezet – Az argentin film története

2023. február 24.

Visszatérő és örökérvényűnek tűnő megállapítás, hogy a film és a történelem Latin-Amerikában egymástól elválaszthatatlan területek, egyik a másik nélkül nem érthető meg teljes valójában. Mindez Kuba, Mexikó és Chile mellett Argentínára igaz a leginkább, ahol a „történelmi” kitétel számos megközelítésből érvényes. A film és a politikai rendszerek kölcsönhatása, a történelmi emlékezet mozgóképes ábrázolásának jelentősége, valamint a film feladata a (mindenkori) jelen formálásában az argentin filmtörténet legfőbb jellemzői között szerepelnek, sok esetben úttörő mivoltuk is tagadhatatlan.

Fegyverünk a kamera – A chilei film története

2022. július 9.

Benito Mussolininek tulajdonítják a megállapítást, mely szerint „A film a legerősebb fegyver, amely a rendelkezésünkre áll”. Ezt Francisco Franco azzal egészítette ki, hogy „A kamera nagyobb súllyal bír számunkra, mint egy puska” – a kijelentését természetesen konkrét és átvitt értelemben is érvényesnek vélte a spanyol tábornok. Míg ők (és más európai diktátorok is) felismerték a film jelentőségét az állam irányításának életében, addig Latin-Amerikában a mozgóképet inkább az alulról szerveződő népi mozgalmak használták fel a céljaik elérésére. Ezen a téren mind közül Chile emelkedik ki leginkább.

Túl a Río Grandén – A mexikói film története

2021. október 15.

„Szegény Mexikó, oly távol van Istentől, de közel az Egyesült Államokhoz”. A Porfirio Díaz mexikói elnöknek tulajdonított, de valószínűleg inkább egy történész-újságírótól származó megállapítás tökéletesen körülírja, hogy a történelem során milyen kapcsolat állt fenn a két észak-amerikai ország1 között. Az sem lehet kétséges, hogy kettejük közül melyiknek származott több hátránya a szomszédi viszonyból. Elsősorban történelmi, politikai és gazdasági téren beszélhetünk viharos kétszáz évről, de Mexikó filmkultúrája sem ismerhető meg anélkül, hogy ne kerüljön szóba az északi „nagy testvér” hatása.

Karibi mozaik – A kubai film története

2021. június 19.

A kubai mindennapok vizsgálatának szerves része, hogy beazonosítsuk, a különböző művészi és egyéni megnyilatkozások mennyiben tükrözik a fennálló politikai rendszer elvárásait. Hasonlóan a politikai-társadalmi megközelítéshez, a karibi szigetország filmművészetében is elkülöníthető a castrói forradalom győzelme (1959) előtti, utáni, illetve a legfőbb támogató, a Szovjetunió összeomlása (1989) utáni korszak. A témaválasztásra és a kritikai szemlélet érvényesítésére mindvégig rányomta bélyegét a merevnek tűnő, de néha mégis megengedőnek mutatkozó kultúrpolitika.

Lénárt András

Friss film és sorozat

Szavazó

Kinek a Criterion Closet Picks-videójára lennél kíváncsi?

Szavazó

Kinek a Criterion Closet Picks-videójára lennél kíváncsi?

Friss film és sorozat