Lénárt András

Lénárt András a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének habilitált egyetemi adjunktusa. Doktori és habilitációs fokozatát történelemtudományból szerezte. Fő kutatási területe Spanyolország és Latin-Amerika filmtörténete és 20-21. századi történelme. Két könyv és közel 130 könyvfejezet, tanulmány és cikk szerzője magyar, spanyol és angol nyelven, illetve három kötet társszerkesztője, publikációi itthon és külföldön jelennek meg. A Latin-Amerikai és Karibi Tanulmányok Nemzetközi Szervezetének (FIEALC) jelenlegi elnöke, valamint számos nemzetközi filmtörténeti és történelemtudományi szervezet és kutatócsoport tagja.

Írásai a Filmtetten (4)

Tangó és emlékezet – Az argentin film története

2023. február 24.

Visszatérő és örökérvényűnek tűnő megállapítás, hogy a film és a történelem Latin-Amerikában egymástól elválaszthatatlan területek, egyik a másik nélkül nem érthető meg teljes valójában. Mindez Kuba, Mexikó és Chile mellett Argentínára igaz a leginkább, ahol a „történelmi” kitétel számos megközelítésből érvényes. A film és a politikai rendszerek kölcsönhatása, a történelmi emlékezet mozgóképes ábrázolásának jelentősége, valamint a film feladata a (mindenkori) jelen formálásában az argentin filmtörténet legfőbb jellemzői között szerepelnek, sok esetben úttörő mivoltuk is tagadhatatlan.

Fegyverünk a kamera – A chilei film története

2022. július 9.

Benito Mussolininek tulajdonítják a megállapítást, mely szerint „A film a legerősebb fegyver, amely a rendelkezésünkre áll”. Ezt Francisco Franco azzal egészítette ki, hogy „A kamera nagyobb súllyal bír számunkra, mint egy puska” – a kijelentését természetesen konkrét és átvitt értelemben is érvényesnek vélte a spanyol tábornok. Míg ők (és más európai diktátorok is) felismerték a film jelentőségét az állam irányításának életében, addig Latin-Amerikában a mozgóképet inkább az alulról szerveződő népi mozgalmak használták fel a céljaik elérésére. Ezen a téren mind közül Chile emelkedik ki leginkább.

Túl a Río Grandén – A mexikói film története

2021. október 15.

„Szegény Mexikó, oly távol van Istentől, de közel az Egyesült Államokhoz”. A Porfirio Díaz mexikói elnöknek tulajdonított, de valószínűleg inkább egy történész-újságírótól származó megállapítás tökéletesen körülírja, hogy a történelem során milyen kapcsolat állt fenn a két észak-amerikai ország¹ között. Az sem lehet kétséges, hogy kettejük közül melyiknek származott több hátránya a szomszédi viszonyból. Elsősorban történelmi, politikai és gazdasági téren beszélhetünk viharos kétszáz évről, de Mexikó filmkultúrája sem ismerhető meg anélkül, hogy ne kerüljön szóba az északi „nagy testvér” hatása.

Karibi mozaik – A kubai film története

2021. június 19.

A kubai mindennapok vizsgálatának szerves része, hogy beazonosítsuk, a különböző művészi és egyéni megnyilatkozások mennyiben tükrözik a fennálló politikai rendszer elvárásait. Hasonlóan a politikai-társadalmi megközelítéshez, a karibi szigetország filmművészetében is elkülöníthető a castrói forradalom győzelme (1959) előtti, utáni, illetve a legfőbb támogató, a Szovjetunió összeomlása (1989) utáni korszak. A témaválasztásra és a kritikai szemlélet érvényesítésére mindvégig rányomta bélyegét a merevnek tűnő, de néha mégis megengedőnek mutatkozó kultúrpolitika.

Friss

Friss film és sorozat

Nyolc hegy

Színes filmdráma, 147 perc, 2022

Rendező: Felix Van Groeningen, Charlotte Vandermeersch
Spre nord

Színes filmdráma, thriller, 122 perc, 2022

Rendező: Mihai Mincan
65

Színes sci-fi, thriller, 93 perc, 2023

Rendező: Scott Beck, Bryan Woods
Sikoly VI.

Színes horror, thriller, 123 perc, 2023

Rendező: Matt Bettinelli-Olpin, Tyler Gillett
Shazam! Az istenek haragja

Színes akciófilm, kalandfilm, képregényfilm, sci-fi, 130 perc, 2023

Rendező: David F. Sandberg
John Wick: 4. felvonás

Színes akciófilm, bűnügyi, thriller, 169 perc, 2023

Rendező: Chad Stahelski
Dungeons & Dragons: Betyárbecsület

Színes fantasy, kalandfilm, 134 perc, 2023

Rendező: John Francis Daley, Jonathan M. Goldstein