A világjárvány a magyar filmipart is súlyosan érinti. A filmgyártás leállt, sokak megélhetése veszélybe került, miközben nem tudni, meddig tart ez a helyzet. Hogyan élnek túl a magyar filmesek? Készülnek járványfilmek? Vajon épp most szokunk le a mozizásról? Körkép a magyarországi járványhelyzetről.
Ötmilliárd dollár. Február elején még ennyire becsülte a Hollywood Reporter, hogy mekkora kárt okozhat a koronavírus-járvány világviszonylatban a filmiparnak. Bár a magyar filmszakma hozzájárulása ehhez az összeghez szabad szemmel nem látható, a helyzet itthon is súlyos, a járvány a filmipar minden ágazatát érinti: a mozik bezártak, a forgatások félbeszakadtak, a premiereket elhalasztották. „Váratlanul érte a járvány a magyar filmszakmát. Az elmúlt években dübörgött a filmipar, és most egy éles váltással leállt az egész. Ezt nem könnyű feldolgozni” – mondja Óvári Eszter gyártásvezető, aki szerint a filmesek szempontjából a lehető legrosszabbkor tört be Magyarországra a koronavírus. „Általában november végén áll le a filmipar, január-februárban nincs munka, csak előkészítés folyik, és március-áprilistól indulnak be a forgatások. Számomra alapszabály, hogy aki szabadúszó, annak lehetőleg hat hónapra legyen tartaléka, de aki november óta nem dolgozott, az már a hatodik hónapban jár, és még jó ideig nem számíthat munkára.”
Az ő megsegítésükre indította el a Nemzeti Filmintézet a Filmipari Segélyalapot, amely első körben 50 millió – pályázónként 80 ezer – forintot oszt szét a szabadúszó filmesek között a Magyar Filmakadémia segítségével. „Folyamatosan készítünk felméréseket, de egyelőre nehéz megmondani, hány embert érint a válság. A magyar filmszakma gyakorlatilag leállt, de a Filmintézet azzal is igyekszik segíteni a helyzeten, hogy a pályázati rendszere zavartalanul működik. Folyamatosan fogadjuk a pályázatokat” – mondja Pesti Ákos, a Nemzeti Filmintézet gyártástámogatási igazgatója.
Ugyanakkor a filmesek helyzetét tovább nehezíti, hogy kimaradtak azon kisvállalkozók köréből, akiknek a kormány adómentességet biztosított június végéig. „Ez nagy szívfájdalmunk, hiszen a filmesek többsége szabadúszó egyéni vállalkozó. Nem tudunk mit csinálni, szüneteltetjük a KATA-t, így viszont akinek lennének kisebb munkái, az nem tudja kiszámlázni azokat. Sok filmes a meglévő tartalékait éli fel. Szabadúszóként különösen riasztó a jövőkép, mert nem tudhatod, mikor csörren meg a telefonod, mikor indulnak újra a filmek, reklámok, sorozatok. Én is szinte csak élelmiszerre költök, a legszükségesebbeket veszem meg, hogy még júniusban is legyen étel az asztalon” – mondja Palovits Ildikó felvételvezető.
Különösen nagy érvágást jelent, hogy a nemzetközi szervizmunkák is leálltak, elsőként a kínai reklámok, majd az Európára kirótt beutazási tilalom miatt a hollywoodi produkciók stábjai repültek haza, de márciusban már az európai produkciók is követték őket. Angliában és Amerikában jelenleg is tombol a járvány, a bizonytalan helyzet miatt nem tudni, mikor folytatódhatnak a forgatások. A pénzügyi mellett a pszichológiai kár is jelentős: „Sokan szinte az év minden napján dolgoznak, egyfajta mentális munkafüggőségben, náluk az átmeneti munkahiány is komoly frusztrációt okoz” – mondja Szendrő András fővilágosító.
Lesz magyar karanténfilm?
Az idei premiernaptár amúgy sem volt teletűzdelve magyar bemutatókkal, de a jelenlegi helyzetben annak a néhány magyar filmnek, a Boszorkányháznak, a Spirálnak, az Édennek és a Pesti balhénak a premierjét is eltolták. Egyelőre csak Herendi Gábor októberre időzített drogfilmje, a Toxikoma maradt a helyén. Mozik helyett végül a neten debütál Hajdu Szabolcs Békeidője, valamint Lichter Péter és Máté Bori kísérleti filmje, A horror filozófiája, ami ennek ellenére ősszel moziforgalmazásba is kerülhet. „A kísérleti filmekben az a jó, hogy a forgalmazás is lehet „kísérleti”1 – mondja Lichter.
A legnagyobb problémát azonban a filmgyártás ideiglenes megszűnése jelenti. Madarász Isti túlvilági szerelmesfilmjét, az Átjáróházat a forgatás felénél kellett leállítani2, és bár a járvány alatt is forgó Hosszú Katinka-dokumentumfilmbe izgalmas dramaturgiai csavarokat is írhat a koronavírus a tokiói olimpia elhalasztása miatt, a többi magyar produkcióval csak simán kiszúrt a járvány: el kell halasztani többek közt Fazekas Máté Kilakoltatás, Bernáth Szilárd Larry, Dobó Kata El a kezekkel a Papámtól!, Rohonyi Gábor Ha elfárad, viheti!, Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi, valamint A béke követei című Trianon-dokumentumfilm forgatását is.
Az utómunka-stúdiók és a VFX-cégek tudnak home office-ból dolgozni, így az utolsó simítások zajlanak az év fontosabb premierjein, a Toxikoma mellett Bergendy Péter világháborús kísértethorrorján, a Post Mortemen, és Enyedi Ildikó nemzetközi filmsztárokkal forgatott Füst Milán-adaptációján, A feleségem történetén. Enyedi a Thessaloniki Filmfesztivál felkérésére egy kisfilmet is rendez a bezártság élményéről, ami jól jelzi, hogy ha nem is tudnak nagy stábbal forgatni, azért próbálnak adaptálódni a helyzethez a magyar filmesek. „Van egy filmtervem egy Londonban élő magyar családról. A házaspár szétmegy egy időre, az egyikük hazaköltözik, és azon gondolkodom, mi lenne, ha ezen a ponton vezetnék be a kijárási tilalmat” – meséli Tóth Barnabás, az Oscar-shortlistre került Akik maradtak rendezője. „Még ízlelgetem kicsit az ötletet, mert kérdés, hogy mekkora nyomot fog hagyni a pszichénken ez a vírus. Remélem, ha pár év múlva elkészülhet a film, majd elcsodálkoznak a nézők, hogy jé, ez a koronavírus volt” – teszi hozzá Tóth, aki kézenfekvőnek gondolná, ha készülnének karanténfilmek.
Schwechtje Mihály, aki már első filmjét, a rendszeren kívüli Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)-ot is „gerillában” forgatta, egyelőre a felismeréseket, a perspektívát keresi, amelyből izgalmasan nézhet rá a megváltozott életkörülményekre. „Most van egy világméretű változás, és van sok érzékeny, kreatív művész, akik jó volna, ha gyorsan tudnának reagálni erre a helyzetre” – mondja Schwechtje, aki szerint erre a helyzetre érdemes lenne akár egy soron kívüli pályázatot is kiírni. „A kormánybiztos úrnak amúgy is terve az állandó pályáztatás mellett kifejezetten tematikus pályázatok indítása. Ebből egy érdekes kordokumentum születhetne.” Rendezőszakos diákjai már javában dolgoznak az első karanténmozis filmterveken: „Próbáljuk ezt a félévet a karanténéletmód szerint igazítani Hajdu Szabolccsal és Nagy Zoltánnal. Máté Gábor színészosztályával kezdtünk el dolgozni egy osztott kamerás csetprogrammal, és ennek végeredményeként szeretnénk egy osztályfilmet/websorozatot összehozni. Próbálunk rájönni, hogy ebben a webkamerás kommunikációban, ami most válik véglegesen a hétköznapok részévé, megtaláljuk-e azt az esztétikai fogódzót, amitől ez túl tud lépni a sima képközvetítésen.”
Cannes és Velence elmaradása magával ránthatja a fesztiválpiacot
Ám ha születnek és el is készülnek magyar filmek ezekben a hónapokban, kérdés, hogy mikor és milyen formában kerülhetnek közönség elé, hiszen az európai művészfilm-forgalmazásban kulcsszerepet betöltő fesztiválokat az elmaradás veszélye fenyegeti. Cannes indította világhódító útjára anno a Saul fiát, tavaly pedig az Oscaron is taroló Élősködőket, de járvány idején nem lehet tömegrendezvényeket tartani, és mivel jelenleg annak pontos lefutása megjósolhatatlan, a cannes-i, de valószínűleg a velencei filmfesztivált sem lehet megrendezni eredeti formájában.
„Van egy-két filmünk, ami sanszos lett volna idén Cannes-ban, de nem tudom, mi lesz velük” – mondja Kovács Gábor, a Filmpartners producere. „Egy magyar produkciónál iszonyúan fontos a nemzetközi fesztiválszereplés. Ha erről lemondanánk, és a fesztiválkör lefutása nélkül küldenénk moziba, nagy hátrányba kerülne a film. A másik opció, hogy megpróbáljuk jövőre Cannes-t, de akkor meg nagyságrendekkel fognak csökkenni az esélyeink. Ha idén elmarad a fesztivál, jövőre kétszer annyi nevezés fog érkezni a felhalmozódott filmek miatt, és nyilvánvalóan a magyar filmek esélyei csökkennek a nagy külföldi produkciókkal szemben” – véli Kovács.
Több jelentős filmfesztivál, az austini SXSW, a Tribeca, Annecy és a torontói filmfesztivál is engedett a nyomásnak, hogy részben vagy teljes egészében online tartsák meg a rendezvényt, de Cannes, Velence és Karlovy Vary nem akar beállni a sorba. Az online fesztivállal ugyanis nemcsak az a probléma, hogy az interneten csak az adott országban közvetítik a filmfesztivált, hanem az is, hogy ellehetetlenítené a fesztiválok egyik legfontosabb hozadékának számító filmvásárokat és az alkotók közötti kapcsolatépítést. „A fesztiválok lényege az együttlét, a párbeszéd és a közösség” – mondja Gábeli Tamás, a BuSho főszervezője, aki nem készül B-tervvel: arra számít, hogy megtartják szeptemberben a rövidfilmfesztivált. Hasonló állásponton vannak a Friss Hús szervezői is, akiknek az elsők között kellett elhalasztani a márciusra tervezett kisfilmmustrát. „Minden eshetőség felmerült: van egy optimista (kora nyár), egy realista (nyár vagy ősz) és egy pesszimista (ősz-online hibrid) forgatókönyvünk is” – mondja Deák Dániel fesztiváligazgató, aki hozzáteszi: ha nem muszáj, nem szeretnék a neten megtartani a fesztivált, mert pont a közösségi élmény és a nagyvászon a Friss Hús lényege.
Ugyanakkor az itthoni fesztiválszervezőknek is szembe kell nézniük azzal az eshetőséggel, hogy az esetleg nyárig elhúzódó járvány miatt mindenki őszre akarja halasztani a rendezvényét, és sok filmfesztivál ütni fogja egymást. A jelenlegi tervek szerint szeptemberben tartják meg a BuSho-t (szeptember 1–6.), a májusra elcsúsztatott, szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztivált (szeptember 8–12.), és a miskolci CineFestet is (szeptember 11–19.), ahová gyakran a legjobb cannes-i, velencei, Karlovy Vary-i filmeket hozzák el. Cikkünkhöz kerestük a Cinefest főszervezőjét, Bíró Tibort is, de ő elengedő információ hiányában nem kívánt nyilatkozni.
Jön az autósmozi és a művészfilmes Netflix
Hasonló dilemmákkal szembesülnek a hazai filmforgalmazók és moziüzemeltetők is. A nagy amerikai stúdiók merész húzással reagáltak a járványhelyzetre, és a szokottnál jóval hamarabb tették elérhetővé vagy akár rögtön a neten debütáltatták azokat a filmjeiket, amelyek nem tudták kifutni magukat a mozibezárások miatt. Közülük a gyerekeknek szánt Trollok a világ körül rekordhétvégét produkált a digitális forgalmazásban, és tízszer annyian nézték meg a Universal animációját, mint a stúdió eddig online legtöbbet kikölcsönzött filmjét, a Jurassic World: Bukott birodalmat.
Nálunk egyelőre nem kerültek be az online forgalmazási rendszerbe az elmaradt mozipremierek – Hajdu Szabolcs Kolozsváron is forgatott tablófilmje, az április 23-án érkező Békeidő, valamint a Nyelés című film kivételével, amely az ADS frissen indított Vimeo-oldalán érhető el (sajnos csak Magyarországon). „A filmszerető közönség számos platform közül választhat, óriási a kínálat, ezért próbáltunk meg az induló vimeo csatornán olyan árképzést alkalmazni, amellyel gyakorlatilag egy csoki áráért lehet filmezni” – mondja Pokol Márton, az ADS Filmek sajtóreferense, akik a közeljövőben több moziba szánt filmet is indítanak a Vimeo-csatornájukon. Más forgalmazók egyelőre nem vállalkoznak erre – Böszörményi Gábor, a Mozinet ügyvezetőjének elmondása szerint azért, mert a jelenleg rendelkezésre álló VOD platformokon könnyen elveszhetnek a művészfilmek.
A UPC és a Telekom videotárában nem ezeket a típusú filmeket keresik a nézők, a vimeón pedig nem megfelelőek a körülmények: nem lehet forintban megadni az árat, se magyarra állítani az oldalt, így egyesek elbizonytalanodnak, hogy a filmet se tudják magyar felirattal vagy szinkronnal megnézni. Ezért indítja el a Mozinet, a Cirko és a magyarhangya májusban a CineGo-t, amelyben hazai művészfilm-forgalmazók filmjei lesznek elérhetők. A Netflixhez vagy az HBO GO-hoz hasonlóan a CineGo-n is lesz havi előfizetés, de egy-egy filmet is meg lehet majd vásárolni. Ha ez a platform beindul, Böszörményi elképzelhetőnek tartja, hogy néhány filmjük esetében kiváltsák a mozis bemutatót online premierrel.
A Budapest Filmnél úgy gondolják, hogy a stream mellett a virtuális mozizásra is van igény – ezt fogja kielégíteni a cég gesztusértékű vállalkozása, a Budapest Távmozi. A budapesti művészmozik az elsők között zártak be, de április 21-től kinyitnak a film.artmozi.hu oldalon, és a Budapest Film mind az öt artmozija levetíti a heti műsorát, melynek „előadásaira” 990 ft-ért lehet jegyet váltani. „Igyekszünk a virtuális térben újrateremteni a mozizás élményét: az emailben kapott távmozijeggyel a vetítés előtt egy órával be lehet lépni a virtuális moziba, ahol egy társalgóban – chatszobában – beszélgethetnek az emberek a többiekkel, akik szintén abba a moziba járnak. A chatet a jegyszedőink moderálják, a vetítést pedig élőben indítja el egy-egy mozigépész, ezzel is felidézve a mozivetítés élményének itt és mostját” – mondja Liszka Tamás, a Budapest Film új igazgatója, aki már azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a fővárosnak saját autósmozija legyen. Bár korábban úgy nyilatkozott, hogy így is túl sok jármű van Budapesten, a különleges helyzetre való tekintettel már keresi a megfelelő helyet egy autósmozinak, és azt is vizsgálja, hogyan és mikortól lehetne megvalósítani az igazgatói pályázatában beígért pop-up kertmozikat.
Mit fogunk nézni, ha kinyitnak a mozik?
Jelenleg még senki se tudja, mikor és milyen óvintézkedések mellett indulhatnak újra a mozik, de Kína példája azt mutatja, hogy bármikor is kerül rá sor, nem lesz egy könnyű menet. A koronavírus őshazájában márciusban üzemelték be újra a mozikat, de a forgalmazók nem mertek új filmeket bemutatni, a közönség nagy része pedig otthon maradt: átlagban egy ember ült a vetítéseken. Amíg nem lesz tömegesen elérhető védőoltás, az emberek többsége feltehetőleg tartani fog attól, hogy tömegbe és így moziba menjen: egy amerikai felmérés szerint a megkérdezettek több, mint fele mondta azt, hogy nem fog rögtön visszatérni a mozikba, egyharmaduk pedig azt, hogy a korábbiaknál biztosan ritkábban fog moziba járni.
Hollywood úgy kalkulál, hogy július végére normalizálódik a helyzet, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy több bemutatót augusztusra halasztottak a stúdiók (a legközelebbi dátum a Mulané: július 23.). Ezzel együtt is nyitott kérdés, hogy mit fogunk nézni, ha újranyitnak a mozik. Jelenleg két forgatókönyv tűnik valószínűnek: vagy óvatosak lesznek a forgalmazók, és eleinte csak azokat a filmeket mutatják be újra, amelyek nem tudtak rendesen kipörögni márciusban. Vagyis ugyanaz a műsor fog várni minket, mint amikor bezártak a mozik. Vagy pedig tömegével kerülnek vissza a mozitermekbe a régi, már márciusban is futó filmek és az új premierek, és olyan dömping keletkezik, amit a kisebb produkciók fognak megsínyleni.
„Ha beüt a válság, az embereknek nem lesz pénzük arra, hogy sokat mozizzanak, és ha csak egyvalamit néznek meg, az nyilván az új James Bond lesz, nem egy magyar film. A multiplexek eddig sem szerették a magyar filmeket, ezután meg pláne nem fogják, mert nekik is pótolniuk kell a kiesett bevételt, és azt legkönnyebben a hollywoodi filmekkel lehet” – mondja Kovács Gábor, aki pesszimista a mozi közeljövőjével kapcsolatban. „Ha túl is leszünk a járványon, az emberekben egy darabig biztosan lesz egy félsz a több száz fős közösségektől. Egyelőre nem tudom, mit fogunk kezdeni a filmjeinkkel, a Legjobb tudomásom szerinttel és a Hét kis véletlen című Gothár-filmmel.”
A mozi halott, éljen a stream?
Több elemző is a mozi agóniájának, haláltusájának felgyorsulására számít a járvány következtében, de ezek az előrejelzések a mozik és forgalmazócégek várható csődjével járó válság fényében is túlzóak. Hiába cikkeztek arról, hogy alapjaiban változhat meg az amerikai filmforgalmazási szisztéma, a nagy stúdiók csak néhány filmjüket tették elérhetővé idő előtt VOD-on, az igazán nagy bemutatóikat eltolták, ami azt jelzi, továbbra is hisznek a moziban – és a nagyvászonnal járó nagyobb haszonban. 2019-ben globálisan 42,5 milliárd dollárt termeltek a mozik, ami az előző évi, 41,7 milliárdos rekordot is megdöntötte (ami aggasztó, az az, hogy ezt az összeget blockbusterek egyre szűkebb és egyre inkább a Disney alá tartozó csoportja gyűjti össze). Kétségtelen, hogy a járvány nagy nyertesei a streaming-szolgáltatók lesznek, amelyek azt a kevés nézőt felszippantották, aki eddig ellenállt a Netflix-előfizetésnek, de ha a mozi a 120 éves történelme során túlélt két világháborút és az 50 millió áldozatot követelő spanyolnáthát, akkor a koronavírust is túl fogja.
„A mozi kivéreztetése már megtörtént. Aki kitartott a mozi mellett, az most már ki is fog” – véli Muhi András producer. „Soha nem lesz már olyan tömegjelenség a mozi, mint régen, de az általuk nyújtott közösségi élmény nem pótolható mással” – csatlakozik hozzá Tóth Barnabás. „A járvány egyik nagy tanulsága, hogy felismertük: szükségünk van az új és változatos mozgóképes tartalmakra, mert segítik a túlélésünket. Én azt remélem, hogy a járvány lecsengésével jobban megbecsüljük a mozit, és ha lesznek átstrukturálások a kulturális szférában, annak akár a haszonélvezője is lehet a tévé és a mozi – még ha nem is ilyen áron kívántuk ezt.”
Egy időre mindenki Só Mihályként otthon marad a falujában
A moziknál sokkal nagyobb kihívás lesz a filmgyártást újraindítása. Nyilván minden attól függ, hogy mennyire húzódik el a járvány Magyarországon, de a jelenlegi előrejelzések alapján a filmesek többsége úgy véli, nyáron vagy legkésőbb ősszel már forgathatnak magyar filmeket. „Lesz egy regenerációs időszak, amíg újra a teljes kapacitással dolgozhat a magyar filmipar, ez reményeim szerint fél év alatt bekövetkezhet” – mondja Pesti Ákos, a Filmintézet gyártástámogatási igazgatója. „A Filmintézet legfontosabb feladat a magyar filmipar talpra állítása a járvány után, amelyre egy kétlépcsős tervet dolgoztunk ki. Első lépésként összevontuk a támogatási szerződéssel rendelkező produkciók következő két fizetési ütemezését, és egy emelt összeget utaltunk ki a számukra, hogy amikor újraindulhat a filmipar, ezek a produkciók rögtön el tudjanak kezdeni forgatni. A második körben pedig azokat a produkciókat keressük a pályázók között, amelyek a veszélyhelyzet elmúltával gyorsan el tudnak kezdeni forgatni, és amennyiben minden feltételnek megfelelnek, meggyorsítjuk a pályázatukat. A koprodukciók és a szervizmunkák visszatértéig a magyar filmek fognak munkát adni a szakma jelentős részének, ezért szeretnénk minél több hazai film gyártását előkészíteni a pandémiás időszakban.”
Az elmúlt években Budapest a második legkedveltebb forgatási helyszín lett London után Európában, az ideérkező nemzetközi forgatások biztosítottak sok munkát és magasabb béreket a hazai filmszakmának. Ezért is okozhat a szakembereknek jelentős károkat, hogy az optimista becslések szerint augusztus-szeptemberben, a pesszimista szerint viszont csak év végén térhetnek vissza azok a nemzetközi produkciók, amelyek félbehagyták Magyarországon a forgatást – újak pedig legfeljebb jövőre fognak jönni. „Szerintem a globalizációt most egy-két évre felfüggesztik, a világfalu bezár, és mindenki Só Mihályként otthon marad a falujában. A járványnak olyan erős a pszichológiai hatása, hogy az amerikaiak se fogják összetörni a kezüket-lábukat, hogy visszajöjjenek Európába. De ne legyen igazam” – mondja Muhi András producer, aki szerint gesztusértékű, hogy a kormány a kiemelten segítendő ágazatok közé sorolta a filmipart. „Ez annak is szól, hogy a 2004-es Filmtörvény óta nagyon jól teljesít a magyar film, és egyben üzenet a hanyatt-homlok elmenekült hollywoodi filmeseknek, hogy ha az élet visszaállt a régi kerékvágásba, ott tudjuk folytatni a dolgokat, ahol félbemaradtak.”
„Az is kérdés, hogy mennyire érinti az amerikai stúdiókat a válság. Gazdaságilag a Netflix és a többi streaming-szolgáltató lehet ennek a helyzetnek a nyertese, ők lehet, hogy többet fognak forgatni nálunk is” – mondja Óvári Eszter gyártásvezető. „A nemzetközi produkcióknál valószínűleg az egész gyártási tervet újra kell gondolni, újra leegyeztetni a stábot, hiszen kérdés, hogy a külföldi színészek milyen más produkciókra vannak leszerződve és azok mennyit csúsznak. Sok előkészítést igényel, mire ezek a filmek újraindulhatnak” – int óvatosságra Palovits Ildikó felvételvezető. Arról nem is beszélve, hogy a gazdasági válság beindíthat egy láncreakciót: a megszorítások miatt a stúdiók és a reklámcégek kevesebbet forgatnak, csökkentik a költségvetéseiket, ebből kifolyólag alacsonyabb lesz a fizetés és kevesebb a munka is, és nagyobb a verseny a meglévő állásokért. Problémát okozhat az is, hogy a nemzetközi szervizmunkákban dolgozók magasabb bérekhez és heti fizetéshez vannak hozzászokva, nekik lejjebb kell adni a bérigényüket és elfogadni, hogy a magyar produkciók csak 30 vagy 60 napra fizetnek. „Ez még sok feszültség forrása lehet a szakmában” – véli Szendrő András fővilágosító. Bár az is igaz, hogy ha végre újraindul a filmipar, a szakma minden munkának örülni fog.
Tesztelünk majd, mint egy pornóforgatáson
„A tengerentúli produkciók akkor fognak visszatérni, ha a biztosító társaságok újra tudnak nemzetközi utaztatásokat és forgatásokat vállalni, és ha már lehet több száz stábtagnak és színésznek egy műteremben egyszerre dolgoznia” – mondja Kemény Ildikó, az egyik legnagyobb magyar szervizcég, a Pioneer producere. „De akkor is csak azután, hogy kialakítottunk egy új, szigorú biztonsági protokollt.” S hogy ez mit fog tartalmazni? A klasszikussal szólva: tesztelést, tesztelést, tesztelést. „Lehet, hogy itt is úgy fogunk dolgozni, hogy mindenki érvényes, negatív vírusteszttel kell, hogy érkezzen a munkára, mint amikor a pornószínészeknek kell igazolniuk, hogy nincs nemi betegségük” – véli Schwechtje Mihály. Herbai Máté, a Testről és lélekről operatőre azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ha nem múlik el teljesen a járvány, karanténba zárkózott stábok egy elszeparált helyszínen forgassanak le filmeket3. „Attól függ minden, hogy milyen állapotban lesz az ország, amikor újraindulunk. Hivatalosan is vége van a járványnak? Nagyjából lecsengett, úgyhogy mi bátrak vagyunk? Vagy még javában tombol, csak már nem bírtuk tovább?” – mondja Madarász Isti. „Az biztos, hogy be fogjuk tartani a mindenkori előírásokat, sőt annál még egy picit óvatosabbak is leszünk. De a forgatás egy nagyon szoros és intim együttlétezés, sok ember van összezárva, a sminkesek, fodrászok és a ruhások folyamatosan a szereplők körül sürögnek, a hangmérnökök mikrofonokat ragasztgatnak rájuk, az operatőr az arcukban van a kamerával, és még én is állandóan ott téblábolok. Arról nem is beszélve, hogy egy rendes romantikus filmben csókolózni is illik, sokat és szenvedélyesen. Úgyhogy azt gondolom, hogy a forgatás úgyis csak akkor indulhat el biztonsággal, amikor nagyjából már normalizálódik a helyzet. Akkor meg majd figyelünk arra, hogy ne köhögjünk egymás arcába, és minden rendben lesz. Remélem.”
1 „Nem vagyok mozifetisiszta. Ha a filmjeim forgalmazásáról van szó, mindig az az első szempont, hogy eljusson a nézőkhöz: az internet általában a végső lépcsőfok, most ezt a sorrendet kellett a járvány miatt megcserélni. A kísérleti filmekben az a jó, hogy a forgalmazás is lehet „kísérleti”. Ha ez nem működik, akkor majd a következő filmnél más utat választunk” – mondja A horror filozófiája disztribúciós dilemmáiról Lichter. „Nem aggódok amiatt, hogy a film elveszne a most elszabadult netes tartalomdömpingben, mert mi alapvetően nem a Netflix-szel, de még nem is a Criterion Chanellel versenyzünk, hanem a többi egészestés kísérleti filmmel, amiből meg nemzetközi szinten sincs sok – ebből kifolyólag igazándiból verseny sincs. Egy kísérleti filmnek egyébként is lassabb az „átfutása”: még két-három év múlva is frissnek számít egy premier. És ami üdítő, hogy nincs nyomás az A-kategóriás fesztiválok részéről sem: nincs ez a magyar filmeseket agyonnyomasztó Cannes- és Berlin-para, vagyis az a félelem, hogy az ember filmje egy fabatkát sem ér, ha nincsen nagypresztízsű vörösszőnyeges premier mögötte. Egyszerűen azért, mert az évente kifutó, izgalmas kísérleti filmek 90%-a messze elkerüli ezeket a fesztiválokat. Emiatt a „forgalmazás” is sokkal szabadabb: az Üres lovakat például előbb vetítettük itthon, majd az Indavideón is nyilvánossá tettük, csak mindezek után ment Rotterdamba. De az egészestés kísérleti filmeknél már évek óta bevett forgalmazási felület a VOD, elsősorban a Vimeo On Demand platformja: vannak pici forgalmazók, amik kimondottan erre a modellre álltak rá. Három éve, az egyik nagyon sokat dicsért és valóban izgalmas kísérleti film, a Scott Barley által rendezett Sleep Has Her House például egyből Vimeo On Demand-on indult, nem is volt klasszikus mozikban, csak avantgárd filmes fesztiválokon: de a film így is kisebb kultstátuszba jutott.”
2 „Elképesztően megfeszített tempóban dolgoztunk, próbáltunk előre menekülni, minél többet forgatni. Mindenki vitaminokat szedett, kézfertőtlenítőztünk ezerrel és leszoktunk a kézfogásról. Előző héten már végigsöpört egy hányós-hasmenéses vírus a fél stábon, naponta kb. 5 ember dőlt ki, de hiába lettünk rajta túl, a koronavírus miatt végül leálltunk a forgatással” – meséli Madarász Isti az Átjáróház forgatásáról, aki már rutinosan fogadta a forgatásstop hírét. „Tavaly ősszel egyszer már elindultunk, de a Filmalap leállásával minket is leállítottak. Az előkészítés kellős közepén ért minket a hír, másfél héttel a forgatás kezdete előtt, és nagyon rosszul érintett. De a Filmintézet az első döntésével újraindított minket. Egyelőre 19 napot forgattunk le, és kb. 17 nap van még hátra. Azt senki nem tudja még, milyen változtatásokat igényel majd az újraindulás, úgyhogy egyelőre csak találgatunk, milyen extra feladatok várnak ránk. A meglevő anyag átnézése, elővágása elindult, bizonyos jeleneteket talán már a VFX-csapatnak is oda lehet adni, de sajnos semmit nem lehet véglegesíteni, amíg a teljes anyag nincs leforgatva.”
3 „A Kút forgatása kapcsán született az ötlet, amikor másfél hónapot forgattunk Székesfehérváron és az egész stáb végig ugyanabban a szállodában aludt és minden nap ugyanabba az épített díszletbe vittek minket” – magyarázza az ötletet Herbai Máté. „Mivel most teljesen üresek a szállodák, ezt könnyedén meg lehetne oldani úgy, hogy csak az léphessen be oda, aki tesztelve van. Fertőtlenítik a szállodát, fertőtlenített buszokkal beviszik a stábot, mindenki elfoglalja a szobáját, és nem hagyja el annyi ideig, amíg – egy esetleges fertőzés esetén – a vírus kimutathatóvá válik akkor is, ha az utazás-szállítás napján kapta el az ember. Ez kb. egy hét karantén, ami alatt mindenki szobaszervizen kapja az ellátást, amit természetesen a produkció biztosít, korábban szűrt és szigorúan ugyanabban a szállodai karanténban lévő alkalmazottakkal, szakáccsal. Az étel és minden árú, eszköz egy „zsiliprendszeren” keresztül kerülne be, miután kivártuk a megfelelő időt a vírusok elpusztulására. Akinek pozitív lett a tesztje, azzal két eset történhet: vagy a szobájában megvárja a két hetet és miután negatívvá válik, beszáll a munkába, vagy a produkció hazaszállítja, vagy ha az állapota úgy kívánja, kórházba viszi. Itt van talán a legnagyobb döccenő, hiszen az első napokban derül ki, ki mikor kezdhet dolgozni. Ha túl sok a pozitív eset, vagy egy kulcsfiguráról derül ki, hogy fertőzött, akkor csúsznia kell a kezdésnek. A kiesőket pedig pótolni kell és megvárni az újak tesztjét, vagy várni, amíg a betegek meggyógyulnak. Ez akár több hetet is igénybe vehet, de egy-két plusz hetet mindenképp bele kell kalkulálni a költségvetésbe. Mikor mindenki tiszta, elkezdődhet a munka. A helyszínre a fertőtlenített buszokkal vinnék a stábot a szálloda garázsából. Fertőtleníteni kell a helyszíneket is. Ez bizonyos esetekben biztosan nehezen vagy nem megvalósítható, de sok esetben igen. Lennének produkciók, amelyek könnyebben alkalmazhatnának egy ilyen eljárást, mert egy helyszínen vagy stúdióban forgatnak mindent. A sok utazással járó forgatások nagy nehézségekkel néznének szembe, de egy tehetősebb tévé- vagy streamingprodukció akár piaci előnyt is szerezhet, ha nem állítja le a közönségkedvenc sorozatok forgatását.”
Film a pandémia korában című dossziénkból:
- Mire gondolt a rendező? – Cristi Puiu: MMXX
- Oltás és ölés – John Hyams: Sick
- Ökoforgatás valódi díszletben – Ljasuk Dimitry: Jóreménység-sziget
- Öt mese a zárkából – Zsótér Indi Dániel: A Karantén Zóna
- A spanyol Rumbarumbamm – Relatos con-fin-a-dos / Történetek a karanténból
- Maszkos szelfi – Radu Jude: Babardeală cu bucluc sau porno balamuc / Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban
- Hideglelős zoomszeánsz – Rob Savage: Host / Az utolsó rítus
- Ügyvédmacskák, bérkönyvek és a dildó a polcon – Hogyan tette a koronavírus közvetíthető színtérré a magánszférát?
- Életjelek a betegágy mellől – Fèlix Colomer: Vitals. Una historia humana / Életjelek. Egy igaz emberi történet
- Felkészülés meghatározatlan ideig tartó online filmnézésre – A magyar film a koronavírus idején
- Lelki boxmeccs kiütéses győzelem nélkül – Sam Levinson: Malcolm és Marie
- Karantétlenség helyett – Doug Liman: Locked Down / Karantén meló
- Maradj otthon, nézzél tévét? – Korona-lapszemle: Filmvilág, Korunk, Apertúra
- 2020 nem múlik el nyomtalanul – Így látják a válságot a romániai filmforgalmazók és mozik
- Filmfesztivál a nappaliban – Beszámoló a 45. Torontói Nemzetközi Filmfesztivál első napjáról
- Nosztalgia, visszafogottság és maszkvakargatás – 19. TIFF-megnyitó
- Magyar filmesek karanténmozija – Film- és sorozatajánló otthonmaradáshoz II.
- Magyar filmesek karanténmozija – Film- és sorozatajánló otthonmaradáshoz I.
- A vécépapír szerepe a kortárs amerikai járványfilmben – Charles Band: Corona Zombies
- A mentálhigiénés segélyvonaltól az autósmoziig – Európai filmesek a koronavírus idején 2.
- „Erre senki nem volt felkészülve” – A koronavírus-járvány hatása a magyar filmiparra
- A húsvéti menütől a kannibalizmusig – Európai filmesek a koronavírus idején 1.
- The Last Picture Show – David S. F. Wilson: Bloodshot