Burhan Qurbani bevándorló-történetet csűrt-csavart a német irodalom egyik remekéből, de lehet, hogy főszereplőjének a weimari köztársaságban kellett volna maradnia.
A lengyel instakirálynő három napját követve megbizonyosodhatunk arról, hogy a netes celebritás könnyed látszatának mélyén magány, elszigeteltség, hazugság és megannyi frusztráció fortyog.
Nem nehéz a következő két dokumentumfilmben közöset találni (a hagyomány átmenekítésének rögös mivolta), a különbségek viszont annál nagyobbak: az egyik egy erdélyi falucskába kalauzol, a másik pedig a világ másik végére, a mongol sztyeppékre.
Az Oscar-díjkiosztón általában hamar ledarálják ezt a sokszor mellőzöttnek tűnő szekciót, pedig egy jól megcsinált dokumentumfilm is tud olyan izgalmas lenni, mint bármilyen fikció. Sőt. Az idén ráadásul külön van amiért drukkolni ebben a kategóriában, ugyanis a román colectiv is versenyez a négy másik film mellett.
Szabó István első három filmje generációs közérzetet közvetítő alkotás. Az „így jöttem”-trilógiájának záró darabja, a Szerelmesfilm is a történelem (második világháború, 1956-os forradalom) emberi sorsokat alakító hatásáról mesél.
Az 1960-as évek végétől az 1970-es évek derekáig a hollywoodi filmre újítóan hatottak az európai (modern) művészfilmek. A Hollywoodi Reneszánszként hivatkozott időszak alkotásait szinte kizárólag a műfaji revizionizmus elmélete felől szokták elemezni a teoretikusok, de Pápai Zsolt (amellett, hogy összegezi és továbbgondolja az eddigi szempontokat) számos új perspektívát kínál a korabeli alkotások utólagos recepciójához.
Van, ahol már a popkornszag is elillant az üresen kongó székek közül, és van, ahol a politikusok csak most fontolgatják a filmszínházak bezárását. A markukat dörzsölő streamingszolgáltatóknál/tévéknél viszont annál nagyobb a buli. Íme, egy tetemes sorozatajánló, csupa friss néznivalóval.
Fecső Zoltán legújabb tévés dokumentumfilmje történészek és szemtanúk megszólaltatásával eleveníti fel Erdély XX. századi történelmének talán legellentmondásosabb fejezetét, amikor a történelmi Székelyföld nagy része egységes közigazgatási területté szerveződött a szocializmus egyik legmostohább időszakában és Magyar Autonóm Tartomány (MAT) néven hosszú éveken át működött.