Kritika | Andrei Zincă: Și atunci, ce e libertatea? Kritika | Andrei Zincă: Și atunci, ce e libertatea?

A román ugaron

Andrei Zincă: Și atunci, ce e libertatea?

ÉRTÉKELD A FILMET!
Si atunci, ce e libertatea?
Andrei Zincă
2020
Si atunci, ce e libertatea?

Si atunci, ce e libertatea?

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

A Și atunci, ce e libertatea? rendkívül fajsúlyos történelmi témát mutat be, ám korszerűtlenül boncolgatja.

Míg a román újhullámos realista forma szikársága hatásosan idézte fel a Ceaușescu-éra és a rendszerváltás utáni korszak kilátástalanságát és sivárságát, addig a „kosztümös” román történelmi film nem találja formai kiforrottságát, egyrészt költségvetési hiányosságok miatt, másrészt korszerű, egyedi rendező koncepciók hiányában. De gyorsan tegyük hozzá, hogy ettől eltekintve fontos, hogy ezek a filmek, még ha ilyenformán is, de elkészüljenek.

Akárcsak a nemrégiben bemutatott, Cardinalul, illetve az előző Nicolae Mărgineanu-filmek, a Și atunci, ce e libertatea? is az 50-es évek sztálinista időszakát idézik meg, a „romániai Szibériának” is nevezett Bărăgan-pusztába erőszakkal kitelepített bánátiak sorstörténete által.

Kép a Și atunci, ce e libertatea? című román történelmi filmből

A második világháború után Jugoszlávia a kommunista érdekszférába tartozó területek közé sorolódott, azonban Tito rendszere hamarosan a keleti blokk különutasává vált, amely függetlenként és jóval liberálisabbként definiálta magát, mint a Kominform Moszkvához hű államai. Ebből fakadóan az 50-es évek elejére a Jugoszláviával határos Románia esküdt ellensége lett a titoistáknak, akiknek befolyásától meg akarta mindenáron „óvni” a hatalom az országhatáron belül élőket, illetve szerette volna elkerülni azt, hogy tömeges határátlépések történjenek, hiszen aki átjut a szerbekhez, az onnan szabadon átsétálhat bármelyik nyugati államba. Ennek megakadályozása végett a határvidékről szerbeket, svábokat, magyarokat, gazdag parasztokat, értelmiségieket és egyéb osztályellenségnek nyilvánított személyeket, nagyjából 40000 főt telepítettek át Románia másik felébe, pontosabban annak a délkeleti részén található végeláthatatlan ugarára, a Bărăgan-pusztába.

Kép a Și atunci, ce e libertatea? című román történelmi filmből

Emil Bazan (Radu Iacoban) és felesége értelmiségiek, legnagyobb vágyuk, hogy Párizsban éljenek, Emil pedig egyenesen a Sorbonne-ra kap meghívást, ahol tanári állás várja. Az állami szervek azonban értesülnek helyzetéről, s amint egy tehetős vidéki gazda Herkulesfürdő-környéki tanyáján tartott esküvőn mulatoznak, a titkosszolgálat emberei rajtuk ütnek. Órákon belül szinte nincstelenül, alig némi ingósággal felszerelkezve, marhavagonokba összezsúfolva találják magukat. Amint kinyílnak az ajtók, a szélfútta, végeláthatatlan semmi tárul eléjük. A katonák bejelentik: mától itt kell élniük, a jéghidegben vagy éppen a perzselő napfényben, a kivetettség és megalázottság sokkjával. Pap, hajadon lány, fiatal fiú, öreg parasztember és -asszony, polgári feleség, özvegy nő, tisztviselő és kisebb-nagyobb gyerekek képezik a kis csoport tagjait, akik együttműködve kell szembenézniük a ténnyel, hogy egyhamar nem engedik őket haza, sőt, alig pár kilométeres körzetben mozoghatnak, nem érintkezhetnek más, távolabbi csoportokkal sem.

Kép a Și atunci, ce e libertatea? című román történelmi filmből

A játékidő nagyrészét a viszontagságokkal és a rájuk nehezedő lelki terhekkel való megküzdés prezentálása teszi ki. Lassan mindannyian elfogadják, megbékélnek sorsukkal, sőt, ahogy a cím is utal rá, már-már elkezdik – abszurd módon – szabadságként megélni helyzetüket. A társadalmi közeg hátrahagyása, az ideológia-mentesség, az abszolút hírzárlat, a kisközösségi életforma és az abban betöltött egyéni szerep élhetővé teszi számukra az első hónapokban még kilátástalannak tűnő szituációt. Ezt az élményt legfőképp a főszereplő, Emil közvetíti, hisz ő maga fogalmazza meg a címbéli kérdést („tulajdonképpen mi is a szabadság?”) egy adott pillanatban. A francia nyelvtudományok doktori kandidátusa mintha egyenesen lelki békére lelne, annak ellenére, hogy még felesége is meghal.

Kép a Și atunci, ce e libertatea? című román történelmi filmből

Legnagyobb erénye a filmnek, hogy – habár tartalmaz kőkemény naturalista elemeket – nem elégszik meg azzal, hogy pőrén bemutassa ezeknek a személyeknek a nyomorát. A katarzis tárgya nem az, hogy évek múlva végre hazamehetnek a száműzöttek egy ad hoc bejelentett amnesztia után, hanem az, hogy mikor végre otthonra találtak az otthontalanságban, újra mozdulniuk kell, egyik napról a másikra, így megsemmisül az az élet, amit kínkeservesen elfogadtak, majd megpróbáltak a lehető leginkább kiteljesíteni. Ez az igazi drámája a Și atunci, ce e libertatea?-nak.

Kép a Și atunci, ce e libertatea? című román történelmi filmből

A színészi túljátszás, az avítt filmnyelv és néhol egyenesen rossz operatőri munka, illetve az ebben a román filmben is néhol aránytalanul túlszínezett képek viszont egy olyan formai idegenségérzetet adnak, amelyek igazán kizökkenthetik a nézőt. Mintha folyamatosan kompenzálni próbálná a film saját költségvetésének hiányosságát. Talán még inkább kamaradráma-szerűen, nem drága formátumokhoz kényszeresen igazodni próbáló, majd azt nem teljesíteni tudó módon kellett volna kialakítani a rendezői és vizuális koncepciót, hiszen a nagyívűség szándéka hozza magával a történelmi keretjátékot is, a maga didaktikus, archív felvételekkel operáló módján (sőt, mindezt Emil történelemfilozófiai monológajival, amelyek megidézik a szocialista forradalmakat, bukásokat, mindenféle európai felkeléseket) – ezek viszont egyrészt terhelik az amúgy is hosszú játékidőt, másrészt az ilyen manírok miatt valószínűleg ezt filmet sem fogja szinte senki megnézni, akinek újat mondana az egész történet – tegyük fel egy középiskolás, egyetemista.

Nem lett tehát az Și atunci, ce e libertatea?-ból az új Aferim! Nem újult meg a történelmi román film, de egy újabb bekezdéssel pótolja a történelemórák legfájóbban hiányzó fejezeteit.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Si atunci, ce e libertatea?

Si atunci, ce e libertatea?

Színes filmdráma, történelmi, 133 perc, 2020

Rendező:
Szereplők: , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg