Mivel folytassuk az európai filmipart/filmművészetet a koronavírus-válság átvészelésében segítő intézkedésekről szóló áttekintőnket? Olaszországgal, ahol az elmúlt hetekben az emberek többségének kisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy a mozik bezárása miatt keseregjen, vagy Svédországgal és Izlanddal, az utolsó két dinoszaurusszal, amelyik nem zárkózott be a barlangjába? Kezdjünk inkább a német intézkedéscsomaggal, amely gigászi összeget irányított át a művészeteknek.

Németország

„A művészek nemcsak nélkülözhetetlenek, hanem egyenesen létfontosságúak, főleg most” – mondta Monika Grütters kulturális miniszter március 23-án, amikor bejelentette, hogy a német kormány 50 milliárd eurót különített el a kultúra támogatására. A német kulturális szektorban főleg egyéni vállalkozók dolgoznak, akik a járvány miatt elvesztették a munkájukat, és megélhetési gondokkal küszködnek, ezért a kormányzat a lehető leggyorsabban és a lehető legkevesebb bürokráciával siet a segítségükre – ígérte a miniszterasszony.

A program keretében a szabadúszók különleges szociális támogatást kapnak, az önálló vállalkozók és a kis cégek pályázhatnak pl. a működésükhöz szükséges székhelyek vagy stúdiók bérlésére, kölcsönöket kérhetnek, amelyekkel átvészelhetik a válságos időszakot, de a segélycsomagból részesülhetnek a kultúra területén tevékenykedő más, nagyobb cégek és szervezetek is, beleértve a szaksajtót. A rendelkezések védik a bérlőket a kilakoltatástól akkor is, ha képtelenek kifizetni a bérleti díjat, a kölcsönök kamatait alkudhatóvá teszik – bár állítólag a szándék ellenére sem sikerült kiiktatniuk a bürokráciát: az Artnet egy forrása szerint a pályázatokhoz sok formanyomtatványt kell kitölteni, és több tucat oldalnyi mellékletet kell csatolni.

Néhány nappal korábban a Német Szövetségi Filmbizottság már lépett a saját területén. Egyrészt flexibilisebbé tette a finanszírozási rendszert (a mozik esetében halasztotta a kölcsön-visszafizetési és illetékbefizetési határidőket, gyorsította a megítélt támogatások kifizetését és az elfogadott pályázatok feldolgozását; az előkészületi fázisban levő filmek és a forgalmazás esetén szintén kitolta a határidőket, a járvány miatt elhalasztott vagy megszüntetett projektek már elköltött támogatásait pedig nem kéri vissza, ha a pénzt az előre elfogadott célokra használták fel). Másrészt a saját éves költségvetéséből elkülönített 7,5 millió eurót, és ebből a segélyalapból biztosítja a már említett, előrehozott kifizetéseket, valamint a járvány miatt felmerült, váratlan kiadásokat; ebből produkciónként az eredeti gyártási költségvetés 30–50%-ára, vagy az eredeti forgalmazási vagy fizikai hordozón való kiadási költségek 30%-ára lehet pályázni.

Arrébbtolt bemutató: Im Feuer (Sisters Apart)

Ausztria

Az Osztrák Filmintézet március 16-án bezárt és home office-ba küldte összes dolgozóját, de emiatt nem állt le a tevékenysége: sem a szerződéskötéseket, sem a kifizetéseket, sem a korábban rögzített megbeszéléseket nem mondták le, legfeljebb videókonferenciáznak, ahogy Európa nagyrésze teszi ebben az időszakban.

A filmintézet speciális keretet kért a kormánytól a járvány miatt megszakított produkciós munkák váratlan kiadásainak fedezésére, valamint a forgalmazóknak a mozik bezárása miatti kárpótlására. Támogatják a járvány előtt gyártásba került vagy mozibemutató előtt álló filmek online bemutatását, közös megegyezés alapján állják a forgalmazási költségeik egy részét. Az általuk támogatott, korábban már mozikban forgalmazott filmek elszámolási határidejét fél évvel eltolták.

Belgium

Belgiumban állami szinten március 19-én létrehoztak egy 50 millió eurós sürgősségi alapot a kultúra támogatására, ezen kívül azonnali, 20–100 000 euró értékű kölcsönt biztosítanak 6 hónapos (és további 6 hónappal meghosszabbítható) visszafizetési határidővel és 2%-on rögzített kamattal a művészetek és általában a kultúra területén működő vállalkozások számára, alkotó, fejlesztő, gyártó, promóciós vagy marketingtevékenységekre.

A belga filmek állami támogatásának elosztásáról két intézmény, a Flamand Audiovizuális Alap és a Vallon-Brüsszeli Film- és Audiovizuális Központ dönt. Utóbbi április 14-én közölte, hogyan támogatja az audiovizuális szektort az egészségügyi válság közepette: többek közt törlik a visszatérítendő kölcsönök visszafizetési kötelezettségét, lazítanak a pályázati elszámolási kötelezettségeken, kitolják a produkciós szerződésekbe foglalt határidőket, és akkor sem szüntetik meg a korábban megítélt támogatást, ha a támogatott az egészségügyi válság miatt már nem tud eleget tenni nyertes pályázata feltételeinek. A mozibemutatóra váró, francia nyelvű belga filmeket online mutatják be a helyi VoD-csatornákon, és támogatják az online terjesztés költségeit. Ha a krízis véget ér, mindezeknek a filmeknek mozibemutatót is lehet majd szervezni.

Flamand vonalon elsősorban a pályáztató és a filmes projektjeikkel pályázók közötti párbeszéd élénkítését szorgalmazzák. A Flamand Audiovizuális Alap a többlépcsős film- és médiafinanszírozási rendszer első lépését felgyorsítja: a finanszírozási kérelmek elfogadása után azonnal biztosítja a megítélt összeg 5%-át gyártáselőkészítési támogatás formájában (ez azokra a projektekre is vonatkozik, amelyek korábban sikeresen pályáztak, de még nem nyújtották be a következő lépcsőhöz szükséges dokumentációt). Az alap fél vagy egy évvel meghosszabbította a következő lépcsők – forgatókönyvek bemutatása, gyártás-előkészítési dokumentációk leadása, projektek befejezése – határidőit. Ha egy általuk is támogatott produkció elveszíti a teljes költségvetése 30%-át, elveszítheti a Flamand Audiovizuális Alap korábban megítélt támogatását is, erről esetenként kell egyeztetni.

Helyi jellegzetesség, hogy a Flamand Audiovizuális Alap által megítélt produkciós támogatást teljes egészében Flandriában kell elkölteni – ez az arány most közös megegyezés nyomán max. 60%-ra csökkenthető. Az alap képviselői további könnyítésekről egyeztetnek a kulturális minisztériummal.

Optimista júliusi bemutatódátum: La Daronne (Mama Weed) Isabelle Huppert-rel

Hollandia

A Holland Filmalap március közepén hozta meg első intézkedéseit, amelyekkel minimalizálni igyekszik az ország filmművészetét ért károkat. Egyrészt a korábbi, nyertes pályázatokhoz engedékenyebben viszonyul (határidők, kifizetések stb.), hogy az alkotóknak maradjon idejük „levegőt venni” a gyártás, elkészülés és bemutatás megváltozott folyamatában. Ha a szervezői kénytelenek lemondani egy filmfesztivál megrendezéséről, mentesülnek a pályáztató iránti kötelezettségeik alól, ugyanakkor extra segítségre számíthatnak a túlélésükért. Másrészt a filmalap bizonyos projekteket külön is hajlandó támogatni: indokolt esetben a forgatások elhalasztása miatti extra gyártási költségeket téríteni, az érintett stábok vagy a színészek bérét kiegészíteni, segíteni a bemutatók újraütemezését és beszállni a premierek halasztás miatt megnövekedett marketingkiadásaiba. A producereket felkérték, hogy személyesen számoljanak be a problémáikról, s erre a célra külön emailcímet jelöltek ki.

Számszerűsítve ez a gyorssegélyalap a következőképpen néz ki: a válság miatt bajba került kb. 50 produkció 2,5–3,5 millió eurós költségvetés-kiegészítéssel számolhat (50 000–100 000 eurót szánnak az élőszereplős és animációs egészestés játékfilmekre, 25 000–50 000 eurót az egészestés dokumentum- és más filmekre). További ötmillió eurót szánnak középtávú támogatásokra, és 750 000 eurót tehetségfejlesztő műhelyek számára.

Svájc

A Szövetségi Kulturális Hivatal változatlan támogatásáról biztosította a filmfesztiválokat, függetlenül attól, hogy le kell-e mondaniuk az idei kiadásukról. Ha egy fesztivált nem lehet idén megtartani, az alap elengedi a rendezvénynek minden, vele szembeni kötelezettségét, ugyanakkor további támogatási lehetőségeket keresnek a jövedelmüket elvesztett és emiatt létbizonytalanságba került fesztiválszervező intézmények számára. A hivatal kiegészíti az általa támogatott filmeknek a forgatások megszakítása miatt megugrott költségvetését, és segélyalapot hozott létre magáncégek, szabadúszók és jövedelem nélkül maradt alkalmazottak számára, amelyből szociális támogatás igényelhető.

A Szövetségi Tanács ugyanakkor első lépésként 280 millió svájci frankot (kb. 266 millió eurót) különített el a költségvetésből „az ország kulturális sokszínűségének a megőrzéséért”: azonnali segély és utólagos kártérítés igényelhető előadóművészetek, design, film, vizuális művészetek, szépirodalom, zene és múzeumok terén, és ide értendő nagyjából mindenki, akinek a szakmája ezekkel a területekkel áll kapcsolatban, a filmforgatások szabadúszó fodrászától a független filmproducerekig, és a fesztiválszervezőktől a mozikig, ha a koronavírus miatti lezárásokban elvesztették a bevételüket, anyagi problémáik vannak helyszín-, iroda- vagy technikabérlések miatt stb.

Eltolt bemutató: Edgar Wright Last Night in Soho-ja

Franciaország

A francia kulturális miniszter, Franck Riester így összegezte a problémákat március végén: „A Covid-19 okozta egészségügyi válság közvetlenül érintette a művészek hétköznapi alkotótevékenységét. A kultúra világában ez a krízis március közepén kezdődött a gyülekezés betiltásával, az iskolák bezárásával, és a kapcsolódó jövedelemforrások hirtelen megszűnésével.” Március 16-án megszülettek az első, a gazdaság stabilizálására vonatkozó állami intézkedések: az állam garanciát vállalt a francia bankok által kibocsátott kölcsönökre (300 milliárd euróig), létrehozott egy egymilliárd eurós segélyalapot a megszűnés határára sodródott kis vállalkozások számára, amelyek ebből az alapból havi 1500 eurós azonnali támogatást igényelhetnek.

A francia Országos Filmközpont (CNC) intézkedései április 2-án érkeztek. Azon filmesek – producerek, forgalmazók, vágók stb. – és vállalkozásaik számára, akiknek a pénzügyi nehézségeit nem oldják meg a fenti állami intézkedések, és ezzel veszélybe kerül a saját vagy az általuk alkalmazott tehetségek túlélése, a CNC lehetővé teszi, hogy idő előtt kikérjék tőle a megítélt támogatások 30%-át. Ezen kívül a technikai szakmák távmunkát elősegítő befektetéseit és a krízis utáni újrakezdést külön programmal tervezik támogatni, ami nemcsak a válság átvészeléséhez járulna hozzá, hanem egyúttal a terület versenyképességét is megerősítené.

A CNC engedélyezte 31 általa finanszírozott produkció számára, hogy a mozibemutatóját négy hónappal elhalassza, és VoD-rendszerben vagy fizikai hordozón kerüljön először a nagyközönség elé – valamennyi alkotás tervezett mozipremierje a filmszínházak bezárása után lett volna –, sőt, ehhez vissza nem térítendő támogatást is nyújt. Ez a lista néhány napja 47 tételesre egészült ki olyan, külföldi produkciókkal, amelyek franciaországi mozibemutató előtt álltak. (Normális esetben a VoD- vagy Blu-ray-megjelenés 4 hónappal követi a mozibemutatót, vagy 3 hónappal ha a film mozibevétele nem érte el a 100 000 eurót.) Az intézmény figyelemmel kíséri a járványügyi helyzet alakulását, és további intézkedésekkel készül újraindítani a filmipart a krízis végén.

Olaszország

Az olasz kormány 130 millió eurós gyorssegélyt különített el a filmes és szórakoztató szektorban dolgozó szakemberek és vállalkozások számára, hogy enyhítse a járvány okozta gondokat. 100 millió euróval támogatják az új és felújított mozik befektetéseit, 10 milliót kapnak az artmozik.

A jövedelem nélkül maradt szabadúszókat és alkalmazottakat segítik szociális alapon, kuponokkal helyettesítenek mozijegyeket, felszabadítanak korábban befagyasztott pénzalapokat, felfüggesztenek pályázati határidőket, újraértékelnek pályázati szabályzatokat, és a vészhelyzet utáni nemzetközi együttműködéseket próbálják ösztönözni. Ezen kívül az e területen működő, most kényszerűségből bezárt vállalkozásokat mentesítik az adófizetési kötelezettségeik alól.

Spanyolország

A spanyol kormány 100 milliárd euróval támogatja a teljes gazdaságot – beleértve a kulturális szektort is, ebből első lépésként 20 milliárdot hívtak le. A szükségállapot idején a munkaadók felfüggeszthetik a munkaszerződéseket, és az elbocsátottaknak akkor is jár a munkanélküli segély, ha nem volt meg a minimális adózási időszakuk. Az aktivitás újraindítása után, a (filmes területen is gyakori) alkalmi munkákra vagy szolgáltatásokra vonatkozó szerződések érvénytelennek tekinthetők a bennük vállalt határidők meghaladása vagy teljesíthetetlensége esetén (bizonyos időszakhoz és körülményekhez kötött munkákról van szó, amilyen pl. egy filmforgatás is lehet). Azok a szabadúszók, akik kénytelenek ebben az időszakban felfüggeszteni a tevékenységüket, vagy elveszítik a jövedelmük háromnegyedét, megkapják a korábbi járulékalapjuk 70%-át, és nem kell társadalombiztosítást fizetniük. Az intézkedések általában ösztönzik az otthoni munkavégzést, egyszerűsítik a bürokráciát, törölnek vagy eltolnak határidőket.

A Kulturális és Sportminisztérium március közepén indította el a #LaCulturaEnTuCasa nevű kampányt az otthoni kultúrafogyasztás népszerűsítéséért; a kampány keretében elérhetővé tették a spanyol filmarchívum gyűjteményének egy jelentős részét is.

A napokban a Spanyol Filmakadémia a Netflixszel és két másik szervezettel (Acción Cultural Española, El Instituto de la Cinematografía y de las Artes Audiovisuales) karöltve saját segélyalapot hozott létre a járványhelyzet miatt bajba került filmesek támogatására. A Netflix oldaláról ez egy nemzetközi vállalás része: a járvány kezdete óta népszerűségi rekordokat döntő streamingcég 100 millió dollárt ajánlott fel filmesek számára – az összeg nagyrészét a saját produkcióival kapcsolatban álló filmeseknek szánja, a fennmaradó 15 millió dollárral pedig spanyol, angol, olasz, francia segélyalapokat támogat.

Portugália

A portugál filmközpont nem változtatott az idei filmfinanszírozási pályázatok határidőin vagy a pályázati szabályzatokon, de gyorsítani próbálja az eljárásokat és bizonyos formai követelményeket flexibilissé tesz, pl. a dokumentumokat online, digitális aláírással ellátva is elfogadja. A megítélt támogatások első, folyósítható részletét 30%-ról 50%-ra emeli. A korábban megítélt bemutatási és forgalmazási támogatások kapcsán is alkalmazkodik az előállt helyzethez, elfogadja a fesztiválok újraütemezési kéréseit. A korábbi szabályokkal ellentétben most engedélyezi, hogy a produkciók a mozipremier helyett a televíziós vagy VoD-platformokon történő bemutatót válasszák.

Ironbark: Sundance-en épp hogy bemutatták, de mikor jön a mozikba?

Nagy-Britannia

Az Egyesült Királyságban március 17-én különítettek el egy 330 milliárd font (kb. 379 milliárd euró) értékű segélycsomagot az egészségügyi válságban érintett vállalkozások számára. Ebből az összegből kis és nagy cégek, egyéni vállalkozások egyaránt részesülhetnek pályázatok, kölcsönök vagy járulékmentesítés formájában. Március 26-án bejelentették továbbá, hogy az állam támogatja a szabadúszók és egyéni vállalkozók havi jövedelmének 80%-át a koronavírus-járvány idején – ez visszamenőleges támogatásnak ígérkezik, a rendszert ugyanis júniusig tervezik véglegesíteni.

A Brit Filmintézet 4,6 millió font (közel 5,3 millió euró) értékű segélycsomaggal siet a filmesek segítségére – jelentették be április 9-én. Létrehoztak egy fórumot, amelyen a szakmával közösen megtárgyalhatják a problémákat és prioritásokat állíthatnak fel, ugyanakkor a kormánnyal is folyamatosan tárgyalnak. A filmintézet maximális nyitottságot és hajlékonyságot ígért a saját részéről mindaddig, amíg partnerei és kedvezményezettjei cash-flow-jában helyreáll az egyensúly.

A nemzeti lottó bevételéből 4,6 millió fontot átirányítottak a filmgyártásba, forgalmazók, szabadúszók és produkciós cégek támogatására, emellett a BFI egyébként továbbra is rendelkezik a saját éves pályázati alapjával, a pályázati feltételeket viszont a potenciális pályázók anyagi helyzetéhez igazították. A cashflow-problémákat megelőzendő a létező támogatási struktúrákon (többek közt az évi 2,5 millió fontos BFI Fejlesztési Alapot és a BFI Locked Boxot) is finomhangoltak. Mindeközben a kisjáték- és nagyjátékfilmes alapjaik közül nyitottak maradnak azok, amelyek tehetségfejlesztői jellegűek (2020/21-ben összesen 21.9b líra), valamint a bizottság „eltökélt”, hogy a pénz minél hamarabb eljuttassák azoknak, akiknek szüksége van rá.

A BFI korábban is rendelkezett egy 1,6 millió fontos alappal, amelyre a közönséget kreatív online úton megszólító filmes projektek pályázhattak – ez kapóra jöhet most, a mozik nélküli hónapokban –, és támogatják a projektek virtuális piacokon való megjelenését is.

A BFI és a Film and TV Charity összefogásával létrejött a Covid-19 Film- és Televíziós Segélyalap (COVID-19 Film and TV Emergency Relief Fund) – ennek induló költségvetését a Netflix biztosította egy egymillió fontos (kb. 1 150 000 eurós) adomány formájában; ezt további 0,5 millió fonttal egészíti ki a BBC. A segélyalapból részesülhetnek a szabadúszó és különböző vállalkozásoknál alkalmazott filmesek százai, akik a járványhelyzet miatt elvesztették a jövedelmüket. A BFI és a Film and TV Charity azt is felismerte, hogy az egészségügyi válság jelentős mentálhigiénés problémákkal is járhat, úgyhogy az otthon maradt filmeseknek szóló tanácsadással bővítették ki a már korábban elindított Whole Picture programot, és létrehoztak számukra egy telefonos segélyvonalat is (erre a projektre a BBC adományozott 200 000 fontot).

A balti államok

Akárcsak Európa többi részében, Észtországban, Lettországban és Litvániában is zárva vannak a mozik. A Lett Országos Filmközpont ezt azzal próbálta orvosolni, hogy – elsősorban az iskolásokra való tekintettel – online elérhetővé tette a teljes saját, 44 hazai filmből álló archívumát filmas.lv. A lett kormányzat ugyanakkor egy egymillió eurós pályázati alapot különített el a járványhelyzet befolyásolta szabadúszók és filmgyártó cégek számára.

A Litván Filmközpont kétmillió eurós költségvetés-kiegészítést kapott, amelyet korábban támogatott projektek járvány miatt felmerült pénzügyi gondjaira, új filmek, (nem csak szabadúszó) filmesek és forgalmazók, valamint új filmes események támogatására fordíthat pályázatok vagy jövedelemkiegészítések formájában. További kétmillió euró szociális támogatást nyújtanak a karanténban jövedelem nélkül toporgó filmeseknek, és 700 000 eurót szánnak egy szerzői jogi programra. A mozikat felmentették az adó- és járulékfizetési kötelezettségeik alól, és mérlegelik a leállás alatti székhelybérek újratárgyalásának a lehetőségeit. (Néhány produkció konkrét támogatásáról itt lehet olvasni.) És ha már a hagyományos mozikban nem lehet filmet vetíteni a szükségállapot alatt, tegnap, április 17-én megnyílt Litvánia első drive-in mozija.

Észtországban április 15-én került a parlament elé egy rendelkezéscsomag-javaslat – frissítjük ezt az összeállítást, amint elfogadják vagy valamilyen nemzetközi nyelven elérhetővé válik a tartalma.

Krudttønden: a 2015-ös merényletet feldolgozó filmet épp hogy bemutatták, de sokáig nem ment

Málta

A legapróbb európai államok közül most csak Máltát emeljük ki részletesebben, már csak azért is, mert az ország nemzeti jövedelmének lényeges szelete származik a külföldi filmforgatásokból, amelyek, a kevés hazai, főleg televíziós produkcióval együtt természetesen szintén leálltak a koronavírus-járvány miatt. „Szabadúszó stábtagok, tehetségek százai, filmes és tévés gyártócégek alól futott ki a talaj, és maradtak nulla jövedelemmel” – foglalta össze a helyzetet a Máltai Producerek Egyesülete.

A helyzet április legelején változott, amikor egy állami intézkedés havi 800 eurós segélyhez juttatta a filmes és televíziós terület kb. 60 000, alkalmazottként vagy szabadúszóként dolgozó szakemberét, habár még mindig nem oldja meg 100 000 kollégájuk gondjait – állapítja meg a CineEuropa, remélve, hogy ezt az intézkedést több másik fogja követni.

Skandinávia

Március 18-án a norvég kulturális minisztérium első lépésként 300 millió norvég koronás (szinte 24 millió eurós) segélyalapot különített el az általa igazgatott terület veszteségeinek a csökkentésére. A Norvég Filmintézet online kommunikál, és nem kéri vissza a vírus miatt meghiúsult rendezvények előkészítésére, filmforgatásokra vagy egyéb filmes projektekre már elköltött pénzeket, ha az eseményről le is kellett mondani. Az oslói székhelyű Nordisk Film&Tv Alap is további támogatásáról biztosította azokat a produkciókat, amelyek mozibemutató helyett online premier mellett döntenek, ahogy az elhalasztott filmes rendezvényeket és a megváltozott ütemezésű forgatásokat is.

A Dán Filmintézet aggódik a jelenlegi költségvetése miatt, ami szűkösségével veszélybe sodorhatja a helyi filmgyártást, ennek ellenére megerősítette a korábbi vállalásait. Április első felében kifizette a már megítélt, összesen 150 000 dán korona (20 000 euró) értékű, kizárólag forgatókönyvírói támogatásokat. A mozibezárásokat ellensúlyozandó és a filmek digitális bemutatását segítendő kisebb összegeket tesz megpályázhatóvá, a már elköltött forgalmazási költségeket pedig nem kérik vissza, ha a mozibemutató a járvány miatt végül meghiúsult. Bár nincsenek még konkrét intézkedéseik ezzel kapcsolatban, a filmintézet támogatni szándékszik a forgatásuk előtt vagy közben leállni kényszerült filmeket is.

A Finn Filmalap külföldi társaihoz hasonlóan flexibilitást ígér a filmfinanszírozási pályázatok és az elszámolási beszámolók benyújtási határidői kapcsán, és arra kérik az érintetteket, hogy idejében jelezzék feléjük, ha nem tudják tartani az eredeti menetrendet. A kommunikációt a kormányzat felé is megélénkítették, a kulturális minisztériummal tárgyalnak további intézkedések kapcsán.

És végül: Svédország és Izland más stratégiát választott, mint Európa nagyrésze. Nem vezettek be szükségállapotot a járványhelyzet miatt, bár a gyülekezést korlátozták, és emiatt a mozik egy része itt is bezárt, vagy kénytelen volt kisebb nézőszámmal működni. Izlandon sűrűn tesztelnek, úgyhogy a fertőzöttek száma csökkenni látszik a szigetországban. Ebben a helyzetben úgy tűnik, nincs igazi veszélyben a filmgyártásuk sem, az Izlandi Filmközpont mindössze nagyobb hajlékonyságot ígért és kijelentette, hogy egy ideig maga is rendhagyó program szerint működik. A Svéd Filmintézet nem kéri vissza a járvány miatt lemondott filmes események már elköltött támogatásait, ismét lehet hozzá pályázni új filmek forgalmazási támogatására, emellett újraértékeli a filmfinanszírozási rendszert, hogy az működőképes maradjon, és megvizsgálja a külföldön forgatott svéd produkciók helyzetét is (a megszakított forgatásokét, és azokét, amelyek a szükségállapotok bevezetése miatt el sem kezdődhettek).