Sic transit gloria mundi – Alain Guiraudie: Miséricorde / Misericordia

2025. április 3.

Alain Guiraudie rendező lassú tempóban, visszafogott humorral lamentál lelkiismeretről és vágyakozásról, míg egyszercsak az arcunkba nem tol egy gigantikus erekciót.

Fekete isten – Guan Hu: Gouzhen / Black Dog / Fekete kutya

2025. március 14.

Guan Hu tavaly Un Certain Regard-díjjal kitüntetett filmje kikerüli az összes kátyút, amit az „állatos filmek” műfaja rejt, és a 35 mm-es nyersanyaghoz méltó filmet varázsol emberről és legjobb barátjáról.

Fel-feldobott kő – James Mangold: A Complete Unknown / Sehol se otthon

2025. február 7.

A 83 éves Bob Dylan ma is ugyanolyan rejtélyes figurája a popkultúrának, mint ötven évvel ezelőtt – nem csoda, hogy még egy életrajzi filmet desztilláltak nem mindennapi életútjából. Dylannek személyi kultusza van, így kézenfekvő, hogy valaki olyan alakítsa, akinek szintén van – a 8 Oscar-díjra jelölt Sehol se otthon trubadúrját korunk másik szupersztárja, Timotheé Chalamet játssza, mi tagadás, hibátlanul, de James Mangold filmje így sem az év szenzációja. 

Schrödinger erekciója – Jon Brown: A franchise (HBO)

2024. december 2.

Az Utódlás mögött álló író Jon Brown Sam Mendes rendezői és Armando Iannucci produceri erőit a MAX égisze alatt egyesítve próbálja elmesélni, hogy milyen napjaink legnépszerűbb zsánerét, azaz szuperhősfilmet forgatni. A franchise nyolc részben, fanyar humorral bizonyítja be, hogy Scorsese aggodalma a mozi halálát illetően egyáltalán nem volt alaptalan.

Elárulom anyádat is – Alfonso Cuarón: Disclaimer / Cáfolat

2024. november 19.

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor egy konfliktusban külön-külön megismerjük a két fél ellentétes szemszögét, és furcsa módon mindig annak hiszünk, akit éppen hallgatunk. Alfonso Cuarón első, Apple+-ra készült minisorozatában a történetmesélés ezen paradoxonát bújtatja bravúros bosszúhadjáratba, de hiába Cate Blanchett, Emmanuel Lubezki és az Anyádat is-t idéző túlfűtöttség: ahogy a narratívája, úgy maga sorozat sem az, aminek mutatja magát.

A monotonitás mágiája – Chantal Akerman: Jeanne Dielman, 23 Quai du Commerce, 1080 Bruxelles / Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23., 1975

2024. október 6.

A három és fél órás film, amit a Sight & Sound a világ legjobb filmjének választott 2022-ben. Rettegtem, halogattam, elnapoltam, szándékosan lekéstem. És aztán elhatároztam magam, és egy álmos szombat reggelen végre beültem a moziba. A Jeanne Dielman játékideje 202 perc (csupán 21 perccel hosszabb, mint a Bosszúállók: Végjáték), és egy fölösleges kép sincs benne.

Eddie Murphy kedvenc filmje még mindig üt – Robert Downey: Putney Swope, 1969

2024. augusztus 17.

Meghal egy cégvezető a Madison Avenue-n, a bizottság pedig a még meleg holttest mellett választ új elnököt. Mindenki magára szavazna, de nem lehet, ezért a kerekasztalt körbeülő középkorú fehér férfiak az egyetlen színesbőrű jelöltre tesznek, akaratlanul megválasztva ezzel Putney Swope-ot a reklámcég vezetőjévé. Ez a premisszája Robert Downey formabontó szatírájának, amiben a cégvezető színesbőrű, az amerikai elnök egy törpe, és a kapitalizmus pedig a legszennyesebb mocsár.

Olivia Colman még sosem beszélt ilyen csúnyán – Thea Sharrock: Wicked Little Letters

2024. május 7.

A vallatásra alkalmas Mielőtt megismertelekből tanulva Thea Sharrock rendező végre nem a szirupos románc műfajához, hanem egy (nagyjából) igaz történethez nyúlt. Az 1920-as években az angliai Littlehamptont vérlázítóan trágár és aljas módon humoros anonim levelek forgatták fel, a film ezt az alaphelyeztet bővíti vasárnap délutáni krimikomédiává.

A tehetséges Andrew Scott – Steven Zaillian: Ripley (Netflix)

2024. április 26.

Anthony Minghella ikonikus filmje után 25 évvel készült el Patricia Highsmith regényének újabb, ezúttal sorozatformába öntött adaptációja a Netflixnél. Az új Ripley neonoiros esztétikájú, rezignált és komor, és még John Malkovich is felbukkan benne.

„A Kék Pelikan egy történelmi film” – Interjú Csáki László animációs rendezővel

2024. április 9.

Csáki László a 90-es évek vadkapitalizmusába repítve mesél a vonatjegyhamisítási lázról, az időszakról, amikor kalandvágyó, de csóró fiatalok izzadt tenyerükben kamu jegyeket szorongatva utazták be Európát, mindezt egy indigónak köszönhetően. A Kék Pelikan témája legalább annyira izgalmas, mint a formája, a rendezővel erről a kettősségről, saját hamis jegyes utazásairól és a Filmtett-tábor esszenciájáról is beszélgettünk.