A húsvéti menütől a kannibalizmusig – Európai filmesek a koronavírus idején 1.

2020. április 14. – írta Buzogány Klára

Járvány (és a járvánnyal együtt járó megszorítások) idején talán a kultúra a legsérülékenyebb iparágazat Európában, ezen belül pedig talán a filmesek jövője a legproblémásabb. Cikksorozatunk első részében a közép- és kelet-európai országok filmgyártásának koronavírusra adott válaszait lajstromozzuk.

Ezt láttuk a 17. TIFF-en 4. – versenyszekció – The Heiresses; Anchor and Hope; The Marriage; The Guilty / A bűnös; Scythe Hitting Stone

2018. május 29. – írta Jakab-Benke Nándor, Ferenczi Szilárd, Németh Szabolcs Előd, Tóth Gödri Iringó

A mai adag TIFF-ajánlóban a fesztivál legnépszerűbb vetítéseit jelentő versenyfilmeket vettük górcső alá. Az első- és második filmeket felsorakoztató tizenkét alkotásból egyről már korábban írtunk, most ötöt vizsgálunk meg. A maradékot pedig csütörtökön.

Rendszert vágók – Töprengések a rendszerváltás filmjeiről

2014. december 22. – írta Ritter György

A 20. század mint történeti korszak (1914–1991) záróakkordja a hol bársonyosan, hol véresen lezajlott rendszerváltás volt. Az újjászületésre adott recepció nem maradt el, főként nem a filmművészetben.

Screen Memories – konferencia a kelet-európai rendszerváltásokról

2014. október 29. – írta a szerk.

Államszocializmus és 1989 emlékezete a mozgóképkultúrában – ez a témája annak a filmfesztivállal egybekötött konferenciának, amely november 20 és 26. között fog zajlani Budapesten.

Szolidarista – Andrzej Wajda: Wałęsa – A remény embere

2014. március 26. – írta Ritter György

Az idén 88 éves lengyel rendező-doyen, Andrzej Wajda korához mérten biztos kézzel szállítja időről időre őszikéit, melyek hol az irodalomból (A bosszú, 2002), hol pedig a polák történelem tragédiáiból (Katyn, 2007), vagy kultikus alakjaiból válogatnak. Ez utóbbi tematikába tartozik a Wałęsa is, amely nemcsak az egyik legfontosabb 20. századi politikus életútja, de a rendező Ember-trilógiájának lezárása is.

Kelet-európai dolgok – Prikler Mátyás: Ďakujem, dobre / Köszönöm, jól

2013. szeptember 12. – írta Kovács Bea

Prikler Mátyás filmje közben és után is, hosszú idő után először, azt éreztem, hogy nem, nem akarom filmen is azt az emberi nyomort és szenvedést látni, ami naponta körülvesz. Mármost nem feltétlenül a közvetlen, szűkebb környezetemre gondolok (bár a szépen összefonódó narratív szálak széles skálán mozgó családi és személyes drámákat is felkínálnak): inkább egy általános, tipikusan kelet-európai kilátástalanság és reménytelenség fogalmazódik meg a Köszönöm, jól százharminc percében, az ezzel való, szinte erőszakos szembesítés pedig nem biztos, hogy kívánatos.

Kelet-Európai mozival foglalkozó folyóirat indul

2009. március 26. – írta a szerk.

Studies in Eastern European Cinema címmel új mozgóképes folyóirat indul 2010 februárjában: a célközönség az egyre növekvő számú, kelet-európai régióra vonatkozó filmes tanulmányokat végző, felsőoktatásban tanuló diákok és kutatók. A szerkesztőség várja az angol nyelvű absztraktokat, ötleteket – tájékoztat a filmhu.

Barkácsolt Balkán-mesék – Emir Kusturica: Zavet / Az ígéret szép szó

2008. szeptember 26. – írta Zudor Imola

Rozsdás kútból előbukkanó periszkóp, düledező fakunyhó, belül limlomokból összetákolt tréfás szerkezetek, önműködő ágy, ami egészen az ablakig repíti ébresztéskor a nagypapát. És közben sodró ritmusú zenére feltartóztathatatlanul száguld egy világoskék Trabant. Mindez egy Isten háta mögötti, összetéveszthetetlenül kelet-európai faluban.

Terror Kelet-Európában – Eli Roth: Hostel / Motel

2006. április 20. – írta Kárpáti György

Amikor Eli Roth négy évvel ezelőtt vacak másfélmillió dollárból elkészítette a Gonosz halottra emlékeztető, minimalista független horrorfilmjét, sokan máris az új Sam Raimit látták meg benne. A párhuzam nyilvánvalóan túlzás, ám kétségtelen, hogy a csekély ráfordítás ellenére a harmincas rendező több izgalmat és feszültséget teremtett, mint némely több tízmilliós hollywoodi próbálkozás. Az ugyancsak bombasztikus anyagi sikernek bizonyuló Motelből az mindenesetre látszik, hogy Roth nem különösebben nagy talentum, ám kellő mennyiségű 4:3-as rémületet látott már életében ahhoz, hogy tudja, mi kell a nézőnek.

Filmtörténet tizennégy részben (XIII.) – Kelet-európai újhullámok

2002. április 15. – írta Varga Balázs

Milos Forman, Andrzej Wajda, Jancsó Miklós és Dusan Makavejev ugyanolyan körülrajongott sztár lett a cannes-i promenádon, mint Jean-Luc Godard vagy Federico Fellini. A kelet-európai film nemcsak politikai pikantériája miatt lett érdekes, hanem az újhullámos kísérletezés eredeti és izgalmas csapását jelentette.