Tyúkszemem fénye – Pálfi György: Tyúk

2026. február 6.

A Tyúkkal Pálfi György elkészítette legkönnyebben emészthető és dekódolható filmjét, ami utóbbi néhány munkájával összevetve egy átgondolt, magabiztos előrelépés. Ugyanakkor az eklektikus életmű egészének provokatív formalizmusát tekintve az itt prezentált vékonyka szubtextus és a csupán kísérletinek tűnő, de valójában családbarát filmnyelvi játék összességében nem több, mint egy szellemes, de fáradt önismétlés.

Az értelmi szerző – Kelly Reichardt: The Mastermind / A lángelme

2026. január 31.

A The Mastermind műkincstolvaj főhősének önsorsrontó, csendes kálváriájában nem a heistfilmek műfaji lebontása, hanem a cselekmény hátterét adó kora hetvenes évek kiábrándult, urbánus közönye és fakó, mégis komfortos textúrája a legizgalmasabb.

Csimpánz a ködben – Johannes Roberts: Primate / Ősi ösztön

2026. január 10.

Az Ősi ösztön plüsspuha házikedvencből habzó szájjal arcokat letépő fenevaddá zülleszti legszorosabb evolúciós hozzátartozónkat, mindezt pedig még vállaltan primitív majomsploitationként is kifejezetten ambíció nélkül, fekáliahajigáló igénytelenséggel teszi.

Arccal a sárban – John McTiernan: Predator / A ragadozó, 1987

2025. november 4.

A Predator első ránézésre tökéletesen illeszkedik korának leginkább Schwarzenegger és Stallone nevével fémjelzett akciófilmes trendjébe. S valóban, a véresen egyszerű történetvezetés, a cool szörnydizájn, a karizmatikusan gonosz zene és a fetisizált erőszak mind kellett a sikeréhez...

Kicsit sárgább tengeralattjáró – Anders Thomas Jensen: Den sidste viking / The Last Viking / Az utolsó viking

2025. október 28.

Az utolsó viking az önelfogadás és a családi traumák terhei alatt görnyedők filmje, amelynek mélyén félhülyék és komplett idióták meghatóan morbid és meglepően érzelmes testvérdrámája van elföldelve. Anders Thomas Jensen szokásos társulata és az üzembiztosan szállított halvérű dán akasztófahumor ezúttal is hibátlan, olyannyira, hogy még a Beatlest is sikerül kihantolni a sírból.

Erőszak, de komédia – Eva Victor: Sorry, Baby / Bocs, kicsim

2025. augusztus 20.

A szexuális abúzus nem komédia tárgya. Eva Victor első rendezésében mégis felszabadító, humanista iróniával és légies könnyedséggel beszél a nemi erőszak traumájának élethosszig cipelt súlyáról és az emészthetetlen áldozatszerepről.

A technokrácia diszkrét bája – Jesse Armstrong: Mountainhead

2025. június 5.

Jesse Armstrong első egészestés rendezésével arra szolgáltat bizonyítékot, hogy nem igazán érti a techmilliárdosok társadalomra gyakorolt széleskörűen megosztó hatását és ijesztő mértékű befolyásuk valódi kockázatát, így aztán szimplán csak nárcisztikus pojácáknak láttatja őket.

Annihiláció most – Alex Garland, Ray Mendoza: Warfare

2025. május 28.

Alex Garland az iraki veterán, Ray Mendoza háborús visszaemlékezéseit felhasználva és vele közösen forgatta le a Warfare-t, ami a fokozottan személyes megközelítése és naturlista formanyelve miatt sokkal inkább egy zsigeri, csonkolt narratívájú traumafilm, semmint a háború természetét új megvilágításba helyező pacifista kommentár.

Hamu, mamu, maffia – Barry Levinson: The Alto Knights

2025. május 2.

Barry Levinson fáradt, naftalinszagú maffiaeposza Frank Costello és a Genovese család évtizedes belső viszályairól hiába mozgósítja Robert De Nirót rögtön dupla főszerepben, egy minden ízében idejétmúlt, még saját narratívájába is sűrűn bebólintó merengés a hetven évvel ezelőtti New York-i alvilág ezerszer feldolgozott kétes mítoszáról és alkonyáról.

Apu szeme fénye – Sós Bálint Dániel: Minden Rendben

2025. március 13.

Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje a szülői léttel együtt járó gyomorgörcs mozgóképes tanulmánya, amiben nem is a cselekményt katalizáló tragédia morális dilemmája az igazán fontos. A valódi dráma ugyanis az, ha egy apa egyszerűen nem érti a saját fiát és rátelepszik a belső világára.