A középszerű Sarah Bernhardt – Guillaume Nicloux: Sarah Bernhardt, la divine / Az isteni Sarah Bernhardt

2025. március 25.

Kevés ember van, akinek az élete olyannyira filmre kívánkozik, mint Sarah Bernhardt-é. A francia (és mindenkori) színjátszás legnagyobb csillaga, az első nemzetközi szupersztár, akiért Victor Hugo és Alexandre Dumas is rajongott, akit Alfons Mucha örökített meg litográfiáin, akiért Edison előkapta a fonográfot, Lumiére-ék meg a felvevőgépet, akinek a kegyeiért közemberek, királyok és hercegek, férfiak és nők egyaránt versengtek. Ehhez képest Az isteni Sarah Bernhardt sok mindent bemutat címszereplője kalandos életéből, épp csak azt nem, ami igazán érdekes volt benne.

Robotikus déja vu – Anthony és Joe Russo: The Electric State / Elektronikus állam

2025. március 18.

Vélhetőleg minden közönségfilmes életében eljön a pillanat, amikor eldönti, hogy akkor most majd ő megcsinálja az új Star Warst. Amikor ez egybeesik egy ambíciózus, de főleg a kattintásokra, nem pedig a minőségre hangsúlyt helyező stúdió hasonló vágyaival és 300 millió feláldozható dollárjával, olyankor kapunk egy Elektronikus államot.

Unalmasabb, mint a politika – Julius Onah: Captain America: Brave New World / Amerika Kapitány: Szép új világ

2025. február 14.

Nem titok, hogy a korábban tévedhetetlennek tűnő Marvel-gépezet erősen bukdácsol a Bosszúállók: Végjáték óta. Az utóbbi években különösen sok ballépést sorakoztatott fel, és bár Deadpool „leigazolásával”, azaz hivatalosan is MCU-taggá avatásával tavaly egy kicsit javított a megtépázott renoméján a Kevin Feige vezette médiamonstrum, úgy tűnik, az inkább egy kivétel volt, ami a szabályt erősítette. A negyedik Amerika Kapitány-film pedig maga a szabály: biztonságos középszer, üres lózungok, elpocsékolt lehetőségek.

Fáj itt minden – Jonathan Eusebio: Love Hurts / A szerelem fáj

2025. február 10.

Egy humoros, korhatáros, verekedős-szerelmes film, nem is egy, hanem rögtön két Oscar-díjas színésszel a főszerepben? Ennek jónak kéne lennie, valahogy mégis elhasal az egész – de ami a leginkább fáj A szerelem fáj kapcsán, hogy akár baromi jó is lehetett volna. 

A hackercsaj, a „cocălar” és a Netflix-esztétika – Steve Bailie: Subteran / Alvilág

2025. január 28.

Már streamelhető az első román Netflix-sorozat, ami megmutatja, hogy a bukaresti balkáni életérzés is bőven belefér a tipikusan netflixes esztétikába anélkül, hogy teljesen elveszítené egyedi jellegét. Bár egy kicsit talán túl sok a pisztoly.

Farkasokkal szunnyadó – Leigh Whannell: Wolf Man / Farkasember

2025. január 20.

Némiképp ironikus, hogy a Universal-szörnyek (egészen pontosan a Frankenstein szörnye és a farkasember találkozása) a 40-es években elindították a sokfilmes összefüggő univerzumok korai trendjét – és végül a 2017-es Múmia (és vele együtt az új szörnyfilmes univerzum) bukásával ők is tették nyilvánvalóvá, hogy talán mégsem ez kell a mai nézőknek.

Még drágább a poggyászod – Jaume-Collett Serra: Carry-On / Kézipoggyász

2025. január 8.

Biztosan mindannyiunknak volt már problémája a repülő fedélzetére felvihető kézipoggyásszal. A Netflix egyik legsikeresebb akció-thrillerjében is egy ilyen fránya kis csomaggal gyűlik meg a baja egy reptéri dolgozónak, noha elsősorban nem a mérete miatt.

Nem sok jót jósolnak az űrboszorkányok – Dűne: Prófécia / Dune: Prophecy

2024. december 26.

Egyáltalán nem volt rossz ötlet, hogy a Dűne világát sorozat formájában fedezzük jobban fel a két nagysikerű Villeneuve-féle mozifilm után, még a harmadik rész érkezése előtt. Az sem volt rossz döntés, hogy a hangsúlyt a titokzatos Bene Gesserit-rend történetére helyezik a készítők, és nem az untig (még a Star Wars-ban is Tatooine-ként visszaköszönő) ismert sivatagbolygó címadó dűnéit kell hat epizódon keresztül bámulnunk. Ezt leszámítva viszont a Dűne: Prófécia szinte minden téren halálosan unalmas.

Fiktív hiénák között a Keletinél – A Hiénák forgatásán jártunk

2024. november 16.

Külföldieket átverő taxisokról szól a diák-Oscarra jelölt Freund Ádám első nagyjátékfilmje, amelynek mi is ellátogattunk az egyik forgatási napjára.

A renomé nem Venomé – Kelly Marcel: Venom: The Last Dance / Venom: Az utolsó menet

2024. október 25.

A Pókember nélküli Pókember-ellenfél újra lecsap, ezúttal vélhetőleg (és remélhetőleg) utoljára. A humora továbbra is kínos, a korhatár-besorolás továbbra is túl alacsony, és annak ellenére, hogy érintőlegesen Marvel-produkció, ennél DC-sebb nem is lehetne.