Erdélyben a 2000-es évek elején alakultak ki mindazok a máig is működő és fejlődő intézmények, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy az erdélyi fiatalok el tudják sajátítani a filmkészítés (kisjátékfilm, dokumentumfilm, animációs film) különböző ágazatainak (rendezés, forgatókönyvírás, vágás stb.) alapjait.

A rendszerváltás előtti Romániában egyetlen opció állt rendelkezésére annak, aki egyetemi keretek között, gyakorlati mozgóképes oktatásban akart részesülni: ha megpróbál bejutni a bukaresti Ion Luca Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemre (UNATC), amely 1950 óta képez filmes szakembereket, de kizárólag román nyelven folyt és folyik ma is az oktatás. A jelenlegi alapképzés (BA) film- és tévérendezői, operatőri, forgatókönyvírói tanulmányokat nyújt, mesteri képzésen (MA) pedig van lehetőség (az alapképzésben meglévők folyatása mellett) vágást, gyártásvezetést, animációkészítést és forgatókönyvírást tanulni. Az 1970-es években már lehetett autodidakta módon gyakorlati filmes ismereteket elsajátítani: erre alkalmasak voltak a különböző filmklubok, filmes műhelyek, pionírházak tevékenységei, ahol elérhetővé váltak kézikamerák és nyersanyagok. Egyik ilyen műhely a marosvásárhelyi Schnedarek Ervin vezette filmklub volt, ahol többek közt olyan amatőr filmesek jutottak alkotási lehetőséghez, mint Haáz Sándor vagy Miholcsa Gyula. Utóbbi később profi televíziós szakember és dokumentumfilmes lett. A rendszerváltás után a gombaként elszaporodó városi televíziók berkeiben találhattak munkát (és nyerhettek szakmai tapasztalatot) a filmes aspirációkkal rendelkezők.

A kezdetek

Az 1989-es változások természetesen magukkal hozták a külföldi felsőoktatásba való jelentkezési lehetőségét is. Így az erdélyiek számára is elérhetővé válik a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), ahol már 1949 óta lehet filmrendezést tanulni. Az SZFE-én az úgynevezett „Bolyai-osztály” első évfolyama 1995-ben indult Rajk László díszlettervező és Sára Sándor rendező kezdeményezésére, ahová határon túliak jelentkezését várták egy ösztöndíjas, négy éves, leginkább dokumentumfilmre és tévés műfajokra koncentráló képzéssel. Olyan veterán magyar alkotóktól szerezett tapasztalatokat a rendszerváltás utáni erdélyi filmesek első generációja, mint Buglya Sándor (rendező), Szabó István (rendező), Erdélyi Gábor (hangmérnök), Petrovics Emil (zeneszerző) Rajk László (díszlettervező), Vicsek Ferenc (tévés szerkesztő) stb. Az osztályban végzettek többnyire ma is a szakmában dolgoznak, alkotnak és/vagy itthon oktatnak: Makó Andrea, Kötő Zsolt, Erdős Zsigmond, Tárkányi János, Schneider Tibor, Kalamár György, Vaszi György, Farkas György, Szabó Károly stb. 1999-ben egy második „Bolyai-osztály” is elindult, amelynek egyik végzettje volt a mára már számos szakmai elismeréssel rendelkező Bálint Arthur operatőr-rendező. Akadtak olyanok is, akik az 1990-es években idegen nyelven vágtak bele a szakma elsajátításába: Lakatos Róbert rendező-operatőr a lengyelországi, lódzi Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 2000-ben, Kincses Réka pedig a berlini Német Film- és Televíziós Akadémián szerzett diplomát.

Az első Bolyai-osztály

Erdélyben a 2000-es években mondhatni egymás után alakulnak meg a magyar filmszakok és a részleges mozgóképes oktatást magukba foglaló egyetemi képzések: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2003-ban Kolozsváron indította el a Fotóművészet, filmművészet és média szakot a Természettudományi és Művészeti Karon, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Kara 2004-től román film-fotó-média szakkal bővült, ami 2008-tól magyar képzéssel is rendelkezik, 2015-től pedig a mesterképzést kínál. Az animáció és a mozgóképes grafika oktatásával a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemen is foglalkozik, 2002-es létrejötte óta. Legutóbb, 2011-ben a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen indult audiovizuális kommunikáció, forgatókönyv- és reklámírás szak (és egyúttal neveződött át az intézmény Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre), amelynek keretében bele lehet kóstolni a forgatókönyvírásba és a filmrendezésbe, illetve az operatőri és vágói szakmába.

Az, hogy a mozgóképes oktatás az új évezred első éveiben belekerült a különböző egyetemek portfóliójába, mondhatni szükségszerű volt. A rendszerváltás után mi is rácsatlakoztunk a globális kultúrára, amelynek egyik legfőbb hordózója a (mozgó)kép. Egyre hozzáférhetőbbé és elterjedtebbé váltak a mozgókép előállítására alkalmas eszközök, amelyekkel magas színvonalú szakmai/művészi audiovizuális tartalmakat lehetett előállítani. A szélessávú internet penetrációja pedig tovább mélyítette a mozgóképes kommunikációs társadalmi-kulturális beágyazottságát. A politikai változások után egyre több regionális és helyi televízió (Erdélyi Magyar Televízió, A Román Televízió területi stúdiói Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyföld városi televíziói stb.) illetve produkciós iroda (a kolozsvári Video-Pontes, a csíkszeredai Hargita Stúdió, a székelyudvarhelyi Székelyföld Stúdió stb.) alakult. Ezekben a műhelyekben számos dokumentumfilm, tévéfilm és egyéb vizuális tartalom készült és készül a mai napig is.

Az ezredforduló tájékán a magyar közszolgálati televízió, de legfőképp a Duna TV szerette volna bővíteni és szakmai tudással támogatni kisebbségi vidékeken is a tudósítói hálózatát. Ennek szellemében jött létre a Dunaversitas Szabadegyetem 2000 márciusában (de hasonló indíttatású volt már a „Bolyai-osztály” is), amely széles körű, professzionális mozgóképes alapképzést (és továbbképzést) biztosított Budapesten, amelyben számos erdélyi szakember vett részt (Schneider Tibor, Ambrus Emese, Juhász Ágota, Székely Róbert stb.) Alapvetően tévés műfajok élveztek előnyt az oktatási koncepcióban, de számos mesterkurzus szolgáltatott olyan ismereteket, amelyek a játékfilmek gyártásában is kamatoztathatóak: A mozgóképnyelv alapjai, Mozgókép-elemzés, Dramaturgiai ismeretek, A kép és a hang kifejező eszközei, Filmtörténeti ismeretek nevű tantárgyak is szerepeltek az órarendben. Mindezeket az alapozó kurzusokat jeles magyarországi szakmabéliek oktatták: Gaál István, Fekete Ibolya, Péterffy András, Gulyás Gyula, Bollók Csaba, Gyarmathy Lívia, Dárday István, Orosz István stb. Fontos műhelyfoglalkozásokra is sor került, ahol olyan tapasztalt vezető tanárok irányításával, mint dr. Buglya Sándor, Horváth Z. Gergely és Lugossy László, a hallgatók megvitathatták terveiket, kidolgozhatták a forgatókönyveket, majd előkészíthették a forgatást.

Említést kell tennünk a fikciós mozgóképek legfontosabb bemutatkozó fórumáról, filmfesztiválok elterjedéséről. Erdélyben is alapításra került pár olyan, ami vetít és versenyeztet alkotásokat, köztük számos diákfilmet/rövidfilmet. 1992-ben Marosvásárhelyen elindul az ALTER-NATIVE Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, amelynek versenyszekciójában (vagy azon kívül) vetít térségünkben (akár Erdélyben) készült rövideket. Rá egy évre (1993-ban) startol Szebenben a dokumentumfilmekre és egyéb nem fikciós filmtípusokra koncentráló Astra Nemzetközi Filmfesztivál első kiadása. A multikulturális szellemiségű TIFF (Transilvania International Film Festival) 2001-ben tartotta meg első kiadását, és 2009 óta helyi versenyszekcióval is rendelkezik. A Filmtett Egyesület pedig 2015 óta szervezi meg a Filmgaloppot, amelynek keretében erdélyi alkotók által frissen készített kisjátékfilmek és rövid dokumentumfilmek versenyeznek. A digitalizációs hullám hatására a fesztiválok ország- és világszerte elszaporodtak, áttértek az elektronikus formátumokra, így a diákok az általuk készített rövidfilmeket egy szerény összeg fejében (sok az ingyenes is!) interneten keresztül nevezhetik a világ bármely pontján megszervezett szemlére, versenyre.

A Sapientia

A magyar állami támogatással 2003-ban alapított Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem volt az első felsőoktatási intézmény, amely Erdélyben széles körű mozgóképes gyakorlati és elméleti (filmtudományi) ismereteket kezdett el oktatni (a kettőt szorosan és szervesen összekapcsolva). A Fotóművészet, filmművészet, média szak több szakirányt magába foglaló képzés. A dr. Pethő Ágnes tanszékvezető által irányított szak krédója szerint a mozgóképes műveltséget kell megalapozni minél színesebben és változatosabban. Egyrészt azért, mert középiskolából a mai napig is teljesen hiányzik a filmes oktatás, így a képpel való foglalkozásnak a lehető legtöbb formájával kell találkoznia a diáknak. A differenciált oktatás másodévtől kezdődik: rendezői szakirány, operatőri szakirány, illetve audiovizuális kommunikáció szakirány közül lehet választani. De olyan tantárgyakat, mint a filmtörténet és a filmelmélet kötelezően teljesíteniük kell a diákoknak, választott szakiránytól függetlenül. „Egyetemi szinten oda kell elvezetnünk hallgatóinkat, ahol rálátásuk nyílik arra, hogyan válhat a fotó és a mozgókép művészetté, a valóság megragadásának eszközévé, minden érzékünket mozgósító, kifejező nyelvvé, önkifejezéssé: a világ lényegét feltáró gondolatok és érzések hordozójává” – vallja dr. Pethő Ágnes tanszékvezető.

A Sapientia EMTE képzésében való részvételhez kétlépcsős felvételi vizsga szükséges. A kar tanáraiból álló felvételi bizottság első körben felméri a jelentkező általános és mozgóképes műveltségét. Majd a helyszínen rövid idő alatt fotósorozatot kell készíteni kisorsolt témára (pl. „tükröződések”, „ellentétek”, „ritmus”), amely kiértékelésre kerül. A második fordulóban egy 10-15 perces filmtörténeti klasszikus jelenetét kell írásban elemezni megadott szempontok alapján.

Az első év tehát alapozás: mindenkinek „mindent” kell tanulnia: egyforma hangsúllyal gyakorlatot és teóriát, a 2018/2019-es tanévben többek közt a következő szakórák szerepelnek az órarendben: Filozófiatörténet és általános esztétika, Filmtörténet, Digitális vágástechnikák, Fotótörténeti és fotótechnikai alapismeretek, Audiovizuális kommunikáció, A tévé- és filmrendezés alapjai, Filmtechnikai és gyártási alapismeretek, Vizuális nyelv, Forgatókönyvírási és dramaturgiai alapismeretek stb. A második éveben, a szakosodás után változik az órarend, a választott irányhoz mérten. A másodéves és harmadéves rendező szakosok a filmelmélet és filmtörténeti órák mellett többek közt Színészvezetés, Televíziós műfajok, Rövidfilmrendezési technikák, illetve Filmrendezés és gyártás órákon tevékenykednek. Az operatőri szakon tanulóknak pedig Exponometria, Optikai és filmtechnikai ismeretek, Fotótechnika, Bevezetés a komplex filmezésbe stb. nevű szaktantárgyaik, műhelymunkáik vannak. Az audiovizuális kommunikációra specializálódottaknak pedig a Narratológia és reklám, Reklámkészítés, A vizuális kultúra elméletei, Rövidfilm forgatókönyvírás, Közkapcsolatok, Médiaformátumok, Kortárs filmelmélet, Bevezetés a multimédia és tévés újságírásba, Multimédia kultúra stb. nevű tantárgyakból kell kötelezően jegyet szerezniük. A szakot 2012-ben akkreditálta a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS), így a magyar ajkú diákok magyar nyelven államvizsgázhatnak az egyetem berkeiben, nem kell többé a fővárosi Ion Luca Caragiale Művészeti Egyetemen vagy a Hyperion Egyetemen megvédeniük dolgozataikat és elkészült filmjeiket.

A Sapientia stúdiója

A négy éves alapképzésről háromra való áttérés további kihívások elé állította a tanszéket, hiszen a hallgatók „belekóstolásának”, kísérletezésének, szakmai útkeresésének ideje – a gyakorlatra és az elméletre egyaránt hangsúlyt fektető szakon – még jobban beszűkült. Ezt a kényszerhelyzetet próbálja ellensúlyozni a 2015-ben startolt filmtudományi mesteri, amely folytonosságot biztosít az alapképzésnek. Elméleti és gyakorlati projekttervekkel egyaránt lehet jelentkezni, utóbbiaknak lehetősége nyílik nagyobb szabású produkciók elkészítésére: olyan mozgóképes típusokra fektetik a hangsúlyt, amelyek illeszkednek a kelet-európai filmgyártás és régiónk realitásába, avagy fesztiválképes kisjátékfilmekre, dokumentumfilmekre, dokufikciókra. Habár hiánypótló a mesterképzés, a bolognai rendszer számos negatívumot rejt magában: „Óriási hátrány, hogy sokan nem 4. és 5. év szakoktatásként, az 1-3. év szerves folytatásként értelmezik a mesterit. Az önmagában nem baj, hogy más egyetemekről, szakterületekről is jöhetnek hallgatók, mert hoznak magukkal friss ötleteket, ismereteket, viszont sok esetben akadálya a hatékony munkának az, hogy az a hallgató, aki máshonnan jön, nem rendelkezik azzal a tudással, alapismeretekkel, amivel azok, akik ugyanitt, vagy hasonló szakon végezték az alapképzést. A tanár ilyenkor egy sokkal heterogénebb csapattal találkozik, és elég nehéz megtalálni azt a közös nevezőt az ismeretek szintjén, amire építve valóban tovább lehetne lépni a csapat minden tagjának. Vagy arra van kényszerítve, hogy tartalmában is teljesen függetlenítse, amit tanít attól, amit alapképzésen már tanított, vagy kénytelen mindent elölről kezdeni az újoncok miatt, vagy magukra hagyni őket, hogy zárkózzanak fel, ha tudnak” – részletezi a problémát Pethő Ágnes tanszékvezető.

A fotóművészet, filmművészet szakon alapvetően magyar oktatók tanítanak, hiszen magyar nyelven zajlanak a tevékenységek, viszont próbálták román szakmabélieket is bevonni, így tanított többek közt Florin Mihăilescu és Vivi Drăgan Vasile (operatőrök), illetve Radu Vasile Igazság (filmes és animációs rendező). Természetesen oktattak és oktatnak erdélyiek is, mint például Bálint Arthur és Lakatos Róbert rendező-operatőrök, de a magyarországi tanárok lajstromában olyan nevek szerepelnek, mint dr. Buglya Sándor, Balogh Zsolt, Pálos György, Fekete Ibolya stb. Számos jelenlegi, fiatal oktató a Sapientián kezdte filmes tanulmányait, majd további képzések és szakmai tapasztalatok után tértek vissza tanítani, itt Felméri Cecília rendezőt, Tóth Orsolya gyártásvezetőt és Bán Attila operatőrt említhetjük meg.

A vezetőség szeretné minél hamarabb elindítani a doktori képzést is, hogy ne más egyetemek képezzék a jövendőbeli gyakorlati és elméleti oktatókat. Illetve az sem titkolt célja a Média Tanszéknek, hogy az erdélyi magyarság számára egy még erőteljesebb filmalkotói központtá szeretne válni, és funkciójában szélesítené az amúgy is legnagyobb és legfelszereltebb oktatói filmstúdiót, amely különböző projektek befogadásával foglalkoztatni tudja a volt végzősöket is, akik ennek következtében továbbra is önmegvalósítási lehetőséget láthatnának az egyetem intézményes keretei között vagy azzal kollaborációban.

Az évek során több mint 150 hazai és nemzetközi fesztiválon mutattak be hallgatói munkákat a Sapientia EMTE filmszakosai, és közel 100 díjat nyertek, többek között nemcsak a TIFF helyi versenyén és a Ffesten, hanem Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Oroszországban, Bulgáriában is. A sikeres filmeket lehetne sorolni Felméri Cecília Kakukkjától (2008) László József Öngól (2010) és Autóstop (2011) című bravúrjain, illetve Bán József Kelj fel, és járj! (2015) című adaptációján át Búzási Gyopár Babuka a fűben (2017) c. animációs dokumentumfilmjéig vagy Visky Ábel által rendezettekig (A Night on Earth – Cluj, We Are the Champions).

A BBTE

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem 2008-ban indította el magyar nyelvű fotó-film-média alapképzését. Számos elméleti órát kínál hétről-hétre az MA-s évfolyamoknak: Filmesztétika, Bevezetés a film nyelvezetébe (dr. Bátori Anna), Bevezetés a vizuális nyelvbe (dr. Tarnay László), Tömegkommunikáció elmélete és gyakorlata (dr. Karácsonyi Zsolt), viszont ezek elenyésző számúak a Sapientia EMTE felhozatalához képest. A BBTE filmes tagozata sokkal inkább a gyakorlati, technikai képzésre alapoz. Általánosságban elmondva, az első tanév célja a fotós, a filmes és televíziós alapok és a szakmai nyelv elsajátítására épül, a második a rövid műfajok éve: az online média, a televíziós riport, a komplex, többkamerás élő felvételek, a filmesszé stb., a harmadév az összetettebb műfajoké: a tévészínház, a dokumentumfilm és a kisjátékfilm van fókuszban. Az alapképzésben résztvevők, akárcsak a Sapientia EMTE karán, szakosodniuk kell másodév elején: film- és tévéoperatőr, illetve vágó-hangtechnikus szakirány között kell dönteniük. A felvételi vizsga két részből áll. Az első kizárásos, ezen belül a kulturális, illetve a szakmai általános tájékozottságot mérik fel, ugyanitt értékelik ki a felvételiző fényképes vagy mozgóképes portfólióját is. A második forduló a filmelemzés (megadott címlista alapján), illetve egy festményelemzés.

Oktatás a BBTE-en

A 2015-ben indított mesteri képzés a kisjátékfilmre koncentrál. Teljesítéséhez a disszertáció mellé egy kisjátékfilmet kell rendezni. Az alapképzésen is oktató tanárok (Xántus Gábor, Katona József, Zágoni Balázs, Tarnay László, Tárkány László, Feleki István stb.) órái kiegészülnek további magyarországi előadókkal és műhelymunkákkal. Ezzel párhuzamosan egy nemzetközi, angol nyelvű mesterképzést is kínál a BBTE, amely széles körű rálátást nyújt a dokumentumfilmes műfajok elméletére és gyakorlatára. Szép számban kaptak díjakat és elismeréseket a diákmunkák az évek során: Serestély Szilárd Poftiți, vă rog! (TIFF helyi verseny-díjazott), Rusz Tamás Átunsj pă lukru (X. Roma Life Central European Docfilm Festival) – ha csak kettőt akarunk említeni a közelmúltból, de a BBTE filmszakán végzett Csibi László dokumentumfilmes is.

A PKE és a többiek

A Kolozsváron alapított, 1952 óta Marosvásárhelyen működő, jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem névre hallgató intézmény elsősorban színházi szakembereket nevelt: színészeket (többek között az egyik legfoglalkoztatottabb erdélyi filmszínészt Pálffy Tibort, de említhetjük az elszármazott Török-Illyés Orsolyát is), színházi rendezőket, táncosokat, dramaturgokat, teatrológusokat. A filmes gyakorlathoz közelebb álló szakirányt 2011-ben emelte be kínálatába az egyetem azáltal, hogy létrehozta az Audiovizuális kommunikáció- forgatókönyv és reklámírás, média nevű akkreditált alapképzést, amelynek keretében az elmúlt pár évben egyre nagyobb hangsúly fektetődik játékfilmes oktatásra. Az olyan elméleti órák mellett, mint a Monory Mész András által tartott Film és filmológia vagy Beszédmód, kultúra és új média a filmművészetben, a diákok látogathatják Balási István narratológiáról szóló előadásait, amelynek szemináriumi foglalkozásain idéntől Szabó Róbert Csaba író tart forgatókönyvírással kapcsolatos gyakorlatokat. Intenzív kisjátékfilmes workshopot Kincses Réka rendező és alkotótársa, Jakob Wehrmann hangmérnök tartanak, illetve volt már Hegedűs Bálint forgatókönyvíró is műhelymunkát vezetni. Ezeknek a tevékenységeknek a végeredményeként két sikeres rövidfilm is született: Ungvári Anita Peking című alkotása, amely elismerést kapott a 2017-es 62. Országos Független Filmfesztiválon, illetve Purosz Leonidasz Fájdalomküszöb c. rövidfilmje, a KB8 5'-15' pályázatának közönségdíjasa. A szakon államvizsgázni is lehet kisjátékfilmmel, úgy rendező-forgatókönyvíróként, mint operatőr-vágóként.

A Peking stábja: Nagy Bertold (operatőr), Kincses Réka (vezető tanár, rendező), Kádár L. Gellért (színész), Gáspárik Attila (színész), Belágyi Hanna (színész), Jakob Wehrmann (vezető tanár, hangmérnök)

A 2002-ben alapított nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen már a kezdetekben indult képzőművészeti képzés, grafika szakiránnyal. A tanszéken egyszerre van alkalmazott, illetve autonóm művészeti oktatás és tevékenység: a tervezőgrafika, az illusztráció, a videó, a médiaművészet, az installáció és az animáció területein. Kezdetben (2002 és 2004 között) Radu Vasile Igazság tartott pár animációs kurzust, kiegészítő képzés gyanánt. Az animációs vonal Balázs Zoltán animációs rendező oktatóként való csatlakozásával (2004) kezdett megerősödni. Habár az akkreditációs folyamat alatt kivették az animációt, mint tantárgyat, Balázs Zoltán különböző más nevű órák alatt és mellett tartott műhelymunkákat, alternatív programokat, gyakran az általa is alapított (2007) Metrion Egyesület égisze alatt, amely éveken át (2012-ig) fesztivált is szervezett Metrion Animációs Filmfesztivál néven (október 28. környékén, az animációs világnap apropóján), illetve vetítéseket és workshopokat bonyolított le több városban, többek közt Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.

A PKE animációs oktatása 2011-ben kapott egy újabb lendületet, amikor elindult a Vizuális kommunikáció mesteri képzés, amelynek már szerves része a tantárgy, heti rendszerességgel szerepel a tantárgykínálatban. 2015 óta az alapképzés keretében a másodéves hallgatók választhatnak tervezőgrafika és mozgó grafika szakirány között, utóbbiban a 2D-s és 3D-s animáció készítése is a kiemelt tevékenységek között szerepel. Az évek során partnerekre is lelt a tanszék: a Kecskeméti Animációs Filmstúdióval való együttműködés keretében pár hallgató 2-3 hónapot is eltölthet gyakorlatozással a neves stúdiónal, amelynek vezetője Mikulás Ferenc külön oktatóprogramért pályázott a diákok számára, illetve ő maga is rendszeresen látogat a PKE-re, illetve Patrovits Tamás rendező számos alkalommal vezetett foglalkozásokat az évek során, többek között az életREklám nevű workshopot, amely évente kerül megrendezésre a BUSHO Nemzetközi Rövidfilmfesztivál keretében.

A hallgatók által készített munkák rendszeresen szerepelnek az Animest, a Très Court, a Ffest, a KAFF és a Cinemaiubit fesztiválokon, ahonnan díjakat is zsebeltek be: Ördög Gyárfás Ágota Crack című filmje nyerte a kolozsvári Ffest Nemzetközi Diákfilmfesztivál animációs fődíját 2008-ban, illetve rá egy évre elvitte a Fekete-tenger Trófeát a konstancai Független Filmkészítők Fesztiválján. De megemlíthető még Hegyi Hunor Csigafutamja (Tres Court-díjazott), Sántha Dénes és Damó Zsolt Communism2010.com c. alkotása is, amely fődíjat nyert a fent említett életREklám budapesti és a pozsonyi fordulóján is. Kovács Ildikó pedig fődíjat kapott rövidfilmes kategóriában a Hatoscope című munkájával, a 2013-as Ffesten.

ÉletREklám animációs workshop a Partiumi Keresztény Egyetemen Patrovits Tamás vezetésével

A neves workshopvezetők és előadók mellett (Patrovits Tamás, M. Tóth Géza, Mikulás Ferenc) a képzés kínálata folyamatosan bővül, úgy infrastrukturálisan, mint műhelymunkák szempontjából: nemrégiben új animációs asztalokat szereztek be, illetve 2018-ban szerveztek egy 3 hónapos hangvágással, hangkeveréssel és felvételezéssel foglalkozó gyakorlati és elméleti kurzust Amplitúdó néven, amelyet Iszlai József hangmérnök-zeneszerző bonyolított le.

A kolozsvári Filmtett Egyesület 2002-ben alapította meg alkotótáborát, akkor még Filmtett-Duna Műhely Alkotótábor néven (2010 óta csak Filmtett Workshop). Az első kiadásra a Kolozs megyei Györgyfalván került sor, ahol kisebb filmes stábot leképező műhelymunkák közepette valósultak meg a pár perces rövidfilmek. Volt rendezői csoport (vezető: Lakatos Róbert), operatőrcsoport (Maciej Kozlowski), vágócsoport (Bredár Zsolt), színészcsoport (Mészáros Péter és Salat Lehel), gyártásvezető-producer csoport (Durst György), illetve kritikaíró és filmológus csoportot (Báron György).

A Durst György producer alapította Duna Műhely és a Filmtett Egyesület hiánypótló képzéssel indította útjára a kéthetes nyári workshopot (ne feledjük, csak 2003-ban indult a Sapientia EMTE képzése). Akkoriban nem volt lehetőség Erdélyben olyan alkotóműhelyben részt venni, ami lehetőséget nyújtott volna belekóstolni a filmkészítés legalapvetőbb területeibe, főleg úgy, hogy a workshop zárónapjára egy véglegesített, bemutatásra kész alkotás szülessen. Az egyetemi képzések beindítása után a Filmtett-tábor adekvát nyári gyakorlatot biztosított és biztosít a mai napig a filmszakos diákoknak. Egyrészt további filmeket készíthetnek, és megismerkedhetnek olyan szakmai tevékenységekkel, amelyekre az egyetemi alapképzés alatt gyakran kevesebb hangsúly fektetődik, mint például a vágás, a gyártásvezetés, hangmérnöki ismeretek stb. Másrészt a tábor lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy szakmai kapcsolatokat és közös munkaterveket szőjenek egymás között, illetve egy térbe kerüljenek a magyar filmszakma professzionális filmkészítőivel, akik évről évre elvállalják a tábor részlegeinek a vezetését.

Vállalt már csoportvezetői feladatokat többek között Pálfi György, Hajdu Szabolcs, Ujj-Mészáros Károly, Dyga Zsombor, Cs. Nagy Sándor Sopsits Árpád, Dömötör Tamás (rendezők), Tóth Zsolt, Pálos György, Medvigy Gábor, Bálint Arthur (operatőrök), Lemhényi Réka Czakó Judit, Mezei Áron, Kornis Anna (vágók), Radu Vasile Igazság, Patrovits Tamás, Csáki László (animációs rendezők), Székely Tamás, Zányi Tamás, Várhegyi Rudolf, Lukács Péter Benjámin (hangmérnökök), Balsai Móni, Török-Illyés Orsolya, Pálffy Tibor, Dimény Áron, Anger Zsolt (színészek), illetve Durst György, aki a kezdetektől vezetője a producer-gyártásvezető és rendezőasszisztens csoportoknak. A Filmtett Workshop szakmai közösségépítési szándékát az is jelzi, hogy számos (szakmai sikereket elért) volt táborozó és Sapientia EMTE-diák tér vissza csoportvezető-segédként: Iszlai József (hangmérnök), Bántó Csaba (operatőr), Bertóti Attila (animációs rendező), Boros Melinda (gyártásvezető) stb.

Az Erdély különböző helyszínein (Nyárádszentlászló: 2013-15, 2018; Árkos: 2016-2017; Sepsibesenyő: 2011-2012; Csíkszépvíz: 2006-2007, 2009 stb.) évről évre megszervezett workshop tevékenysége kisebb változásokon ment át az idők folyamán. 2013-tól elkülönült a rendezőasszisztens csoport, illetve az animációs csoport is két részre tagolódott: animációs rendezőkre, illetve animációs mozdulattervezőkre. 2014-től a tábori felhívásra beérkezett forgatókönyvek egy több napos fejlesztésen esnek át, olyan mentorok bábáskodása alatt, mint Maruszki Tamás, Köbli Norbert, Nagy V. Gergő vagy Kerékgyártó Yvonne forgatókönyvíró-rendezők. Ugyanakkor a beérkezett forgatókönyvek és animációs tervek egy előre megadott motívummal kell operáljanak, olyanokkal mint a hinta (2014), a tükör (2015), a doboz/idegen (2016), a leltár/park (2017), a testvér (2018). A fejlesztés után négy kisjátékfilm és négy animáció kerül leforgatásra a Filmtett Workshop ideje alatt.

13. Filmtett Workshop (2014), Nyárádszentlászló

A workshopon elkészült filmeket az zárónapon nézi meg a tábor közössége, majd vetítésre kerül számos erdélyi városban a Filmtettfeszt keretében, végül (a fesztiválkörutak lejárta után) felkerül a Filmtett Youtube-csatornájára. Számos erdélyi alkotó díjazott kisjátékfilmje és animációja készült el itt nyaranta Bán Attila Szuflájától Láng Orsolya Philemon és Baucisán át, László József A fej c. munkájáig.

Mindenképpen meg kell említeni Erdély legrégebbi összművészeti táborát, a Minimum Partyt is. Az 1995-ben kolozsvári művészek által létrehozott tábort minden év nyarán (általában augusztusban, vagy augusztusba nyúlóan) szervezik meg székelyföld hegyvidékes térségében, a Hargita megyei Kászonaltízen. A színház-, tánc-, zene-, fotó-, filozófia- és íróműhelyek mellett szerves részét képezi a tábor tevékenységének a kísérleti filmes csoport is, amelyek szellemisége a közösségi alkotásra és a szabad kísérletezésre fekteti a hangsúlyt. Ezért jellemzően nem filmes tapasztalatokkal és ambíciókkal rendelkezőkből verbuválódnak a műhely tagjai. A felszabadult és önfeledt alkotói játékosság felülírja a formákat és a műfajokat, nem köti gúzsba a készülő mozgóképeket, így a néha száznál is több résztvevő közös munkája révén létrejövő mozgóképek (egyik évben 28 darab véglegesült!) nagyon különböző technikával és stílussal operálnak: dokumentumfilmek, áldokumentumfilmek, etűdök, stop motion-animációk, némafilmek, igazán kísérleti alkotások, de akár történetet elbeszélő kisjátékfilmek is születnek. Az egyetlen laza megkötés az az évente meghirdetett tematika, de az is inkább csak egyfajta „hívószóként” funkcionál, mint például: „játék: szabály és szabadság” (2013), „körül/belül” (2014) „memória” (2015), „az idő ciklusai” (2016), „KASSZANDRA, avagy a jövőben a helyzet változatlan?” (2017), „CS/END” (2018).

A filmes csoport tagjai tehát nem magukban alkotnak, hanem bevonják más műhelyek résztvevőit: az íróműhely forgatókönyvekkel és történetötletekkel társulnak, a zenészek a zeneszerzésben segédkeznek, az építészek díszletépítésben támogatják a filmeseket. Az ötlettől az utómunkáig minden a 10-12 nap alatt készül el. Elvárás, hogy minden műhelytag legalább egy kész filmmel a puttonyában távozzon a Kászonaltízről. A kísérleti filmes csoportot vezették már olyan erdélyi filmesek, mint Lakatos Róbert, Schneider Tibor vagy Szabó Károly. Tíz éve a budapesti Fogarasi Gerely film- és színházrendező vállalja a feladatot. Az általa koordinált táborok alatt három alkotás lépett ki a Minimum Party kereteiből, és került tévéképernyőre vagy szerepelt fesztiválokon: Faragó Balázs KALOKAGATHIA c. sorozata, A tíz kicsi mókus (kollektív munka), illetve Bartha Beatrix Telen érzelmek c. egysnittes filmje.

Kép a Tíz kicsi mókus című filmből

A mozgóképpel és médiával foglalkozó szakok és nyári táborok kétségkívül hiánypótlóak és nagy népszerűségnek örvendenek (alig vagy egyáltalán nem maradnak betöltetlen helyek az alapképzéseken), de ezzel párhuzamosan azt is látni kell, hogy „túl sok” a végzős, ahhoz képest, hogy milyen szűkös az „erdélyi filmes élet”. Mivel nincs sem erdélyi filmes tőke, sem piac, filmet készíteni egyetem után legfeljebb csak pályázatokból, alkotói ösztöndíjakból lehet. Természetesen alkalmazható a megszerzett tudás az multimédiás újságírástól a PR-szakmáig. De úgy fest, hogy akik ráállnak a játék- és dokumentumfilmrendezés, netán az animációkészítés rögös útjára, azok tovább tanulnak (legtöbbször újra kijárva az alapképzést) vagy a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen (Bántó Csaba, Kürti István, Visky Ábel stb.) vagy a Ion Luca Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen (Lőrincz Lóránd, Gábor Lóránd), netán a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (Láng Orsolya, Bertóti Attila), elsősorban magasabb szintű szakmai tudás elsajátításának érdekében, másodsorban pedig azért, hogy közelebb férkőzzenek ahhoz az aktív szakmai epicentrumhoz, ami Bukarestben vagy Budapesten képződik, és reális karrier-perspektívákkal kecsegtet.