Meghiúsult tervek és félreértett címek – Pontosítások a Janovics Jenő kolozsvári filmgyárában készült produkciók kapcsán

2023. december 8. – írta Zágoni Bálint

Lehetséges, hogy Janovics Jenő megfeledkezzen körülbelül húsz filmről, amikor az 1940-es évek elején saját filmgyárának termését leltárba vette? Esetleg Vitéz (Welser) Tibor és Jordáky Lajos, akik több éven keresztül gyűjtötték és rendszerezték a kolozsvári filmgyártás dokumentumait, soroltak volna idegen filmeket a Szamos-parti műhely alkotásaihoz? A helyzet sokkal árnyaltabb, a kaotikus végeredményhez önálló életre kelő munkacímek, hiányosan fellelhető és szűkszavú korabeli sajtóvisszhang, valamint számos féleértés is szükséges volt.

Négykerekű kicsi mozi – Georg Narten hannoveri vándormozis bolyongásai a magyar nyelvterületen

2022. december 30. – írta Ferenczi Szilárd

A mozgóképkultúra fejlődéstörténetének rögtön az elején hangsúlyos szerepet kapnak a vándormozisok.

„Mindenkit úgy kell leültetni, hogy benne legyen a gépben” – Az erdélyi némafilm tableau-esztétikája

2022. december 29. – írta Margitházi Beja

Benne lenni a „gépben”, vagyis jól látszani a képen – tapint rá akaratlanul is a filmkép komponálásának, a kamera számára színrevitt jelenet elrendezésének aranyszabályára Az utolsó éjszaka forgatásáról tudósító névtelen újságíró 1917-ben. A kolozsvári némafilmekből alig maradt fenn néhány, és azok sem mind hiánytalan, teljes változatban, nem véletlen tehát, hogy ritkán értekezünk Janovics, Korda, Kertész, Garas, Mérei vagy Fekete Mihály itt készült műveinek stílusáról vagy vágástechnikájáról. Ebben az írásban mégis arra teszek kísérletet, hogy az erdélyi némafilmet a korabeli európai film stílustrendjeinek kontextusában helyezzem el, és a téma további, filmek híján is megvalósítható kutatására tegyek javaslatot.

Művésziparosok Kolozsváron – Fekete László és Miskovszky István fényképész-operatőrök vázlatos életrajza

2022. december 28. – írta Ferenczi Szilárd

Erdélyi filmtörténeti sorozatunk új része két, fotósból lett kolozsvári filmoperatőr életébe enged betekintést.

A „hasznosfilmek” modernitása – A kolozsvári Fotofilm vállalat 1922 utáni nemfikciós filmjeiről

2022. december 27. – írta Blos-Jáni Melinda

A hasznosfilm 2011-ben felbukkanó fogalma (Acland–Wasson) megnevez egy filmcsoportot, amelyet addig jobb híján dokumentarista felvételnek vagy alkalmazott művészetnek tekintettek, ugyanakkor egy szemléletmódot is jelöl: meglátni a filmet, amelyik a hétköznapi élet részévé válik, amivel cselekvéseket végezhetünk el, amivel tudásunkat megfogalmazzuk, tároljuk, átadjuk. Az írás a kolozsvári Fotofilm vállalat némafilmgyártás korszaka után megrendelésre készülő filmjeiben, üzleti modelljében azt a modernitást fedi fel, amelyikben a mozgókép a modenizálódó város partnerévé válik, különféle társadalmi és gazdasági kontextusokban aktív szerepet vállal, kommunikációs stratégiák része lesz.

Anyám könnyű filmet ígér – Sütő András romániai filmadaptációiról

2022. december 21. – írta Jakab-Benke Nándor

Sütő András tetemes próza-, dráma- és közírói munkássága mellett jónéhány filmalapanyagot hagyott az utókorra, ezek közül négyből egészestés játékfilm is készült a szocialista Románia filmipari keretei között.

Ceaușescu Killed the Video Star – A romániai magyar videóklip rövid története

2022. december 19. – írta Lakatos Mihály

A videóklipről mint önálló mozgóképes formátumról viszonylag kevés szó esik a romániai magyar popkultúra kontextusában*, még annak ellenére is, hogy a szocializmusban és a rendszerváltást követő időszakban egyaránt hangsúlyos szerepet kapott a könnyűzenei termékek gyártásában, terjesztésében és népszerűsítésében.

A populáris forma művészete – Janovics Jenő: Az utolsó éjszaka (1917)

2022. december 8. – írta Gelencsér Gábor

Balogh Gyöngyi emlékének

A kisebbségi identitás nyomában – Fischer István határtalan öröksége

2021. július 16. – írta Farkas Boglárka Angéla

Tanulmányunkban az erdélyi magyar-zsidó származású dokumentumfilmrendező, Fischer István életéről és pályájáról írunk, amelyben központi elemmé avanzsál a kisebbségi identitások felfedezése és megmutatása. Korábbi tanulmányunkat, a Fischer István rejtett örökségét folytatva ezennel a rendező határtalan örökségéből ragadunk ki egy-egy fejezetet, azon filmjeit vizsgálva, melyek noha már határon túl születtek, mégis tudnak rólunk (is) szólni.

Székelyudvarhely mozitörténete

2021. április 3. – írta Szabó Károly

1895. december 27., Páris, Boulevard Des Capucines 14, Grand Café indiai terem, 33 néző, egy frankos belépőjegy. Ott és akkor megszületett valami, ami alig pár éven belül világméretű jelenség lett. Elindult és hódított. Székelyudvarhely viszont messze esik Párizstól. Főként 1895. decemberében. A város békés nyugalmát nem zavarta meg ez az esemény.