Moziláz Aradon

2021. március 27. – írta Puskel Péter

Az erdélyi filmgyártás történetében Kolozsvár, Temesvár és Nagyvárad mellett fontos szerep jutott Aradnak. Aki ezt az állítást megkérdőjelezné, vagy árnyékolná, az bizonyára nem szerzett tudomást Iosif Sîrbuț gyűjteményének egykori országos visszhangjáról.

„Itt először” – Mozgó fényképek Janovics Farkas utcai színházában

2021. március 20. – írta Delia Enyedi

Janovics Jenőről legtöbbször a Sárga csikó, a Vén bakancsos meg a Tolonc jut eszébe a filmtörténet iránt érdeklődőnek. Pedig már a 19. század végén foglalkozott mozgóképpel – igaz, egy színpadi előadás részeként.

Vigadás, halálsugár és némaság – A csíkszeredai némafilmes vetítések története

2021. február 13. – írta Szabó R. Ádám

Csíkszereda 20. századi története során meglehetősen kettős viszonyt tartott fenn a hol mozinak, hol mozgószínháznak, vagy éppen csak mozgónak nevezett találmánnyal. Nagy múltú, több évtizedig működő mozija a kommunizmus időszakát leszámítva nemigen akadt, folytonosságról pedig végképp nem beszélhetünk, hiszen még a leghosszabb ideig nézőket kiszolgáló Transylvania filmszínház is kényszerszünetre kényszerült 2010-ben („elődeiről” nem is beszélve), és csak néhány éve lehet ismét filmvetítés céljaira használni a mozi épületét. 

Egyesülés a celluloid vonzalmában II. – Magyar szakemberek a román filmgyártásban

2021. január 23. – írta Ferenczi Szilárd

Akár az 1918 utáni Romániában készített, részben magyar nyelvű alkotásról van szó, akár valamelyik bukaresti filmgyár filmjeiről; és akár a „magyar világból” átörökített Janovics-alumnikról, akár az immár szocialista keretek közt, eleve filmes szakmát tanuló káderekről beszélünk, számtalan magyar filmes alkotott Romániában. Az ő neveiket lajstromozza ez a kétrészes tanulmány. Második rész.

Egyesülés a celluloid vonzalmában I. – Magyar szakemberek a román filmgyártásban

2020. december 14. – írta Ferenczi Szilárd

Akár az 1918 utáni Romániában készített, részben magyar nyelvű alkotásról van szó, akár valamelyik bukaresti filmgyár filmjeiről; és akár a „magyar világból” átörökített Janovics-alumnikról, akár az immár szocialista keretek közt, eleve filmes szakmát tanuló káderekről beszélünk, számtalan magyar filmes alkotott Romániában. Az ő neveiket lajstromozza ez a kétrészes tanulmány.

Rágalom és imádat között – Janovics Jenő szerepei a dualizmuskori sajtóban

2020. november 9. – írta Ferenczi Szilárd

Janovics Jenő élete és munkássága még legtermékenyebb időszaka után száz évvel is kiapadhatatlan inspirációforrás, részletes arcképét viszont csak mozaikszerűen lehetséges megrajzolni. Íme hát, a Janovics-mozaik egy újabb darabja, ami a rendező-producerről az első világháború előtt és alatt megjelent sajtóvisszhangot vizsgálja.

(Kicsit sem magasztos) rekviem egy moziért – A kolozsvári Corso mozi története

2020. november 8. – írta Ferenczi Szilárd

Már csupán az idősebb kolozsváriak emlékeznek 2020-ban arra, hogy egykor mozi működött a főtéri Bánffy-palota udvarán, egy „felborult üst” alakú épületben. Alig valamivel több, mint 50 éves fizikai és intézményi léte során különféle cégérek alatt látta el a város közönségét friss(nek számító) filmekkel és nyújtott egyéb szolgáltatásokat; gyűlések, előadások, erőművészi izzadások helyszíne volt. Ez volt a Corso.

A mozi és a város – A kolozsvári Művész (Arta) több mint száz éves története

2020. október 30. – írta Zsizsmann Erika

A kolozsvári Művész (Arta) mozi jelenleg Románia legrégebbi, eredeti rendeltetése szerint működő filmszínháza. Szinte a filmművészet születésével egy időben nyílt meg, majd háborúkat, politikai változásokat és kultúrharcokat túlélve, többször nevet váltva még mindig része a város életének. Története nem csak egy épületé: az elmúlt évszázadot is tükrözi, amelyben a város és a film története, valamint az emlékezet személyes, szubjektív rétegei ötvöződnek.

A Magyar Adás hintáján – Boros Zoltán tévés évei

2018. december 31. – írta Szilágyi Gödri Ildikó

Boros Zoltán a romániai magyar elektronikus média egyik legsokoldalúbb személyisége. Kiváló szervező, szerkesztő, riporter, műsorvezető, rendező, hangmérnök, zeneszerző, és nem utolsósorban jazz-zongorista.

Amatőr filmesek Erdélyben – Három történet a második világháború előttről

2018. december 30. – írta Blos-Jáni Melinda

Míg Magyarországon a két világháború közötti időszakban valóságos mozgalommá nőtte ki magát az amatőr filmezés, amelyik Pergő Képek címmel még saját folyóiratot is fenntartott, addig Erdélyben a korabeli amatőr filmes ritka, mint a fehér holló. Eddig összesen három filmgyűjtemény került elő, amelyek báró Kemény János, Orbán Lajos és Birnfeld Emil nevéhez köthetők.