A „hasznosfilmek” modernitása – A kolozsvári Fotofilm vállalat 1922 utáni nemfikciós filmjeiről

2022. december 27.

A hasznosfilm 2011-ben felbukkanó fogalma (Acland–Wasson) megnevez egy filmcsoportot, amelyet addig jobb híján dokumentarista felvételnek vagy alkalmazott művészetnek tekintettek, ugyanakkor egy szemléletmódot is jelöl: meglátni a filmet, amelyik a hétköznapi élet részévé válik, amivel cselekvéseket végezhetünk el, amivel tudásunkat megfogalmazzuk, tároljuk, átadjuk. Az írás a kolozsvári Fotofilm vállalat némafilmgyártás korszaka után megrendelésre készülő filmjeiben, üzleti modelljében azt a modernitást fedi fel, amelyikben a mozgókép a modenizálódó város partnerévé válik, különféle társadalmi és gazdasági kontextusokban aktív szerepet vállal, kommunikációs stratégiák része lesz.

Amatőr filmesek Erdélyben – Három történet a második világháború előttről

2018. december 30.

Míg Magyarországon a két világháború közötti időszakban valóságos mozgalommá nőtte ki magát az amatőr filmezés, amelyik Pergő Képek címmel még saját folyóiratot is fenntartott, addig Erdélyben a korabeli amatőr filmes ritka, mint a fehér holló. Eddig összesen három filmgyűjtemény került elő, amelyek báró Kemény János, Orbán Lajos és Birnfeld Emil nevéhez köthetők.

Történelem másképp: egy könyv a mozihíradókról – Barkóczi Janka: Ezerszemű filmhíradó. Vizuális propaganda Magyarországon 1930–1944

2018. május 15.

Barkóczi Janka a filmhíradók vizuális propagandájáról szóló kötetében egy olyan mozgóképes műfaj magyarországi történetét göngyölíti fel, amelyik mára már kihalt, legfeljebb az 1990-es évek magyarországi mozizóinak lehetnek emlékei róla, vagy Papp Gábor Zsigmond Budapest Retró (1998–2003) híradókat recikláló filmsorozatából ismerhetjük a műfajt. 

A némafilmektől a híradó- és oktatófilmekig – Janovics Jenő munkássága a két világháború között

2017. december 29.

A Janovics Jenő sokrétű pályájáról írott összefoglalók sosem mulasztják el méltatni a színházi ember kiváló szervezőkészségét és jó vezetői kvalitásait. Művészi ambíciói gyakorlatias érzékkel társultak, ami az 1918-as történelmi fordulat után sem lankadt: próbálta újraéleszteni a színházat, fenntartani a mozis vállalkozásait, és a filmgyártást sem adta fel. Az első világháború utáni korszakról néhány oktatófilm és filmhíradó alapján vonhatunk le következtetéseket.

Erdélyiek erdélyiekről III. – Valóság, kettős közvetítésben

2016. augusztus 26.

Cigányok, lipovánok, hétfalusi csángók, öregek, fogyatékkal élők – no, nem a lokálisan elérhető kulturális idegenek lajstroma ez, hanem olyan antropológiai érzékenységű filmek alanyaié, amelyeket erdélyi rendezők forgattak az utóbbi években.

A székely nyolcvanasok nemi kultúrájának fotogenitásáról – Sós Ágnes: Szerelempatak

2014. február 21.

Jó érzékkel választott forrást Sós Ágnes rendező, amikor az idős korosztály erotikus történeteiből merített, hiszen nemcsak a társadalomtudósokat, hanem a széles közönséget is sikerült kíváncsivá tennie. A filmben szereplő 80 fölöttiek nem rejtik véka alá, amit a testi és a lelki szerelemről tapasztaltak. Az emberi tapasztalatok eme intim dimenzióját azonban nem mindegy, hogy milyen képekkel, módszerekkel teszik láthatóvá.

Fekete-fehérke – Pablo Berger: Blancanieves / Hófehérke

2013. december 12.

Az, hogy újabb egészestés kortárs némafilm készült, már nem tud meglepni az utóbbi évtized gazdag némafilm-termése után. Az, hogy a Hófehérkét mozikban is vetítik, pedig jelzi, hogy a némafilmes stílus utat tört magának, még ha nem is a mainstreambe, inkább a midcultba érkezett meg.

Ahogy az amatőrök látták a világot a kommunizmusban – Interjú Miholcsa Gyulával

2012. szeptember 21.

A Román Televízió magyar adásának munkatársa egykor amatőr filmes volt. További történetek a kommunizmus idején működő marosvásárhelyi amatőr filmklubról.

Super 8-as kamerával az „aranykorban” – Interjú Haáz Sándorral

2012. július 23.

Ma a szentegyházi zenetanárként ismerjük, de gimnazista korában animációs filmeket készített, később Super8-as privát felvételeket. Az interjúban arról mesélt, hogyan lehetett filmezőgépet, nyersanyagot beszerezni, milyen filmklubba lehetett járni a kommunizmus idején: azaz megtudhatjuk milyen kalandokat élhetett meg az „aranykor” amatőr filmese.

Kolozsvári fotóamatőrök esete a filmezőgéppel (1930 körül) – Beszélgetés Kabay Lászlóval, amatőr filmfelvételek örökösével

2012. június 22.

Az 1923-ban világszerte kereskedelembe kerülő Cine Kodak filmezőgépek egyike egy kolozsvári fotóboltból került egy polgári családi ház udvarára, és időnként a város utcáira az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején. A helyi szinten relatíve ritkaságba menő amatőr filmezés egy lelkes fotóamatőr, Orbán Lajos nevéhez kapcsolódik, akinek a családi felvételeiről a Filmtett korábban beszámolt már. Kabay László, kolozsvári fotós révén újabb tekercsek és ezzel együtt újabb történetek kerültek elő.