Margitházi Beja

Margitházi Beja

Margitházi Beja, PhD, az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének adjunktusa, korábban a PPKE, az esztergomi VJTK, illetve a Sapientia EMTE tanára. Publikációi és kurzusai a film stílustörténetével, a korai- és némafilmmel, a vizuális kommunkáció kutathatóságával, illetve a digitális kor új képfajtáival foglalkoznak. A Filmtett mozgóképes havilap alapító szerkesztője. Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című kötete 2008-ban jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában, az általa társszerkesztett Vizuális kommunikáció című szöveggyűjtemény 2009-ben a Typotex kiadónál. Kritikái, fordításai és egyéb filmes témájú publikációi 1995 óta a Színház, az Ellenfény, a Zsöllye, a Korunk, az Idea, a Balkon, a Filmtett, a Filmvilág, a Filmkultúra, a Pannonhalmi Szemle, az Apertúra, a Metropolis és a Disegno című lapokban, illetve magyar és angol nyelvű tanulmánykötetekben jelentek meg.

Írásai a Filmtetten (54)

„Mindenkit úgy kell leültetni, hogy benne legyen a gépben” – Az erdélyi némafilm tableau-esztétikája

2022. december 29.

Benne lenni a „gépben”, vagyis jól látszani a képen – tapint rá akaratlanul is a filmkép komponálásának, a kamera számára színrevitt jelenet elrendezésének aranyszabályára Az utolsó éjszaka forgatásáról tudósító névtelen újságíró 1917-ben. A kolozsvári némafilmekből alig maradt fenn néhány, és azok sem mind hiánytalan, teljes változatban, nem véletlen tehát, hogy ritkán értekezünk Janovics, Korda, Kertész, Garas, Mérei vagy Fekete Mihály itt készült műveinek stílusáról vagy vágástechnikájáról. Ebben az írásban mégis arra teszek kísérletet, hogy az erdélyi némafilmet a korabeli európai film stílustrendjeinek kontextusában helyezzem el, és a téma további, filmek híján is megvalósítható kutatására tegyek javaslatot.

Amikor, akkor, azóta – Húsz éve jelent meg az első Filmtett

2020. június 1.

Húsz évvel ezelőtt került az újságárusok standjaira a Filmtett – Mozgóképes havilap első száma. A tartalma ma is böngészhető online (ide kattintva), és ugyan nem akarunk a nosztalgiázás csapdájába esni, megkértünk az alapítók közül hármat, hogy kotorásszanak egyet az emlékezetükben. Innen indult az a Filmtett, amit épp olvasol.

Nem forradalmár vagyok, hanem filmkészítő – Beszélgetés Nemes Gyulával

2015. szeptember 9.

Szóbuborékokban beszélgető méhek, burleszkhősként csetlő-botló méhész-főhős, alig beszélő színészek, pazar színekben pompázó képek, merész, forradalmi üzenetek – a rövid jellemzés aligha foglalja össze a kilenc évig, cseh, magyar és német koprodukcióban készült film stílusát és tartalmát. Nemes Gyulával a Zero Karlovy Vary-i nemzetközi bemutatója után nem sokkal beszélgettünk.

A filmrestaurálás dilemmái – Beszélgetés Ulrich Rüdellel, a Haghefilm munkatársával

2011. március 11.

A holland Haghefilm a világ egyik legprofesszionálisabb restaurációs központja. A filmek állagának, formátumának javítása, változtatása mellett oktatással is foglalkozó intézmény előadások és sajtótájékoztatók formájában évente képviselteti magát a pordenonéi némafilmfesztiválon. Ulrich Rüdel kutatóval a filmszakmának erről a kevésbé reflektorfényben álló ágazatáról beszélgettünk.

Forgóajtó, hotel-fíling – Edmund Goulding: Grand Hotel, 1932

2011. március 4.

A régi Hollywood színe-javát felvonultató MGM-sikerfilm a legenda maga, az is ismeri, aki sose látta: gazdagnak látszó szegények és szegénynek látszó gazdagok egy békebeli berlini hotelben, élükön a melankolikus, akcentusos balerina-Garbóval. A Grand Hotel egyúttal maga a sokszor újrapróbált legendarecept: sok szereplő (all star movie), egyetlen nyüzsgő helyszín (Grand Hotel-téma) és az ebből adódó, több szálon futó történet.

Érteni és átélni a japán némafilmet – Beszélgetés Akira Tochigivel, a Japán Nemzeti Filmközpont kurátorával

2011. február 3.

Nemcsak a japán némafilm története, de a japán filmarchívum helyzete is jócskán eltér az általunk jobban ismert euro-amerikai sikersztoriktól. Akira Tochigivel, a tokiói Japán Nemzeti Filmközpont (NFCT) kurátorával a japán némafilm egykori és kortárs helyzetéről beszélgettünk. És ki tudja, talán A sárga csikó (1913) is előkerül… Neki mindenesetre feltett szándéka, hogy utánanéz.

Scene decorative – Chipul vedetei

2011. február 2.

Chipul vedetei în prim-plan: suprafaţă, mască alcătuită din farduri, lumini şi umbre – totuşi, imaginea reprodusă tehnic nu reduce, ci creează aura personalităţii.

Margitházi Beja

Friss film és sorozat

  • Szegény párák

    Színes romantikus, sci-fi, 141 perc, 2023

    Rendező: Jorgosz Lanthimosz

  • The Curse

    Színes filmszatíra, tévésorozat, 2023

    Rendező: Nathan Fielder, David Zellner, Nathan Zellner

  • Smoke Sauna Sisterhood

    Színes dokumentumfilm, 89 perc, 2023

    Rendező: Anna Hints

  • Argylle - A szuperkém

    Színes akciófilm, bűnügyi, thriller, vígjáték, 139 perc, 2024

    Rendező: Matthew Vaughn

  • Bob Marley: One Love

    Színes életrajzi, filmdráma, zenés, 107 perc, 2024

    Rendező: Reinaldo Marcus Green

  • A szenvedély íze

    Színes életrajzi, filmdráma, romantikus, 134 perc, 2023

    Rendező: Tran Anh Hung

Szavazó

Melyik a kedvenc ezredforduló utáni westernfilmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc ezredforduló utáni westernfilmed?

Friss film és sorozat

  • Szegény párák

    Színes romantikus, sci-fi, 141 perc, 2023

    Rendező: Jorgosz Lanthimosz

  • The Curse

    Színes filmszatíra, tévésorozat, 2023

    Rendező: Nathan Fielder, David Zellner, Nathan Zellner

  • Smoke Sauna Sisterhood

    Színes dokumentumfilm, 89 perc, 2023

    Rendező: Anna Hints

  • Argylle - A szuperkém

    Színes akciófilm, bűnügyi, thriller, vígjáték, 139 perc, 2024

    Rendező: Matthew Vaughn

  • Bob Marley: One Love

    Színes életrajzi, filmdráma, zenés, 107 perc, 2024

    Rendező: Reinaldo Marcus Green

  • A szenvedély íze

    Színes életrajzi, filmdráma, romantikus, 134 perc, 2023

    Rendező: Tran Anh Hung