Margitházi Beja

Margitházi Beja

Margitházi Beja, PhD, az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének adjunktusa, korábban a PPKE, az esztergomi VJTK, illetve a Sapientia EMTE tanára. Publikációi és kurzusai a film stílustörténetével, a korai- és némafilmmel, a vizuális kommunkáció kutathatóságával, illetve a digitális kor új képfajtáival foglalkoznak. A Filmtett mozgóképes havilap alapító szerkesztője. Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című kötete 2008-ban jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában, az általa társszerkesztett Vizuális kommunikáció című szöveggyűjtemény 2009-ben a Typotex kiadónál. Kritikái, fordításai és egyéb filmes témájú publikációi 1995 óta a Színház, az Ellenfény, a Zsöllye, a Korunk, az Idea, a Balkon, a Filmtett, a Filmvilág, a Filmkultúra, a Pannonhalmi Szemle, az Apertúra, a Metropolis és a Disegno című lapokban, illetve magyar és angol nyelvű tanulmánykötetekben jelentek meg.

Írásai a Filmtetten (54)

Tipikus, divatos, problémás – Till Attila: Pánik

2008. február 5.

A szerelmétől elhagyott, munkájában sikeres harmincas csaj; a virgonc, testi-lelki élményekre kiéhezett, egyedülálló ötvenes anya; a férfias szakmát gyakorló, de nemi érdeklődését titkoló húszas srác − az ezredforduló tipikus-divatos-problémás figurái, akikről tanulmányok, statisztikák, bestsellerek és közönségfilmek tucatjai igyekeznek érvényesebbnél érvényesebb diagnózisokat felállítani.

Képhatár = szemhatár – Fliegauf Benedek: Tejút

2008. február 4.

„Formalista blöffnek” és „zen műremeknek” egyaránt nevezték már a fesztiváljárta Tejutat − Fliegauf szerint ez is azt bizonyítja, hogy Rorschach-próbaként működő filmje tulajdonképpen nézőjét teszteli. Ez valóban szinte törvényszerű akkor, ha valaki minimalista stílusban forgat, egy olyan pofonegyszerű alapötletből, amit szinte lehetetlen elrontani.

Csókolom, csókolom – Csóknemek a filmtörténetben

2007. május 15.

Mivel a legtöbb filmben előbb-utóbb sor kerül egy-két csókra, a film története során szélesre bővült a választék a filmcsókok fajtáját, körülményeit, bemutatási módjukat, valamint a csókot váltók nemi és faji hovatartozását illetően.

Prepa(pa)ráció – Pálfi György: Taxidermia

2007. február 15.

Gyomrunkba, ágyékunkba bokszoló, netán lelkünkbe gázoló közelképeivel és degenerációs esettanulmányaival a Taxidermia elsőre épp oly bizarrnak, kereknek, tökéletesre csiszoltnak és meghökkentőnek tűnhet, mint egy üveggömbbe öntött embrió-kulcstartó. De a benne leginkább zavarbaejtőbb talán mégsem a (nagyon is emberi) testi üzemmód közvetlen közeli követése, sem a (részben már Parti Nagy által megírt) extrém szereplők és történések megjelenítése, hanem inkább az, hogy univerzum-szerű szerkezetbe rendezettsége miatt groteszk emberképet felmutató világértelmezésnek is tekinthető.

A film története – Címszavakban az ókortól a 20. századig

2006. december 15.

Az etruszk nemzeti filmgyártásról Kr.e. a tizenharmadik századból vannak először képkockás emlékek. Az etruszk filmesek könnyű fahrt-hajóikkal támadták az egyiptomi partvidéket, céljuk a bambusz- és kókuszültetvények fölötti ellenőrzés megszerzése volt.

"(Bámulatra) Kötelező darabok" – The Movies Begin: A Treasury of Early Cinema 1894–1913.

2006. október 15.

A bársonyos tokokban, sőt mágneses dobozban megjelenő DVD-lemezek korában fikarcnyi kétségünk sem lehet afelől, hogy egyes rendezői, illetve színészi életművek, netán televíziós sorozatok kulturális presztízse az egykoron riválisnak számító irodalmi művekével vetekszik. A Kino on Video ötlemezes korai filmes válogatásával abba a korszakba tehetünk időutazást, amikor egy ilyen állapot egyelőre inkább naiv utópiának tetszett.

Tibortól a Taxidermiáig – 37. Magyar Filmszemle – Budapest, 2006. január 31– február 5.., Játékfilmek

2006. március 15.

Vegyünk egy ellenállhatatlan férfipopót, néhány szexi színésznőt, pár szürkére koptatott poént, meg egy rakat műfajdefiniáló romantikus filmes fordulatot, végezetül hintsük meg egy csipetnyi szerelemmel, meg persze egy adag gyrost szeljünk mellé, majd gyúrjuk mindezt egy jó forgatókönyvvé, és végül dobjuk be a médiacsalit. Kérem szépen, ez lenne a mai magyar vígjáték sikerreceptje?

Margitházi Beja

Friss film és sorozat

  • A szer (The Substance)

    Színes horror, 140 perc, 2024

    Rendező: Coralie Fargeat

  • Better Man: Robbie Williams

    Színes animációs film, életrajzi, zenés, 135 perc, 2024

    Rendező: Michael Gracey

  • Nosferatu

    Színes horror, 133 perc, 2024

    Rendező: Robert Eggers

  • Carry-On

    Színes akciófilm, bűnügyi, thriller, 119 perc, 2024

    Rendező: Jaume Collet-Serra

  • The End

    Színes fantasy, filmdráma, musical, 148 perc, 2024

    Rendező: Joshua Oppenheimer

  • Super/Man

    Színes dokumentumfilm, életrajzi, 106 perc, 2024

    Rendező: Peter Ettedgui, Ian Bonhôte

  • 2073

    Színes dokumentumfilm, thriller, 85 perc, 2024

    Rendező: Asif Kapadia

Szavazó

Mit vársz a leginkább 2025 első felében?

Szavazó

Mit vársz a leginkább 2025 első felében?

Friss film és sorozat

  • A szer (The Substance)

    Színes horror, 140 perc, 2024

    Rendező: Coralie Fargeat

  • Better Man: Robbie Williams

    Színes animációs film, életrajzi, zenés, 135 perc, 2024

    Rendező: Michael Gracey

  • Nosferatu

    Színes horror, 133 perc, 2024

    Rendező: Robert Eggers

  • Carry-On

    Színes akciófilm, bűnügyi, thriller, 119 perc, 2024

    Rendező: Jaume Collet-Serra

  • The End

    Színes fantasy, filmdráma, musical, 148 perc, 2024

    Rendező: Joshua Oppenheimer

  • Super/Man

    Színes dokumentumfilm, életrajzi, 106 perc, 2024

    Rendező: Peter Ettedgui, Ian Bonhôte

  • 2073

    Színes dokumentumfilm, thriller, 85 perc, 2024

    Rendező: Asif Kapadia