Hungaronoir – Pápai Zsolt: Magyar film noir és melodráma 1. kötet: El nem csókolt csókok; 2. kötet: Fény és árnyék

2024. december 20. – írta Ritter György

Király Jenő (1943–2017) nagylélegzetű és nagy lélegzettel olvasható munkáiban többször elemezte a két világháború közötti magyar film zsánereit vagy zsánerkezdeményeit. A noir próbálkozások tőle szokott teljes analízisére már nem maradt ideje, ezeket most tanítványa, Pápai Zsolt bontotta ki. Az eredmény királyi lett: tetszetős, alapos, olvasmányos és két kötetes, tehát vaskos.

Vázlat(ok) Európa két filmes régiójáról – Pintér Judit: Mesterek és hazák – Írások a magyar és olasz film/kultúráról

2024. július 8. – írta Ritter György

Pintér Judit írásai főleg a recepciótörténet mentén értelmezhetők. A honi filmtudók számára az olasz film főleg a neorealizmust, Antonionit, Fellinit, Pasolinit, Tornatorét, a spagettiwesternt és a Bud Spencer–Terence Hill páros munkáit, újabban Paolo Sorrentinót vagy Matteo Garronét jelentik. A szerző ezt az ismeretet igyekszik mélyíteni, publicisztikusnak tűnő írásai gyűjteményes közreadásával.

Ötfilmes podcast 15 – Frankenstein-filmek

2024. április 20. – írta Jakab-Benke Nándor

A Szegény párák sikere ürügyén Papp Attila Zsolttal kiveséztük a Frankenstein-adaptációkat.

Egy lezáratlan kínai történet – A holdújévi film változásai

2024. február 10. – írta Könyü Árpád

A holdújév Kína legnagyobb ünnepe, idén február 10-ére esik a Sárkány évének első napja. Az ünnepi időszakban, a nyugati mozipremierekhez hasonlóan, olyan filmeket mutatnak be, amelyek a kínai társadalom valamennyi részét igyekeznek megszólítani, ezáltal felbecsülhetetlen kulturális jelenséget alkotva. Ez a kínai filmkultúra egyik legsajátosabb hagyománya, az újévi film, kínaiul he sui pian.

Biró, a képíró – Biró Lajos-portré

2023. december 23. – írta Ferenczi Szilárd

Biró Lajos magyar újság- és prózaíró életének földrajzi megállóit a teljességre törekvés nélkül így lehetne felsorolni: Heves, Nagyvárad, Budapest, Róma, Bécs, Berlin, Los Angeles, Párizs, London. Írt számtalan publicisztikát, novellát, regényt, színművet, forgatókönyvet. Ismeretségi és baráti körébe tartozott többek között Ady Endre, Molnár Ferenc, Jászi Oszkár, Károlyi Mihály, Ernst Lubitsch, Victor Fleming, a Korda testvérek, még Churchill is. Csupa nemzeti elsőségek fűződnek írói nevéhez a nemzetközi filmdíjazásban. Mint első magyar szerző nyert saját regényéből filmre írt forgatókönyvvel 1922-ben a háború után megrendezett első európai filmfesztiválon Milánóban, és az első Oscar-jelölt magyar volt 1929-ben, amikor a szemlét még nem Oscarnak nevezték. Sírját a londoni Hampstead temetőben bárki megtalálja.

Az animáció kinőtte a Disney pizsamáját – Mikulás Ferenc-mesterkurzus Kolozsváron

2023. november 29. – írta a szerk.

Mikulás Ferenc neve megkerülhetetlen a magyar animáció történetében, ahogy az általa vezetett Kecskemétfilm Stúdióé is. A stúdióvezető a 23. Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmnapok alkalmából mesterkurzuson beszélt a Kecskemétfilm történetéről, a szakmáról, az animáció jelenlegi helyzetéről, félig kész projektekről és egyéb tervekről. Beszélgetőtársa dr. Kassay Réka, a Sapientia EMTE adjunktusa volt. Az alábbiakban a mesterkurzus kivonatolt, szerkesztett, és utólag kissé kiegészített változatát közöljük.

Lumière-től a Természetes fényig – Magyar filmek 1896-2021

2023. szeptember 9. – írta Ritter György

A magyar filmkánon finomítása a célja a 2021-ben kiadott monstre – nevezzük így – lexikonnak, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetében történt kutatások alapján állítottak össze. Az azóta megjelent kritikák is a magyar film egyfajta szinopszisát látták a műben. E hangolás valóban sikeres, sőt komolyabb, előremutató vázlatot is közvetít, ugyanakkor új szemlélettel bíró, értékes kapcsolódási pontokat hagy ki.

ÁÁÁáááÁÁáÁÁ! – A Wilhelm Scream története

2023. augusztus 25. – írta Pernecker Dávid

Rengeteg olyan kitűnő filmes hangeffekt létezik, amelyek méltán felejthetetlenek. Akad azonban közöttük egy, amely felejthetetlen ugyan, de nem azért, mert kitűnő. Egy furcsa sikoly, amelyet többszázszor hallottunk már jobbnál jobb filmekben, épp ezért talán elég is volt egy időre belőle. A története viszont baromi jó.

Bédekker az amcsi filmekhez – Lichter Péter: Az amerikai film rövid története

2023. augusztus 4. – írta Jakab-Benke Nándor

Lichter Péter a magyarországi filmes szcéna denevérembere.

Rendszerek és hibáik – Nagy Szilárd Kilián: Rendszerhiba. A magyar film el nem mondott története

2023. május 12. – írta Buzogány Klára

Saját (rendszer)hibái ellenére figyelemre méltó alkotásról van szó nemcsak tényfeltáró szándéka és megszólalói, hanem amiatt is, hogy a YouTube megtekintés-számlálója bő egy héttel a bemutató után 63 000 fölött van, ami nagyobb, mint az utóbbi évek legtöbb magyar filmjének a teljes mozis nézettsége.