A nemzeti filmgyártás első lépései viszonylag korán megtörténnek Kínában. A századforduló zűrzavarában előléptek azok a figurák, akik nem féltek a megváltozott világtól és bátran kihasználták a globalizáció lehetőségeit.
Kína filmtörténetének kezdeteit feldolgozó sorozatunkkal régi adósságunkat szeretnénk törleszteni a filmbarátok felé. Érthetetlen a téma magyar nyelvű feldolgozatlansága, mivel egy rendkívül izgalmas korpuszról van szó, arról nem is beszélve, hogy a szuperhatalommá vált Kína kultúrájának vizsgálata már több évtizede is aktuális lett volna.
[Esszépályázat 2021 – 3. hely] 2019-ben volt 70 éve, hogy elhunyt Balázs Béla a magyar filmtudomány nemzetközi szinten legismertebb alakja, és 2024-ben lesz 100 éve, hogy megjelent a főművének tekinthető A látható ember, mellyel hírnevét megalapozta. Balázs a korai filmnek érzékeny és éles szemű kutatója volt. A közelképről és a film aurájáról szóló gondolatai a mai napig érvényesek és a téma kutatói számára megkerülhetetlenek. A következőkben azt szeretném bemutatni, hogy a balázsi filmesztétika a kezdeti – kritikusai által felületesnek ítélt – marxizmusából hogyan változik át a szovjet tömb kultúrharcának céltáblájává.