Morten Tyldum: The Imitation Game / Kódjátszma Morten Tyldum: The Imitation Game / Kódjátszma

Mese a tragikus sorsú, nácikód-fejtő geekről

Morten Tyldum: The Imitation Game / Kódjátszma

ÉRTÉKELD A FILMET!
Kódjátszma
Morten Tyldum
2014

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 8

8

Szerinted?

0

Alan Turingról, a modern számítógéptudomány egyik atyjáról végre nagyköltségvetésű mozifilmet forgattak. A Kódjátszma életének a II. világháborús időszakára fókuszál, amikor többedmagával feltörte a nácik Enigma-kódját.

Náci kódokat feltörni kémthrillerbe illő mutatvány, szúrós szemű Soldatok és hazaszeretettel dagasztott keblű angolok játszmája. Pedig fojtózsinór, ballonkabát, zsebpisztoly és fény-árnyék játék nélkül is filmre lehet azt vinni – ezt bizonyítja a Kódjátszma, amely a nácik rejtjelező gépe, az Enigma kódjait felfejtő Alan Turing életéről szól. Ami egyrészt persze a szokásos, Oscar-szezonra ütemezett biopic, másrészt az utóbbi idők egyik legizgalmasabb II. világháborús filmje. Pusztán azért, mert mint A dicsőség zászlaja, amely azt részletezte, hogyan kreál hősöket és mítoszokat az amerikai háborús PR-gépezet, a Kódjátszma is sajátos szemszögből fogja meg a már számtalanszor vászonra vitt konfliktust.

Kép az Imitation Game című filmből

Fronthíradók, Churchill-beszédek és civilbombázások csak kötőanyagként bedolgozott montázsokban bukkannak fel; a háború borzalmai szinte egyáltalán nem vizitelnek a filmben. Turingék élete ugyanis a frontvonalbeli katonákéhoz képest gondtalan: egy békés parkban, privát épületükben fejtik a kódot naphosszat. Nem a nácikkal, hanem az idővel harcolnak, meg a feletteseikkel, hogy pénzt szerezzenek Turing óriási masinájára. Az ellenséget nem fizikai erővel, hősiességgel és bátorsággal győzik le, hanem matematikával. A Kódjátszmában megfordul a II. világháború hőseszménye: katonák, parancsnokok és Churchill helyett matematikusok nyerik meg a háborút, akiknek súlyos erkölcsi terhet jelent, hogy a statisztika alapján kalkulált „nagyobb jó”, nem pedig az erkölcsi érzékük követelményei szerint kell cselekedniük.

A Kódjátszma azonban nemcsak a Zuckerberg-érának, hanem az Oscar-szezonnak is tipikus filmje. Az egyéni nézőpont izgalmát hamar háttérbe utasítják az életrajzi filmek sablonjai. Nagyban köszönhető ez annak, hogy a film túlkompenzál, és Turingot úgy állítja be, mintha szinte egyesegyedül törte volna fel az Enigmát, és ő nyerte volna meg a II. világháborút. Turing, akit az ötvenes években elítéltek a homoszexualitás „bűntettéért” és sokáig nem kapta meg a méltó elismerést munkájáért (többek között azért, mert a világháború alatti tevékenységüket hosszú évtizedekre titkosították), a filmben egyszereplős tudóshadsereggé változik, aki feljebbvalókkal, kollegákkal és nácikkal egyaránt szembemegy az igazáért. Egyedül ír levelet Churchillnek a támogatásért, és egy-két kisebb segítséget leszámítva egyedül éri el az eredményeket – legfontosabb társát, Gordon Welchmant például meg sem említik a filmben. Arról nem is beszélve, hogy közhelyes heuréka-pillanatokban, kimódolt fordulatokban halad előre a kód feltörésében.

Kép az Imitation Game című filmből

Moore-ék bűvészmutatványa arra megy ki, hogy színre léptethessék Hollywood legújabb találmányát, a tragikus geeket (felbukkanását lásd még A mindenség elméletében). Derek Jacobi egy szerethető tikkekkel bíró, körmét rágó és rendetlen, de szenvedélyes és nagyszívű zseniként játszotta Turingot a BBC ’96-os filmjében, Moore-ék viszont enyhe autizmussá súlyosbítják a főhős különcségeit. Egy kibírhatatlan, antiszociális géniuszt faragnak belőle, összhangban a matekzsenik popkulturális ábrázolásnak mai trendjével. Röviden: a filmbeli Turing közelebb áll Sheldon Cooperhez vagy A közösségi háló Mark Zuckerbergjéhez, mint a valódi Turinghoz. Ennek következtében pedig a tét is egyszerűsödik: a homoszexualitás megélésének visszásságai vagy a találmányok mögött megbújó ideák helyett a kódfejtő csapatba való beilleszkedésre kerül a hangsúly. A kérdés az lesz, hogyan tud Turing kapcsolatot teremteni társaival, hogy azok segítsék, és ne hátráltassák munkájában. Ez meglehetősen sovány konfliktussal tölti fel a film első felét, hiába ad lehetőséget olyan pattogós, humoros dialógusváltásra Turing és felettese között, amiben a klasszikus hollywoodi mozi volt felülmúlhatatlan.

Kép az Imitation Game című filmből

Ennél jobban laposítja a filmet, hogy a forgatókönyvíró Moore erősen pszichologizál, és Turing komplett személyiségét a ráruházott autizmus felől igyekszik megérteni. Szerinte kódfejtés iránti érdeklődését is annak köszönheti, hogy nehezére esik értelmezni azt, amit más emberek mondanak, mert minden mondatnak a szó szerinti jelentését veszi – számára így minden emberi kapcsolat egyfajta kódfejtéssé válik. A Turing-tesztet, amely azt hivatott eldönteni, hogy az illető beszédpartnere gép-e vagy ember, egyenesen Turing homoszexualitásával, egész életen át tartó rejtőzködésével állítja párhuzamba – hiszen ugyanúgy rejtenie kellett, mint egy robot a saját robotszerűségét. Ötvenes évekbeli állapotának ábrázolása hasonlóan túlzó, és Turing elmeállapota, valamint a fiatalkori tragédia között vont párhuzam meglehetősen szentimentális.

A Kódjátszma ezen a ponton összeroskad ambíciói alatt: azt vállalja, hogy Turing szerteágazó, sokoldalú személyiségét egy-egy traumával, jellemvonással magyarázza meg, de a végeredmény túlzottan leegyszerűsítő. (Ehhez Moore azt az idősíkokat váltogató szerkesztésmódot alkalmazza, amelyet az említett A kód feltöréséből kölcsönzött.) A film drámája annak ellenére is pehelysúlyú marad, hogy a magát szép lassan B-listás sztárrá felküzdő Benedict Cumberbatch mostani formájához hű, érzékeny alakítást nyújt. Cumberbatch roggyant testtartásával, közvetlen érintkezést kerülő gesztusaival kifejezően mutatja be Turing magába fordultságát, miközben éles intellektusával a matematikus humorérzékét is megidézi.

Kép az Imitation Game című filmből

A Kódjátszma kapcsán persze szót lehetne ejteni a háttérdíszletek kidolgozottságáról, az Alan halálát előrevetítő, csendben elejtett motívumokról, vagy akár a ruhatervező gondos munkájáról is, amely Turing munkásságára utaló mintákat szőtt ruháiba – de ez legyen az Oscar-bizottság dolga. A végeredmény ugyanis nem lesz több egy ígéretes, de az életrajzi filmek tipikus hibáit megismétlő filmnél. Pedig a brit matematikus életéből nagy filmet lehetett volna csinálni, hiszen rendkívül drámai volt az alapanyag – csak egy saját látásmóddal bíró alkotó kellett volna hozzá. Olyan, mint Turing.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Kódjátszma

Kódjátszma

Színes életrajzi, filmdráma, thriller, 114 perc, 2014

Rendező:
Szereplők: , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

8

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat