Fekete. Fehér. Igen? Nem! – Javier Calvo, Javier Ambrossi: La bola negra / The Black Ball

2026. június 24. – írta Váró Kata Anna

Három férfi, három különböző idősíkban és történelmi helyzetben. Ami első látásra is közös bennük: mindhárman saját nemükhöz vonzódnak. Hármójuk története három cselekményszálon indul el párhuzamosan, hogy a 160 perces játékidő végére sok bonyodalom és nem várt fordulat után ezek a szálak összeérjenek, és felfedezzük a további kapcsolódási pontokat, ahol a sorsok találkoznak.

Testről és lelkekről – Dag Johan Haugerud: Szex, Szerelem, Álmok trilógia

2025. július 22. – írta Fazakas Lehel

Szex és szerelem, valódi vagy elképzelt – Dag Johan Haugerud emberi kapcsolatokat körüljáró trilógiájában skandináv minimalizmussal és tűpontos társadalmi érzékenységgel veszi elő a szerelem ősrégi témáját, hogy valami újat adjon hozzá az érzelmi infláció és a megoldatlan kortárs szerepkrízisek tükrében.

Viszonzatlan bárszerelmek – Luca Guadagnino: Queer

2024. szeptember 12. – írta Lubianker Dávid

Luca Guadagnino számos filmjében foglalkozott már az azonos nemű párok kapcsolati nehézségeivel, a rájuk nehezedő érzelmi és társadalmi nyomással. Bár a Queer ábrázolásmódja sokkal explicitebb az életmű korábbi darabjaiban látottaknál, az absztrakt történet a közvetlen testiség bemutatásán túl kevés kísérletet tesz arra, hogy új megközelítésből vizsgálja a homoszexualitás Guadagninónál rendszeresen visszatérő témáját.

TIFF 2024: a versenyfilmek 1. – Permanent Picture / La imatge permanent; Toll / Pedágio; Daniel Auerbach

2024. június 16. – írta Gondos Borbála

Filmek kicsit sem ideális szülőkről: elhagynak, kitagadnak, képtelenek elfogadni, és megváltoztatnák a megváltoztathatatlant. Az idén (is) kapcsolatközpontú TIFF versenyében szereplő alkotások a sok felvonultatott kérdéskör mellett variációk egy témára: a problémás családokra.

Harminchat fokos lázban égni – Andrew Haigh: All of Us Strangers / Mind idegenek vagyunk

2024. június 15. – írta Gondos Borbála

Andrew Haigh író-rendező a románc és fantasy műfaját is arra használja Mind idegenek vagyunk (All of Us Strangers) című filmjében, hogy a drámai jelleget erősítve különböző megvilágításokban és hangsúlyosan tálalja: a halál relatív, a magány állandó és megkerülhetetlen.

Életmentő titok – Jonas Poher Rasmussen: Flee / Menekülés

2022. február 23. – írta Búzás Anna

Hosszú és nehéz meneküléstörténet elevenedik meg ebben az animációs dokumentumfilmben: a főszereplő terápiás jelleggel járja be tudatának és emlékeinek mély rétegeit, mely nem hagyja érintetlenül a nézőt, csontig hatol a folyamatos veszély és reménytelenség érzete. Tematikájában nem egyedülálló, a formát tekintve sem népszerű műfajú, mégis elemi hatással bír és fogva tart a Menekülés.

A halál torkában éltünk a leginkább – Russel T. Davies: It’s a Sin / Ez bűn

2021. április 13. – írta Vigh Martin

Nem véletlenül lett a közelmúlt egyik leghangosabb sorozatsikere az Ez bűn című miniszéria. Russel T. Davies produkciója fontos témát dolgoz fel, és mindezt olyan empátiával és humorral teszi, amely nagyon ritka a mai tartalomdömpingben.

Egy reneszánsz ember – Franco Zeffirelli-portré

2020. január 28. – írta Verpeléti András

Bár a legtöbben valószínűleg akkor találkoztunk a nevével, amikor gimiben egyszer végig kellett ülnünk a Napfivér, Holdnővért, Franco Zeffirelli igazi reneszánsz művész volt, akinek már a születését is legendák övezik. A karizmatikus és a kulturális értékekre rendkívül érzékeny fiatalember egészen alulról, színházi kellékek összeszerelésével indította el bő hat évtizeden átívelő, utánozhatatlanul sokoldalú pályáját, amelynek számos emlékezetes filmalkotást köszönhetünk. Pedig a tavaly elhunyt rendező nem is elsősorban a mozivásznon alkotta a legmaradandóbbat.

Egy csók és más semmi? – Xavier Dolan: Matthias et Maxime

2019. július 22. – írta Váró Kata Anna

Egy véletlen hozta csók nyomán átértékelődő barátság olyan érzelmi kavalkádot idéz elő, melyet valószínűleg sokan átéltek már, legyen szó bármilyen szexuális irányultságú kapcsolatról. Bár Dolan filmjében benne van a coming out-dráma, itt mégsem az azonos neműek iránti vágy felvállalása vagy annak lehetetlensége kap elsősorban nyomatékot, sokkal inkább egy több évtizedes barátság megszokott dinamikája áll a feje tetejére, ráadásul egy olyan pillanatban, amikor mindkét barát élete egyébként is fordulópont elé érkezik.

Csak egy leheletnyivel bohémebb rapszódia – Dexter Fletcher: Rocketman

2019. június 10. – írta Tóth Menyhért

A Rocketman felett executive producerként bábáskodó Elton John állítólag lelkiismeretesen küzdött azért, hogy a sztárrá válását bemutató filmre szóló jegy áráért ne valami kilúgozott, steril nosztalgiagiccset kapjunk. A végeredményt látva mégis úgy érezhetjük, hogy a stúdiómoguloknak sikerült a sztár törekvéseit bizonyos kompromisszumok közé szorítani. Kerül szex, drog és rock’n’roll is a vászonra, csak éppen semmiből se túl sok.