Sosem alszik – David Frankel: The Devil Wears Prada 2 / Az ördög Pradát visel 2

2026. május 1.

Dolgok, amiket nem láttunk jönni: 1) bemutatásának huszadik évfordulója alkalmából folytatást kapott Az ördög Pradát visel, 2) a végeredmény nem csupán méltó a kultikus elődhöz, hanem bizonyos pillanataiban felül is múlja azt.

Ma ontják véremet – Kirill Sokolov: They Will Kill You / Meg fognak ölni

2026. április 8.

A leningrádi születésű Kirill Sokolov hollywoodi debütálása hosszú idő óta a legvagányabb Tarantino-film, amit nem a legendás fenegyerek rendezett – egy meghökkentően véres és őrült szórakozás, aminek kész csoda, hogy a Warner ebben a formában zöld utat adott.

Héja-nász – Maggie Gyllenhaal: The Bride! / A menyasszony!

2026. március 7.

Guillermo del Toro igazságot szolgáltatott Frankenstein teremtményének, és most Maggie Gyllenhaal teszi ugyanezt a lény nem kevésbé legendás menyasszonyával – aki bár Mary Shelley eredeti rémtörténetében pusztán gondolati síkon jelenik meg.

Tango nem, csak Cash – Joe Carnahan: The Rip / A nagy fogás

2026. január 22.

Három évvel a Nike ikonikus sportcipőjének sikertörténetét elregélő Air – Harc a legendáért után ismét közös filmben haverkodik a Mattfleck. A bostoni öribarikat ezúttal a Netflixnek sikerült kamera elé állítania, Matt Damon és Ben Affleck elválaszthatatlan duója ráadásul megint egy – erősen kiszínezett – igaz történettel örvendezteti meg a rajongókat. Annyi biztos, hogy a streamingóriás nem bízta a véletlenre az új esztendő beröffentését.

A gyerekek rohadtul nincsenek jól – Brad Ingelsby: Task / A megbízás (HBO Max)

2025. november 18.

Az Easttowni rejtélyek robbanásszerű sikere után sokáig lógott a levegőben, hogy vajon kap-e második évadot Kate Winslet megtépázott lelkű nyomozónőjének története. A sorozat megálmodója és írója, Brad Ingelsby végül egy új miniszéria elkészítésével zárta rövidre a kérdést. Műfaji szempontból A megbízás követi az elődjét, a feltárandó bűnügy nézőcsalogató felszíne alatt azonban most valós és szimbolikus apák küzdenek valós és szimbolikus gyermekeikkel – illetve önmagukkal.

Túlságosan zajos magány – Scott Cooper: Springsteen: Deliver Me from Nowhere / Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől

2025. október 27.

Kifulladó trend ide, rongyosra koptatott zsánerklisék oda, azért egy akkora kaliberű rocksztár, mint Bruce Springsteen igazán megérdemelt egy saját szeletet az utóbbi évek nagy zenész-biopic-tortájából. Scott Cooper író-rendező azonban – talán tanulva a korábbi példák hibáiból – nem egy újabb audiovizuális Wikipédia-szócikkel tiszteleg a Főnök életműve előtt, hanem tényleg az ember felől próbálja megragadni a mítoszt.

Álmomban már vágtalak – Scott Derrickson: Black Phone 2 / Fekete telefon 2

2025. október 21.

„Halló, itt a Portyázó beszél! Tessék mondani, Finney feljöhet a hegyekbe játszani?” – ismét megcsörren az ifjabb Stephen King túlvilági vonalasa, a hívó fél pedig nem más, mint a magát Freddy Kruegernek képzelő Ethan Hawke.

Matematikus ön? – Celine Song: Materialists / Többesélyes szerelem

2025. július 30.

A kritikuskedvenc Előző életekhez hasonlóan Celine Song a második nagyjátékfilmjében is egy bonyolult szerelmi háromszöges felállásból mesél a modern párkapcsolatok magasságairól és mélységeiről. A debütfilm nyelvi, kulturális és földrajzi aspektusai után a hangsúly ezúttal a szerelem elanyagiasodására, üzletszerűségére helyeződik, ami a randiappok korában talán még izgalmasabb vitaindítóként szolgálhatott volna.

Nagy, nagyobb, legnagyobb levegő – Alex Parkinson: Last Breath

2025. július 15.

Chris Lemons szaturációs búvár közel fél órán át rostokolt az Északi-tenger fenekén – oxigén nélkül. Társai mégis élve hozták őt a felszínre, ám ennél is hihetetlenebb, hogy a férfi végül nem szenvedett semmiféle agyi, sem más maradandó fizikai károsodást. Olyannyira filmért kiáltó történet ez, hogy Alex Parkinson rendező immáron másodjára dolgozta fel a csodás fordulatot vett búvárbalesetet.

Szépséges a szörnyeteg – Emilie Blichfeldt: Den stygge stesøsteren / The Ugly Stepsister / A csúf mostohatestvér

2025. június 16.

Túlzottan kézenfekvő, bizonyos értelemben viszont mégiscsak találó, hogy az elsőfilmes Emilie Blichfeldt Hamupipőke-parafrázisát mind a marketingkampány, mind a nemzetközi kritika A szer norvég párdarabjaként harangozta be, hiszen Coralie Fargeat sokkoló testhorrorja mellé állítva a végeredmény pont olyan benyomást kelt, mint a csúf mostohatestvér az üvegcipellőt viselő hercegnővel szemben.