Széll Kálmán tér – Till Attila: És mi van Tomival?

2024. október 22. – írta Lubianker Dávid

Az És mi van Tomival? egy alkoholizmussal küzdő országról próbál társadalmi látleletet nyújtani, Till Attila rendezésének lokális kisrealizmusa a helyi viszonyok kiemelése helyett javarészt mégis egyetemes perspektívából vizsgálja a szenvedélybetegséggel járó kollektív népállapotot.

Mit bámulsz? – Stéphan Castang: Vincent doit mourir / Vincentnek meg kell halnia

2024. október 17. – írta Németh Szabolcs Előd

Stéphan Castang Cannes-t is megjárt debütje korunk szétburjánzó feszültségeit allegorizálja a zombiapokalipszis-filmek műfaji paneljeinek felhasználásával. Nagyon kevés sikerrel.

Érzéketlen középszer – Rudy Milstein: Je ne suis pas un héros / Hősök lehetünk

2024. október 14. – írta Nagy Tibor

Elsőfilmes rendező filmje a rovarirtótól megbetegedő emberekről, de fordított nézőpontból, a főszerepbe egy hitvány védőügyvédet helyezve. Mindez egy jó adag szánalmas humortalan szócsépléssel megfejelve az érzéketlenség elkendőzése végett. Ez a Hősök lehetünk.

A kamaszlét elviselhetetlen könnyűsége – Sean Wang: Dìdi

2024. október 1. – írta Bárány Bence

Haragban a világgal, de főleg az anyámmal, vagy mittomén, majd kitombolom magam a spanokkal egy videóban, amit aztán feltöltök erre a tök új weboldalra, a YouTube-ra.

Egy olasz férfi – Marcello Mastroianni-portré

2024. szeptember 28. – írta Gyöngyösi Lilla

A száz éve született Marcello Mastroianni a szépség mögötti ürességet, a boldogság mögötti káoszt képviselte évtizedeken keresztül a huszadik század legjobb olasz drámáiban és vígjátékaiban.

„Nagyon kell akarjanak, hogy téged válasszanak” – Beszélgetés Derzsi Dezső színművésszel

2024. szeptember 19. – írta Fazakas Lehel

Erdélyi színészekkel és a Dallas Bobby-jával érkezik szeptember 26-án a magyarországi mozikba Vékes Csaba gombfoci-fanatikusokról szóló romantikus vígjátéka. A Lepattanó premierje előtt beszélgettünk a film egyik főszereplőjével, Derzsi Dezsővel a forgatás benyomásairól és a Romániában élő magyar színészként megtapasztalható filmes lehetőségekről.

Sírkő sírkövön nem marad – Tim Burton: Beetlejuice Beetlejuice

2024. szeptember 6. – írta Bárány Bence

Tim Burton huszadik(!) nagyjátékfilmjét látva tűnik csak igazán hihetetlennek, hogy a különc rendezőzseni idén töltötte be a 66-ot. Az elmúlt másfél évtized sorozatos kudarcai után kevesen mertek hinni benne, pedig a Beetlejuice Beetlejuice legalább olyan fesztelen, őrült és imádnivaló szórakozás lett, mint az 1988-ban bemutatott kultikus előd.

Fordított felnövéstörténet – John Krasinski: IF / Képzeletbeli barátok

2024. augusztus 26. – írta Gondos Borbála

A sitcomból horrorba fejest ugró John Krasinski ezúttal az egészestés családi animációkba vetette bele magát. A Képzeletbeli barátok (IF) egy vitathatatlanul aranyos és megható film, viszont egy idő után megtöri saját varázsát olyan jelenetek sorozatával, amelyek az alkotói folyamatok impulzív ötletbörzéinél nem tudtak nagyobbra nőni.

Eddie Murphy kedvenc filmje még mindig üt – Robert Downey: Putney Swope, 1969

2024. augusztus 17. – írta Incze Kata

Meghal egy cégvezető a Madison Avenue-n, a bizottság pedig a még meleg holttest mellett választ új elnököt. Mindenki magára szavazna, de nem lehet, ezért a kerekasztalt körbeülő középkorú fehér férfiak az egyetlen színesbőrű jelöltre tesznek, akaratlanul megválasztva ezzel Putney Swope-ot a reklámcég vezetőjévé. Ez a premisszája Robert Downey formabontó szatírájának, amiben a cégvezető színesbőrű, az amerikai elnök egy törpe, és a kapitalizmus pedig a legszennyesebb mocsár.

Bored-erlands – Eli Roth: Borderlands

2024. augusztus 12. – írta Jakab-Benke Nándor

Azt lehetett sejteni, hogy ez rossz lesz, a kérdés már csak az volt, hogy mennyire. Spoiler: nagyon.