Kevin Smith monológja – Kevin Smith: Dogma

2000. október 15. – írta Köves Gábor

A Clerks (Shop-Stop), a Mallrats és kedvencem, a Chasing Amy (Képtelen képregény) után elérkeztünk Kevin Smith negyedik filmjéhez, a műfajilag behatárolhatatlan Dogmához. Igen, a Dogma őrzi szerzője korábbi filmjeiben felvillantott erényeit. Igen, a Dogmában sokat és viccesen szövegeinek, a Dogma tele van képregénybe illő, de szeretettel felskicceit karakterekkel, s igen, a Dogmában feltűnik Silent Bobként maga a rendező is, oldalán elmaradhatatlan társával, Jay-jel.

Viiiilma, engedj kiiii!! – Brian Levant: The Flintstones in Viva Rock Vegas / Flintstones 2. - Viva Rock Vegas

2000. szeptember 15. – írta Sipos Géza

A nemzeti legendárium őriz egy történetet, mely szerint a Romhányi József (többek között a Kérem a következőt szövegírója) által magyarított Flintstone-szövegkönyvet a Hanna-Barbera producerpáros annak idején visszavásárolta, mivelhogy szellemesebbnek bizonyult az amerikai eredetinél. Ami igaz, az igaz: a Flintstone-rajzfilmek soványka történeteinek humora meglehetősen harmatgyenge.

Minden érzék nélkül – Penelope Spheeris: Senseless / Az érzékek borzadalma

2000. szeptember 15. – írta Gyenge Zsolt

A hazai filmforgalmazás rendkívül rugalmasan alkalmazkodik a nyári uborkaszezonhoz. A főnökök tudják: ilyenkor strandolunk, pasizunk/csajozunk, moziba se azért megyünk, hogy valami nagyon súlyossal terheljék az agyunkat. Talán ezért került a mozikba a Senseless című vígjáték is, ahol Marlon Wayans (Darryl Whiterspoon) szédületes lendülettel mint az új, feketébe oltott Jim Carrey mutatkozik be: gyötri a képét ezerrel, és nagyobb a nyelve mint elődjének.

A legalsó nadrág – Mike Mitchell: Deuce Bigalow: Male Gigolo / Tök alsó

2000. augusztus 15. – írta Sipos Géza

Eszükbejut néha Charlie Chaplin? A csavargó, aki az Aranyásókban a cipőfűzőjét eszi meg spagetti helyett? Vagy A diktátor zsidó borbélya, aki egész véletlenül Hitler hasonmása, és Brahms-ritmusokra borotváltja vendégeit? Vagy Stanley Laurel, azaz Stan, a híres páros egyik fele? Aki folyton szomorú, filmjeiben végig csetlik-botlik, de valahogy mégis mindig a kövér Pan viszi el a balhét?

Veszedelmes viszonyok egy salátástálban – Edward Norton: Keeping The Faith / Ég velünk!

2000. augusztus 15. – írta Hungler Tímea

Hajdanában a klasszikus amerikai propaganda a népek olvasztótégelyének nevezte az Újhazát, aztán idővel a metafora átváltott a kissé prózaibb salátástál-párhuzamra, mely politikailag valóban korrektebb – a komponensek ugyanis ebben az esetben úgy állnak össze egésszé, hogy megtartják sajátos, egyéni zamatukat.

Cinikusok háborúja – David O. Russell: Three Kings / Sivatagi cápák

2000. június 15. – írta Horvát Zsolt

A film olyan nyugodt tempóval kezdődik, hogy még véletlenül se derüljön ki: az éppen ábrázolt sivatagban háború dúl, vagy legalábbis dúlt. (A ritmus később úgy megváltozik, hogy szinte húsba vág. A jól megrendezett, profin adagolt csatajelenetek provokatívak, a videoklipjelleg bélyeget nyom, majd kezet fog az alternatívval – valljuk be, ez rettentően jól megy ehhez a mozihoz.)

Egyetlen őszinte nevetés – Milos Forman: Man On The Moon / Ember a Holdon

2000. június 15. – írta Magdó Emil

Ismeri valaki Andy Kaufmant? Valószínűleg kevesen, de a róla készült „portréfilm" után sem érezhetjük, hogy bármivel is közelebb kerültünk ehhez a fickóhoz.

Csetlő-botló sztársirámok – Roger Michell: Notting Hill / Sztárom a párom

2000. június 15. – írta Zudor Imola

A minél magasabb nézettségi indexekre törekvő hollywoodi filmkészítés az utóbbi években bevált, ebben a formában nem túl eredeti receptjét hasznosítja filmünk. A néző, azaz a kliens, az ügyfél megfogásának, moziba csábításának mindenkori eszköze a figyelemfelkeltő újszerűséggel való kecsegtetés. Ennek tipikus módszere a meglévő séma-készletre való hagyatkozáson túl egyes klisék megbolygatása, részleges tagadása oly módon, hogy ez teljességében ne kérdőjelezze meg annak jogosultságát, kérdőjelekkel tarkítva csupán a filmhez való nézői viszonyulásunkat.

A lekvár-pali – Paul Weitz, Chris Weitz: American Pie / Amerikai pite

2000. június 15. – írta Magdó Emil

„Veszítsd el a szüzességed, még a szalagavató előtt!" E nemes küldetést most négy fiatal szeretné teljesíteni, feltétlenül és mielőbb. Megpróbálnak hát engedelmeskedni egyre aktívabb nemi hormonjaik hívó szavának: eldöntik, hogy a tapasztalás sokszor rögös útjára lépnek, s a cél érdekében haladéktalanul akcióba kezdenek.