Kevin Smith: Dogma Kevin Smith: Dogma

Kevin Smith monológja

Kevin Smith: Dogma

ÉRTÉKELD A FILMET!
Dogma
Kevin Smith
1999

A Filmtett szerint: 5 10 1

5

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

A Clerks (Shop-Stop), a Mallrats és kedvencem, a Chasing Amy (Képtelen képregény) után elérkeztünk Kevin Smith negyedik filmjéhez, a műfajilag behatárolhatatlan Dogmához. Igen, a Dogma őrzi szerzője korábbi filmjeiben felvillantott erényeit. Igen, a Dogmában sokat és viccesen szövegeinek, a Dogma tele van képregénybe illő, de szeretettel felskicceit karakterekkel, s igen, a Dogmában feltűnik Silent Bobként maga a rendező is, oldalán elmaradhatatlan társával, Jay-jel.

A New Jersey határait feszegető Smith-univerzumból ismerősként köszön vissza az időközben filmsztárrá avanzsált Ben Affleck és Matt Damon, a szerényebb karriert befutott Jason Lee (Affleckkel egyetemben ugyancsak a Chasing Amyből), s önfeledten játszanak az újak is, különösen Alan Rickman és a hangja alapján femme fatale-szerepekre született Linda Fiorentino. A Dogmáról továbbá elmondható, hogy botrányfilm, hiszen megjelenése előtt az istenkáromlástól tartó hívők tüntetéseket szerveztek ellene, s jóllehet magát a filmet nem is láthatták, céljukat úgy-ahogy elérték: az amerikai bemutatóra csak úgy kerülhetett sor, hogy a gyártó, a családi értékeket őrző-védő Disney tulajdonában lévő Miramax tulajdonosai új céget alapítottak kizárólag a Smith-film bemutatása céljából.

Mindezek után jól esne még hozzátenni: igen, a Dogma élvezetes mozi. Igen nagy kár, hogy nem lehet. A Dogma szimpatikus kísérletnek, diákos csínytevésnek pompás, valószínűleg minden résztvevő jól szórakozott a forgatás során, filmként azonban alig értékelhető. Figyelembe véve a Chasing Amy meglepetésként ható intelligenciáját, biztosra vettem, hogy Smith akkor sem tér le választott útjáról, ha beüt a hírnév, s működésbe lépnek az ezzel járó csáberők. Korábbi sikereinek s kihízott kultuszstátuszának köszönhetően Smith ezúttal szabadon válogathatott az eszközökben, és mint a spájzbabeszökő, mindenbe belekóstoló gyereknek, neki is kára származott a kalandból. Smith természetesen nem a gyomrát, hanem a filmjét csapta el. A Dogma inkább kuriózum, kötelező látnivaló, semmint összefogott, élettel megtöltött mozi (lásd Chasing Amy).

A megszokott külvárosi miliőhöz, s földhözragadt lakóihoz Smith Újszövetség-paródiát, másvilági elemeket körített. A paradicsomból Isten által kitaszított angyalokat – Lokit (Damon) és Bartlebyt (Affleck) – gyötri a honvágy földi száműzetésükben. Úgy tűnik azonban, hogy visszajuthatnak a paradicsomba, ha elzarándokolnak egy New Jersey-i templomhoz, mely egyben egy új reformirányzat, a vallás vonzóbbá tételének központja. (A keresztrefeszített Jézus helyett mennyivel bizalomgerjesztőbb egy mosolygós, kigyúrt testű messiás-szobor – hangzik az ezredvégi reformjavaslatok egyike!)

Sikeres hazatérésük azonban megkérdőjelezné Isten (Alanis Morisette – egy újabb gyenge poén!) mindenhatóságát, s ezáltal a világ végéhez vezetne. Ez az alaphelyzet, melyből szinte lehetetlen jó osztályzattal kikeveredni. Az unalommal párosult csalódás nem is marad el: Bethany, az isteni kiválasztott (Fiorentino) és segítőinek Odüsszeiája túl hosszúra nyújtott: kevesebb poén és kevesebb extravagáns figura jobban szolgálta volna a filmet. A New Jersey-be vezető úton Smith szereplői szájába adja sajátos bibliamagyarázatát, mely hol sekélyes viccekbe, hol pedig váratlanul mélyebb értelmű mondanivalóba csap át.

Hiába azonban a sokszínű és láthatóan önfeledten játszó szereplőgárda (egyedül Salma Hayek gyengélkedik), a Smith által első alkalommal bevetett effektek, az egész nagyszabású felhajtás, ezek együttvéve sem tudják feledtetni, hogy a Dogma alapjában véve nem más, mint egy kétórás monológ. Egy 122 percen át tartó monológot pedig végighallgatni is nehéz, hát még végignézni. Akkor már kifizetődőbb lenézni a templomba.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Dogma

Dogma

Színes kalandfilm, vígjáték, fantasy, 130 perc, 1999

Rendező:
Szereplők: , , , , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

5

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat