Kritika: Hold 66 (Jacqueline Lentzou: Moon 66 Questions) Kritika: Hold 66 (Jacqueline Lentzou: Moon 66 Questions)

Nem beszéltünk, nem ismertem

Jacqueline Lentzou: Moon 66 Questions / Hold 66

ÉRTÉKELD A FILMET!
Hold 66 (Selini, 66 erotiseis)
Jacqueline Lentzou
2020

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 7

7

Szerinted?

0

Sok fesztivált megjárt görög dráma debütált a mozikban, amely igen szorgosan mondja fel a művészfilmes toposzokat. Vizuálisan azért helyenként nagyon is izgalmas.

A drámairodalomban gyakran találkozhatunk olyan történetekkel, melyek azt vizsgálják, hogy a beteg hozzátartozóhoz való viszonyulás hogy írja felül az egyébként megváltoztathatatlannak látszó családi viszonyokat. Ezt a sémát a film is átvette, tavaly például Olivia Colman és Anthony Hopkins aratott Az apával. A Florian Zeller filmjével való összevetés azért hasznos elsősorban, mert jól mutatja, hogy melyik az a két irány, amelybe el lehet indulni ebből a kiindulópontból. Zeller munkájában maga a betegség a hangsúlyos, a film elsősorban a demencia miatt talajvesztett embert akarja ábrázolni. Jacqueline Lentzou mozijában viszont sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy az apjához sok év után visszatérő lány hogy jön rá a szülő sebezhetőségére, és hogy ez miképp írja felül azt a képet, ami korábban az ő fejében élt.

Kép a Hold 66 című görög filmből

A történet ugyanis nagyjából ennyiből áll: Artemis (Sofia Kokkali) valahonnan külföldről érkezik haza, mert arról értesül, hogy édesapjának komoly egészségügyi gondjai vannak. Az úton folytatott párbeszédből kiderül: nem volt igazán jó viszonyban az apjával, igaz, különösebben rosszban sem. Egyszerűen nem beszéltek egymással, nem tudtak a másik gondjairól. Most azonban nagyrészt a lányra marad a gondozás, és konfliktusok árán ugyan, de közelebb kerül egymáshoz a két fél.

Kép a Hold 66 című görög filmből

Valószínűleg sokaknak megvan az a jelenet a Mielőtt-trilógia harmadik részéből, mikor Jesse és Celine a barátaikkal egy hatalmas asztalnál vacsoráznak, miközben a legkülönfélébb témákról beszélgetnek. Ebben a filmben is megvan az asztal és a beszélgetés, csak itt nagyjából arról folyik a diskurzus, hogy mi lesz a kórházban maradt, kiszáradófélben lévő virágokkal, és hogy a görögül egy szót sem beszélő bolgár ápolónő szót fog-e majd érteni a beteggel.

Kép a Hold 66 című görög filmből

Művészfilm ez is, de sokkal inkább abból a dél-európai fajtából, ahol nem mindenkinek van mindig élére vasalva az inge. Ez egyrészt teret nyer a színészválásztásban: nagyon autentikus, ugyanakkor karakteres megjelenésű színészeket kapunk, akik képesek is hitelesen alakítani a szerepeiket. Sofia Kokkalai dolga azért volt különösen nehéz, mert vele kifejezetten érdekesen bánt a film, hiszen a kompozíciók sok esetben nem a főszereplőt teszik a középpontba, sőt, néha kifejezetten kerülik.

Ráadásul a film alapeleme a kommunikcióképtelenség, ami az alkotás összes szintjén megjelenik. Ennek nyomán nagyon kevés dialógus van a moziban, és a képekre is jellemző egyfajta statikusság. Bár talán az „elhangoltság” lenne a pontosabb kifejezés: sokszor nem arról van szó, hogy ne lenne dinamikája a beállításoknak, hanem hogy a különböző komponensek ambivalens viszonyban vannak egymással – például a narráció nem egészen rímel a képre, váratlan snittek követik egymást. Lentzou kvázi archív felvételekként mutatja be a visszaemlékezéseket, emelett atekintetben is megidézi a dokumentumfilmes technikát, hogy sokszor újraalkotja a korábbi eseményeket a jelenben. Emiatt a filmnek lesz egy nagyon alanyi olvasata, ami tulajdonképpen jól is illeszkedik ahhoz, hogy a mozi érezhetően nem tud és minden bizonnyal nem is akar igazán újat mondani a tárgyalt témákban, sokkal inkább a személyességre helyezi a hangsúlyt.

Kép a Hold 66 című görög filmből

Bár ahogy a bevezetőben említettük, gyakran használt, ugyanakkor igen olcsó dramaturgiai fogás a beteg hozzátartozó, hiszen ha rosszul csinálják, akkor nagyjából annyi jelenik meg a filmben, hogy a betegség felülír mindent, és ennek árnyékában elfelejtjük az évtizedes sérelmeket. Lentzou ilyen szempontból okosan építkezik, hiszen bár vannak agresszivitásra utaló jelek a múltban, inkább arról van szó, hogy a generációk egyszerűen nem értenek szót egymással. Ez azért is izgalmas váltás az ehhez hasonló filmek sorában, mert bár sajnos vannak abuzív szülő-gyerek kapcsolatok, még több olyan van, mikor szimplán nincs hozzáférésünk a családtagjainkhoz.

Kép a Hold 66 című görög filmből

Más kérdés, hogy mindezt egy elég hirtelen jött fordulattal toldja meg a rendező, ami szintén több filmben visszaköszönt már (konkrét címek a spoilerek elkerülése miatt nem említenék), és ezt is későn dobja be, így nincs idő árnyaltan szétszálani az érzelmeket. Így hiába a jó színészi játék, apa és lánya egymásra találása nem lehet katartikus.

Némileg zavaros a film motívumrendszere is. Lentzou egyszerre játszik profán és szent hangszereken, hiszen míg a film nagyon ügyel a realizmusra, a történetet a spiritualitásra utaló kártyákkal keretezi, melyek az adott fejezet kulcsfogalmait jelölik, illetve az Artemis-Paris névpáros is utal a mitológiai beágyazottságra. Érezzük azonban, hogy picit funkciótlan mindez, de hasonló lehet a benyomásunk a zenés montázsokkal kapcsolatban is. A zene az érzékiség és az önazonosság előidezője a filmben, ám minden egyes ilyen jelenetet láttunk már korábban, ráadásul kevésbé manírosan előadva.

Kép a Hold 66 című görög filmből

A Hold 66 olyan film, amelyből egy nagyobb fesztiválon látunk legalább hatot, és a végén visszaemlékezve el kell gondolkodnunk azon, hogy akkor melyik is volt pontosan ez. Meg lehet nézni, mert igényesen van elkészítve, de nagyon ritkán tud kilépni a nagy művek árnyékából.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Hold, 66 kérdés

Hold, 66 kérdés

Színes filmdráma, 108 perc, 2020

Rendező:
Szereplők: , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

7

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur