Kritika: Mélyvíz (Adrian Lyne: Deep Water) Kritika: Mélyvíz (Adrian Lyne: Deep Water)

Nem csak úszóknak

Adrian Lyne: Deep Water / Mélyvíz

ÉRTÉKELD A FILMET!
Mélyvíz
Adrian Lyne
2022

A Filmtett szerint: 4 10 1

4

A látogatók szerint: 9

9

Szerinted?

0

Az erotikus románc műfajának kismestere kereken húsz évvel ezelőtt tette le a lantot, most azonban váratlanul visszatért, csakhogy szellemi muníció nélkül: a szebb napokat is látott Adrian Lyne szemlátomást nem tudta eldönteni, hogy a Mélyvíz révén a toxikus nőiség lidérces pokláról meséljen, vagy a szerelmi háromszög-thrillerek nyelvén szólítsa meg nézőjét. Egyik sem jön össze neki, az viszont végre kiderül, hogy – bár olykor ügyesen leplezi – Ben Affleck tulajdonképpen egész jó színész.

Negyven évvel ezelőtt már megfilmesítették Patricia Highsmith Mélyvíz című 1957-es regényét: a Michel Deville által rendezett francia produkcióban igazi húzóneveket (Isabelle Huppert, Jean-Louis Trintignant) láthatott tündökölni a közönség. Egyáltalán nem véletlen, hogy a Disney streamingplatformján, a Hulun debütált amerikai verzió is hasonlóan illusztris színészek közreműködésével készült: az erotikus románc műfajának hajdani kismestere, Adrian Lyne direktor (Végzetes vonzerő, 9 és ½ hét, Tisztességtelen ajánlat) Ben Afflecket és Ana de Armast nyerte meg kilencedik mozija főszerepeire (az egésznek pikáns mellékízt ad, hogy a két sztár a való életben is egy párt alkotott a forgatás idején). A brit származású Lyne számára amúgy sem volt épp tétnélküli e megbízatás, hiszen húszévnyi szünetet követően ült vissza a rendezői székbe (Hollywoodban valamiért csak a kétezres évek hajnaláig számított komilfónak, pedig neki köszönhetjük 1990 egyik igazi kultuszművét, a Jákob lajtorjája című rendhagyó traumafilmet is).

Kép a Mélyvíz (Deep Water) című filmből

Noha korántsem betűhű adaptációról van szó, a Mélyvíz nagyvonalakban követi a regénylapokon kibontakozó történetet: egy felső-középosztálybeli New York-i házaspár – az idejekorán nyugdíjba vonult műszaki zseni, Vic (Affleck) és főállású felesége, a szabad szellemű, csapodár Melinda (Armas) – héjanásza elevenedik meg a szemünk előtt. Melinda nem hisz a monogámiában: szemérmetlenül – a diszkréció látszatára sem ügyelve – flörtöl a társasági körében megforduló aranyifjakkal, akiket rendszerint az ágyába is csábít. Vic túlságosan mélyen szereti a nőt, ezért a sorozatos megaláztatások dacára sem akarja kenyértörésre vinni a kapcsolatukat, azonban egy idő után sokaknak szemet szúr, hogy Melinda körül hullani kezdenek a szeretők, akár a legyek. Egyre több érv szól a megcsalt férj bűnössége mellett, ám bizonyítékok híján esély sincs arra, hogy vád alá helyezzék. Nejével való – egyébként is erősen hullámzó – kapcsolata viszont lassan fordulópontjához érkezik.

Kép a Mélyvíz (Deep Water) című filmből

Sokatmondó, hogy az eredetileg moziforgalmazásra szánt – és a koronavírus-járvány miatt egyébként is jelentős csúszások árán tető alá hozott – Mélyvíz végül észrevétlenül beleszürkült a bőséges tavaszi streamingkínálatba. Mintha a hosszú hallgatását végre-valahára megtörő Lyne maga sem bízott volna az átütő sikerben. Előzetes félelmeit igazolta is az idő. A rendező szemlátomást ádáz küzdelmet vívott az alapanyaggal, és nem igazán tudta eldönteni, hogy a házasfelek pszichológiai hadviselését – s annak révén a nyitott házasság, továbbá a „toxikus nőiség” témáját – állítsa-e a középpontba, vagy inkább a bűnproblematikára helyezze a valódi hangsúlyt. Highsmith ellenben jóval erőteljesebb thrillermotívumokkal dolgozik (regényében – egy vörös heringet követően – viszonylag hamar világossá válik, hogy Vic lelkén száradnak a rohamosan szaporodó halálesetek), s bár a történet érzelmi szála is jelentős, szövegének mégiscsak a bűnügyi cselekménymozzanatok adnak keretet.

Kép a Mélyvíz (Deep Water) című filmből

Lyne viszont két szék közül a pad alá esik. A Mélyvíz – címével ellentétben – módfelett sekélyes thriller: a suspense gyakorlatilag végig működésképtelen, a direktor hiába igyekszik kételyt érlelni bennünk Vic bűnösségét illetően, az ifjú bárzongorista halálának jelenetét leszámítva egyetlen alkalommal sem ér célt. És ha mindez nem lenne elég, a forgatókönyvírók rendre megmosolyogtatóan hiteltelen elemekkel tarkítják a történetet. Nem túl valószerű például, hogy a férjet egyetlen alkalommal sem gyanúsítják meg emberöléssel (Highsmith regényében fény derül rá, hogy Melinda korábbi partnerét, Malcolm McRae-t nem Vic tette el láb alól, a filmverzióban azonban e rejtélyt hosszú ideig sűrű homály borítja – a rend őrei mégsem kopogtatnak főhősünk ajtaján, sőt még akkor sem számolnak vele komolyan, amikor a saját felesége vádolja gyilkossággal). Ráadásul komoly hiányérzetet szülhet a nézőben, hogy Lyne egy deus ex machina-szerű megmeneküléssel (mely már önmagában is fájóan banális) el is oldja a bűnproblematika gordiuszi csomóját, hogy végül Vic és Melinda kapcsolatának körforgásjellegét érzékeltesse, mindkettejüket megerősítve hagyományos szerepeikben, s kilúgozva a zárlatból a regényben még nagyon is eleven, szinte bőr alá kúszó feszültséget.

Kép a Mélyvíz (Deep Water) című filmből

Csodásan hangzik, hogy a Mélyvíz a Disney első erotikus thrillere az 1994-es Az éj színe óta, csakhogy még a műfaj közismert explicitásáért lelkesedők is csalatkozni fognak: Affleck és Armas közös szcénáiban nyomát sem leljük a szexuális feszültségnek, és az obligát meztelenség is túlontúl csekély. Sőt, Lyne sem a nyitott házasság – manapság egyre elfogadottabb – intézményével, sem a toxikus párkapcsolatok lidérces poklával kapcsolatban nem képes újszerű megállapításokat tenni. Végig tiszteletreméltó tárgyilagosságra törekszik, nem óhajt pálcát törni sem a falánk és szeszélyes pókasszony, sem a féltékenységtől szétmart lelkű férj felett.

Kép a Mélyvíz (Deep Water) című filmből

Ana de Armas ugyan hatalmas igyekezettel akar életet lehelni az előbbibe, mégsem biztos, hogy generációja Angelina Jolie-jaként volna érdemes pozicionálnia magát. Egyszerre mondén és graciőz, veszedelmes és sebezhető, zsarnoki és kiszolgáltatott: a karakter valamennyi színárnyalatát képes megjeleníteni, mégsem tudunk szabadulni a gondolattól, mennyivel természetesebb hatást keltett a Tőrbe ejtve bájos naivájaként. Színészi szempontból a Mélyvíz kétségtelenül Ben Affleck filmje: a nem éppen határtalan tehetségéről híres aktor ezúttal bebizonyítja, hogy – akárcsak a jó bor – rengeteget nemesedett az elmúlt évtizedek alatt. Lyne visszatérése ennek ellenére is dicstelenre sikeredett: garantáljuk, hogy nem kell úszósapkát ragadnia annak, aki a fanyalgó közvéleményre fittyet hányva úgy dönt, hogy megmártózik a bűnös szenvedélyek sekély tavában.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Mélyvíz

Mélyvíz

Színes filmdráma, thriller, 115 perc, 2022

Rendező:
Szereplők: , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

4

A látogatók szerint:

9

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • A sziget szellemei

    Színes filmdráma, 109 perc, 2022

    Rendező: Martin McDonagh

  • Babylon

    Színes filmdráma, vígjáték, 189 perc, 2022

    Rendező: Damien Chazelle

  • Taximetriști

    Színes vígjáték, 97 perc, 2023

    Rendező: Bogdan Theodor Olteanu

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat

  • A sziget szellemei

    Színes filmdráma, 109 perc, 2022

    Rendező: Martin McDonagh

  • Babylon

    Színes filmdráma, vígjáték, 189 perc, 2022

    Rendező: Damien Chazelle

  • Taximetriști

    Színes vígjáték, 97 perc, 2023

    Rendező: Bogdan Theodor Olteanu