Az identitás mint kellék – Markus Schleinzer: Rose

2026. június 16.

Markus Schleinzer osztrák rendező előző két filmje (Michael, Angelo) után ezúttal is valós történetet használ fel, és ezúttal is a főszereplő a film címe. A Rose esetében azonban ennek többletjelentése van: a címszereplőnek nem ez az igazi neve. A film háborúk során férfinak öltöző nők történeteit veszi alapul, belőlük áll össze Rose (Sandra Hüller) figurája. Legközelebb talán Catharina Margaretha Linck története áll a filméhez, de Jeanne d’Arc is megidézésre kerül.

Kölcsöncsalád visszajár – Hikari: Rental Family / Bérelt család

2026. január 30.

Mitsuyo Miyazaki, alias Hikari Bérelt családja a dramedy műfajának minden szükséges jellemvonását magán hordozza: néhol könnyed, néhol komoly, helyenként humoros és helyenként érzelmes, könnyen nézhető, szórakoztató és mindenek előtt szerethető. De pont a megcélzott műfaj és hangulat miatt végül nem lesz annyira érdekes a film, mint amennyire azt a témája feltételezné.

TIFF 2025: a versenyfilmek 3. – Xoftex; Deaf; Hysteria; The Kingdom

2025. június 18.

Menekültérzésből szürrealizmus, az anyaság megélése siketnémán, egy Korán-égetés miatt hisztéria, és egy korzikai maffiózó-történet: íme, az idei TIFF-es versenyfilmek utolsó adagja.

Keddi halálmadár – Daina Oniunas-Pusić: Tuesday

2024. szeptember 24.

Minden bizonnyal hatalmas kiváltság, ha egy elsőfilmes rendező az A24 stúdió égisze alatt készítheti el debütfilmjét. Daina Oniunas-Pusić horvát származású rendezőnek megadatott ez a lehetőség, és ugyan a film jól illeszkedik a stúdió különc filmjei sorába, nem tagadhatja le, hogy elsőfilmről van szó, ami több-kevesebb sikerrel, néha túlbuzgóan próbálja magára felhívni a figyelmet.

A szörnyeteg és a szörnyeteg – Bertrand Bonello: La bête / The Beast

2024. június 24.

Bertrand Bonello soha nem riadt vissza a merész filmektől vagy az ellentmondásos témáktól, és ez az új filmjében sincs másképp.

Az internet megeszi a lelket – Pascal Plante: Les chambres rouges / Red Rooms / Vörös szobák

2024. február 14.

Nem bocsátkozik felszínes pszichologizálásba, magyarázkodásba, forgatókönyvírói kurzuson tanult karakterépítési trükkökbe és unalomig használt családi traumákba, hanem meghagyja a lélek sötét oldalának titokzatosságát. Így tesz kíváncsivá, így kúszik a bőrünk alá és így válik igazán hátborzongatóvá a Vörös szobák.

Körömóda – Christos Nikou: Fingernails / Körmök

2023. november 21.

– Anyu, elmegyünk megnézni A homár című filmet?
– Nem, kisfiam, itthon is megvan A homár című film.
A homár című film itthon: Körmök.

„Szörnyü szemmel ül a Holló, alvó démonhoz hasonló” – Mike Flanagan: The Fall of the House of Usher / Az Usher-ház bukása

2023. október 30.

Mike Flanagan a kortárs horror egyik legaktívabb alkotója: rendszeresen szállítja (mostanában a Netflixre) színvonalas,  valamilyen irodalmi alapokon nyugvó horror-minisorozatait, melyek a nagyközönség számára készült, relatíve könnyen emészthető, de mégis tartalmas és emlékezetes darabok. Az Usher-ház bukása talán mind közül a leggyengébb darab: korrekt, de sajnos elég messze esik például A Hill-ház szelleme zsenialitásától.

Az unalom fészke – Samuel Bodin: Cobweb / A félelem fészke

2023. augusztus 24.

A félelem fészke megtekintése után sajnos az egyetlen kérdés, ami felmerülhet, hogy pontosan miért is készült el ez a film.

Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem – François Ozon: Mon crime / Bűnös vagyok

2023. június 21.

François Ozon egy igen termékeny és sokszínű rendező: több mint húsz nagyjátékfilm és megannyi műfaji kalandozás után most újra egy vígjátékkal jelentkezik (valamelyest befejezve a 8 nő és a Született feleség által elkezdett „trilógiát”). A Bűnös vagyok egy látszólag habkönnyű műfaji idézet, azonban közelebbről megvizsgálva igen érdekes témát feszeget.