A magyar filmtörténet egy kevéssé ismert metszetét mutatjuk be két részben: a mai szemmel is meglepően gazdag némafilmes termés fantasztikus oldalait. Az első részben a „fehér” zsánerekről (high fantasy, sci-fi és társai) lesz szó, a sötétebb műfajok a jövő hétvégén következnek.

A fantasztikus film kezdetei

Már a film születése pillanatában elváltak egymástól a dokumentarista és fikciós törekvések. Egyesek számára a film a valóság megörökítésének, mások számára történetek megjelenítésének eszköze volt. Ezt hamarosan további specializálódás követte, a fikciós filmeknek is kialakult két nagy csoportja, az egyik a valóság realista ábrázolására törekedett, a másik a realitáshoz nem ragaszkodó, vagy attól radikálisan eltávolodó fantasztikus történeteket mesélt el a film nyelvén. A filmtechnika maga is fantasztikus: „A filmjáték bármely idő- és tértávolságot egy szempillantás alatt keresztül ugrik, és így benne a mesebeli varázsgyűrű ereje kel új életre, hipp-hopp ott legyek, ahol akarok.” /Hevesy: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája. 197. p./ A filmkészítők első generációja kiaknázta az új médium fantasztikus lehetőségeit. Georges Méliès már az első fantasztikus témájú filmjeiben (Le manoir du diable, 1896, Le château hanté, 1897, Le Voyage dans la lune, 1902) bonyolult trükktechnikát és speciális effektusokat alkalmazott. Alig néhány évvel Méliès első kísérletei után, elkészülnek a legsikeresebb fantasztikus regények filmváltozatai, (Frankenstein, 1910, r: J. Searle Dawley; Doctor Jekyll and Mr. Hyde, 1908. The Werewolf, 1913, r: Henry McRae, stb.) és fokozatosan kialakulnak a fantasztikus filmműfajok szabályai.

A hazai filmgyártás a fantasztikumtól idegenkedő magyar kulturális közegben a realista ábrázolás irányában tette meg első lépéseit. Az első magyar filmek készítői számára a dán társadalmi drámák szolgáltak követendő mintául, de a fantasztikum irányába sem voltak annyira elzárkózóak, mint a későbbi korszakok filmesei.

Magyar fantasztikus filmek a némakorszakban

Magyarországon 1912 és 1930 között mintegy 600 játékfilm készült. A filmek több mint 90%-a elveszett, azonban a korabeli sajtóból összegyűjtött hosszabb-rövidebb tartalomismertetők, a hirdetésekben szereplő műfajmegjelölések alapján hozzávetőleg fel lehet vázolni a korszak filmjeinek műfajtérképét. Kutatásunk a fantasztikus filmekre irányult. Első körben kiválasztottuk mindazokat a filmeket, amelyekben előfordult valamilyen fantasztikus elem, de ezek közül végül kihagytuk azokat, amelyekben a fantasztikus elemeknek nem volt műfajképző erejük, illetve más műfaji elemeik meghatározóbbak voltak. Ilyen volt például A megfagyott gyermek című 1921-es társadalmi dráma, melynek főszereplője a film végén a mennyországba kerül, vagy a Casanova című 1918-as Deésy Alfréd által rendezett kalandordráma, amelyben a XVIII. századi legendás szívtipró a sírboltjából kel életre, hogy a XX. században új szerelmi kalandokra induljon. A Vorrei morir című Lajthay Károly-film fantasztikus mozzanattal indít, a főszereplőnő élete halálos balesete után újra folytatódik, megmutatva a gyászoló apának, hogy mi lett volna, ha nem hal meg a lánya. A továbbiakban azonban egy szokványos zülléstörténetet látunk. A gazdag ember kabátja című Molnár Ferenc-moziszkeccsben fantasztikus az önálló életet élő kabát, mely sétál az utcán, kimegy a ligetbe, bemutatkozik Fedák Sárinak, végül a kasszírnőt is elhódítja a gazdag ember orra elől, de abszurditása miatt ez a film inkább a burleszk műfajába illik, akárcsak A sakkjáték őrültje, melynek hőse annyira beleéli magát a játékba, hogy mindenütt megelevenedő sakkfigurákat lát. Bár a címe ördögfilmre utal, kimaradt a válogatásból a Gróf Mefisztó című film is, mely a fennmaradt részletes tartalomleírások alapján realista társadalmi drámának tűnik, címszereplője nem rendelkezik természetfeletti képességekkel, csupán egy gonosz bajkeverő. Végül az ismert és értékelhető tartalmú filmek kb. 7 %-a, 42 film felelt meg a fantasztikus film kritériumainak.

Műfaji besorolás nehézségei: kvázi műfajok

A kiválasztott filmeket irreális elemeik alapján próbáltuk műfajokba sorolni. Több típusú irreális elem jelenléte esetén a filmek hiányában, a szöveges leírásokból nem volt könnyű eldönteni, hogy melyiknek lehetett a legerősebb műfajképző ereje. Az osztályozást nehezítette, hogy ezek a filmek a múlt század tízes és húszas éveiben készültek, amikor a fantasztikus filmműfajok egy része még nem kodifikálódott. Így a filmek és a később kialakult műfajok jellemzői között gyakran csak részleges megfelelés van. Az egyszerűség és az áttekinthetőség kedvéért a ma elterjedt műfajneveket használjuk, de az esetek egy részében csak kvázi műfajokról beszélhetünk.

Fehér fantasztikum a magyar némafilmekben

A vizsgált filmek több mint a fele, 25 film a fehér fantasztikum körébe, a mesefilm, a fantasy vagy a sci-fi műfajába sorolható. Ezekben a filmekben konfliktusmentesen keverednek a reális és fantasztikus elemek. „A fehér fantasztikum átengedi a cselekményben megjelenített világot, a főszereplők otthonát, a nem-fantasztikus elrendezési módoknak, egy tágabb fantasztikus kereten belül engedélyezi a prózai világ autonómiáját, a fantasztikus erők csak távolról és kívülről kísérik figyelemmel a prózai világot, és csak szükséges esetekben avatkoznak bele működésébe.” (Király Jenő: A film szimbolikája. II/2. 233 p.)

Mesefilmek

A mesefilmek és a fantasy határai elmosódottak. A mesefilmek sok esetben a fantasy kategóriájába is besorolhatók. Fantasyként tárgyaljuk a János vitéz filmváltozatait és a Mackó úr kalandjait. A mesefilm kategóriába került filmek többségéről a címükön és műfajukon kívül eddig semmit sem sikerült kideríteni, ezért elemzésük csak további információk előkerülése után lehetséges.

Magyar fantasy (Mitológiai alakok, tündérek, ördögök, boszorkányok és más fantasztikus lények a magyar némafilmekben)

A magyar fantasztikus filmek valószínűtlenségi szintje általában alacsonyabb, mint a mai fantasztikus filmeké. A fantasy műfajába sorolt filmek elhagyják a realitás talaját, a valóságban nem létező lények (faunok, tengeri szörnyek, ördögök, boszorkányok, óriások, tündérek) szerepelnek bennük, de a fantasztikumot általában nem a központi hős, hanem egy mellékszereplő képviseli, és a reális elemek vannak túlsúlyban, ellentétben a legújabb fantasy filmekkel, melyek gyakran fantasztikus lényekkel benépesített, időtlen csodavilágokban játszódnak. A magyar némafilmek fantasztikus lényei a film készítésének reális jelenében tűnnek fel, általában jóindulatúak és segítőként viszonyulnak a filmek valós szereplőihez. Még a fekete fantasztikum világából származó ördög és boszorkány működését is a fehér fantasztikum törvényei határozzák meg: ha nem is segítők, ártani sem képesek, mert nem omnipotensek, mint a fekete fantasztikum világában. A filmek fantasztikus lényei a földi világban gyakran kerülnek bizarr vagy mulatságos helyzetbe amiatt, hogy nem ismerik ennek a világnak a szabályait. Ugyanakkor az ő szemszögükből ábrázolva sokkal kritikusabban mutathatók be a reális világ visszásságai, s talán éppen ez volt szerepeltetésük fő oka.

Deésy Alfréd 1917-ben, az Adria legszebb tájain forgatott Tryton című filmjében az elegáns tengerparti fürdőhelyen egy fantasztikus tengeri lény, a Tryton (a görög mitológia szerint Poszeidón és Amphitrité fia) tűnik fel és kelt riadalmat a fürdőzők körében. Míg a fantasztikus filmek vízből előkerült nőnemű kreatúrái általában sellők, a férfi-kreatúra legtöbbször (és ebben az esetben is) rém. Deésy filmjének szerelem után sóvárgó vízi szörnye elrabol egy kacér földi asszonyt, elhalmozza a tenger kincseivel, de szerelmét nem tudja elnyerni. Végül megundorodva az emberek hitványságától, asszonya hűtlenségétől, elhagyja a földi világot, s örökre eltűnik a tengerben.

Korda Sándor filmjének faunja (Faun, 1918) a faunok és nimfák boldog völgyéből szökik a Földre, hogy az öngyilkosságra készülő főhős életét megmentse. Neveletlenségével, elevenbe vágó csípős megjegyzéseivel nagy sikert arat az arisztokraták és újgazdagok előkelő világában. Feltűnik neki a civilizált emberek boldogtalansága, melyen szerinte csak a természetes ösztönökhöz való visszatérés segítene. Miközben megpróbálja elrendezni az összekuszálódott szerelmi szálakat, arra törekedve, hogy kölcsönös vonzalmon alapuló párok váltsák le az érdekkapcsolatokat, maga is reménytelenül beleszeret egy földi asszonyba. Trytonhoz hasonlóan ő is csalódottan hagyja el a földi világot.

Mitológiai időkben indul Fejős Pál Pán című filmjének a cselekménye. A nimfába reménytelenül szerelmes Pán istent, hogy ne szenvedjen tovább, a többi isten kővé változtatja. Egy ásatás értékes leleteként, mint kőszobor kerül át a huszadik századi Amerikába, a milliomosok színházának díszletébe. Elérkezik a premier, belibben a színpadra frissen, üdén, tavaszi táncot lejtve Lucy Gordon, a híres táncosnő, akiben Pán egykori szerelmére, a nimfára ismer. A varázslatos hasonlóság és a gyönyörű tánc életre kelti a kőszobrot, s Pán évezredek múltán a mai világban találja magát. Sajnos a film cselekményének további részét nem ismertetik az eddig előkerült korabeli leírások.

Ifj. Uher Ödön Júdás fiai (1920) című filmjében a Végzet lányát, Klothót apja száműzi a Földre, mert megakadályozta, hogy nővére, Atropos elvágja Raymond gróf életfonalát, aki iránt vonzalmat érez. Ráadásul azzal az átokkal sújtja, hogy aki őt megszereti, annak el kell pusztulnia. A gróf tudományos kutatásainak szenteli életét, munkájában két asszisztense segíti, Márta és Tony. A lány szerelmes mesterébe, de a gróf csak baráti szeretettel viszonozza érzelmeit, mert szívét Alea képe tölti be, aki nem más, mint a Földre száműzött Klothó. Hogy apja átkát elhárítsa, Klothó kerüli a grófot, de elcsábítja a gróf ellenfelét, így rajta teljesül a Végzet átka.

A fehér fantasztikum körébe soroltuk Molnár Ferenc Az ördög című világhírű darabjának Kertész Mihály által rendezett filmadaptációját, mivel a darabban szereplő ördög nem gonosz, és akárcsak a faun, ő is azon mesterkedik, hogy az egymáshoz illő, de az érdekházasság által szétszakított szerelmespárt összehozza, ami végül sikerül is neki. Balogh Béla Veszélyben a pokol című filmvígjátékának ördögei is inkább mulatságosak, mint félelmetesek. Belzebub, a pokol fejedelme a földi démon csókja miatt elveszített szarvait szeretné a Földön megcsalt férjként visszaszerezni.

Janovics Jenő A peleskei nótárius című filmjének boszorkányát a főszereplő megmenti a megégetéstől. De az ahelyett, hogy hálás lenne, megátkozza megmentőjét. A Sötétség királynőjét hívja segítségül, hogy elveszejtse a nótáriust, aki éppen Pestre indul. Peleskei útközben többször életveszélybe kerül a boszorkány intrikája folytán, de végül mindig megmenekül. A népi találékonyság sikeresen legyőzi a gonoszságot, s megteremti az erőegyensúlyt.

Bár Sebők Zsigmond történetei gyerekeknek íródtak, a Mackó úr kalandjai filmváltozatában (1921, r: Deésy Alfréd) az antropomorf medve hasonló funkciót tölt be, mint az igazi szerelmeseket összeboronáló faun és ördög, ezért ezek sorában említjük meg. Mackó úr a máramarosi rengetegből érkezik Budapestre, ahol lépten-nyomon beleütközik a számára érthetetlen nagyvárosi szokásokba. Elnököl az állatkongresszuson, ahol az állatvédelem biztosítását sürgeti. Az ügetőversenyen állati jóérzése fellázad annak láttán, hogy állattársait az emberek önző anyagi érdekből ostorozzák. Mulatságos kalandjai közepette két kisgyerekkel összefogva azon iparkodik, hogy a gyerekek nővére a szerelméhez mehessen feleségül, ami végül teljesül, mert a szülők által kiválasztott kérő házasságszédelgőnek bizonyul. A film végén kiderül, hogy a kalandos történet, az emberi tulajdonságokkal rendelkező, derék medve csupán az egyik kisgyermek álma volt, de ennek ellenére megoldódik a szerelmesek.

A János vitéz filmadaptációja (1916. r: Illés Jenő) áll talán legközelebb a mai fantasy filmekhez. Hőse Petőfi gazdag képzeletének fantázia világában vándorol, amelyben Lengyelország Indiával határos. Bejárja az óriások országát, a sötétség birodalmát, griffmadár lábába kapaszkodva repül, eljut tündérországba, ahol az élet vizében életre kel halott szerelme, Iluska a sírjáról tépett virágból. Ez volt a magyar filmgyártás egyik első szuperprodukciója, ezért viszonylag sok információ maradt fenn róla. Egyes források szerint a költségvetés 130.000 korona volt, a felvételeket 5 operatőr készítette, a filmben 6000 statiszta közreműködött, a mesés elemeket filmtrükkök segítségével jelenítették meg. A premieren Kacsóh Pongrác kifejezetten a filmhez írt szerzeménye szólt. A film olyan sikeres volt, hogy az előállítás költségei hat hét alatt megtérültek. A bemutató után évekig szerepelt a mozik műsorán, s még Amerikába is kijutott. A filmből a János vitézt alakító Deésy Alfréd rendezésében 1924-ben remake készült, mely sokkal szerényebb vállalkozás volt, és néhány jelenetet az előző verzióból vettek át.

Magyar sci-fi

A mai sci-fikben a tudomány által létrehozott technika, a bioszférát lefedő, embertől elidegenedett technotakaró már a Föld és az emberiség jövőjét veszélyezteti. Bár a múlt század tízes éveiben a technika fejlődése még nem veti fel ezeket a problémákat, már a korai sci-fikben is gyakran megjelenik a tudomány- és technikaellenesség. A magyar némafilmkorszakban készült, és a sci-fi műfajának szabályaival részleges megfelelést mutató filmek hősei magányosan kutató, megszállott tudósok, akik a történet végén ördögi tevékenységnek minősítik a tudományt, mely összezavarja, tönkreteszi életüket, és megsemmisítik a találmányt, amelyen hosszú éveken át dolgoztak.

Tudósok és fantasztikus találmányaik

A nap lelke című, szerelmi melodrámával kombinált tudományos-fantasztikus filmet (1920. r: Beöthy Zoltán) következőképpen ismerteti a Színházi Élet kritikusa: „Szenzációs már a darab témája is. Arról szól, hogy egy fiatal tudós világraszóló találmányt fedez fel hosszú kutatások után. A találmány megdönti az arany hatalmát, amennyiben új pénzegységet ad az elektromosság alakjában. Ezt az elektromosságot egész olcsón, úgyszólván ingyen veszi a tudós, mégpedig a napból! Éjjel nappal dolgozik, óriási művén, míg készen lesz vele. És mikor készen van és előtte áll a gazdagság, a hatalom, a kincs és méltóság garmadája, akkor eszmél rá, hogy mindent elért, csak a családi boldogságát vesztette el. Megcsalja a felesége, és ő őrjöngve töri össze a készenálló milliókat érő művet, egész élete, ifjúsága munkáját." (Színházi Élet, 1920/35) A reális tudomány eredményein alapuló, de a film készülésekor még utópisztikus felfedezésről szóló történet a későbbi pozitivista sci-fikkel mutat rokonságot. A száz éve tudományosan már prognosztizálható, de a hétköznapi ember számára még fantasztikusnak tűnő találmány, amelyet megvalósulása és elterjedése óta napelemként ismerünk, ma már kikerült a fantasztikum köréből.

Deésy Alfréd A léleklátó sugár című filmjében (1918) szintén egy találmány áll a történet centrumában, de – legalábbis ma még úgy tűnik –, itt már a fantázia felszabadultabb formájával állunk szemben, mely kilép a reális tudomány fennhatósága alól, a képzelt tudomány fennhatósága alá. Andory, a fiatal tudós a becsvágyó, de tehetségtelen Momzen professzort keresi fel találmányával, a léleklátó sugárral, melynek segítségével megláthatók a lélek titkai, hasonlóan a röntgensugárhoz, mely a test belsejét tárja fel. Momzen álnokul ellopja a találmányt és a kétségbeesett Andoryt az idegorvos házibarát segítségével bolondok házába záratja. A fiatalember rájön, hogy csak akkor szabadulhat, ha kijelenti, hogy a léleklátó sugár nem az ő találmánya. Ötlete beválik, gyógyultnak tekintik és elengedik. Momzen ekkor felbéreli szolgáját, hogy az éj leple alatt Andory maszkjában kövessen el betörést a laboratóriumába. Terve sikerül. Andoryt elfogják, és börtönbe zárják. Már reménytelennek tűnik helyzete, amikor egy detektív, aki gyanakodni kezd, szolgának szegődik Momzen házába, s a léleklátó sugár segítségével leleplezi a tolvaj tudóst. A sokat szenvedett Andory, látva a sok tragédiát, melyet találmánya okozott, tűzbe dobja azt.

Vándorlás az időben, a magyar némafilmek időutasai

Veszélyben a pokol

A technika és a tudomány mitológiája mellett a sci-fi másik alapproblémája az idő mitológiája. Előre és visszatekerhető-e az idő? Visszatérhetünk-e a múltba, eljuthatunk-e a jövőbe? A korok közötti vándorlás gyakran visszatérő motívum a magyar fantasztikus filmekben. A fantasy filmek között taglalt Pán hőse a mitológiai korból kerül a huszadik századi New Yorkba. A halhatatlan asszony, és A hieroglifák titka múmiája az ókori Egyiptomból, Casanova a XVIII. századból kerül át a film készülésének korába. Bár ők is vándorolnak a korok között, a filmek egyéb sajátosságaik miatt más műfajokhoz kötődnek. 

A háromszáz éves ember (1914), melyet az első magyar sci-fiként tartanak számon, Bródy Sándor és Nagy Endre forgatókönyvéből készült és fiatal arisztokraták játszották el valamennyi szerepét. A filmbeli időutazás nem a jelenből a jövőbe vezet, mint Wells Időgép című regényében, nem is a jelenből a múltba, mint Herczeg Ferenc Szíriuszában és annak filmváltozatában. Bálint gróf, a film hőse a múltból a jelenbe, a XVII. századból a XX. század második évtizedébe, a film készülésének korába kerül át, ott keresi és találja meg az imádott Borbála grófnőt, aki a XVII. században nem lehetett az övé. Az ő szemszögéből nézve ez egy fantasztikus jövőutazás, csetlik-botlik az autó és a repülőgép századában, s számtalan mulatságos bonyodalom forrása, hogy nem ismeri a XX. század szokásait, technikai vívmányait. Különös kalandokat él át a kerékpárral és az automobillal. Borbála grófnőt, aki ezúttal nem kosarazza ki, végül aeroplánon szökteti meg. Már a magyar filmtörténetnek ebben az egyik első fantasztikus filmjében tanúi lehetünk a fantasztikum visszavonásának, mely a későbbiekben is gyakran előfordul majd: a film végén kiderül, hogy a gróf csak álmodta az egész időutazást.

A háromszáz éves ember

Pásztor József misztikus tárgyú regényének adaptációja, az Újraélők (1920. r: Fejős Pál) az időutas film és a reinkarnációs melodráma kombinációja. A korabeli szűkszavú ismertetőkből csak annyi derül ki, hogy a történet misztikus tanokkal foglalkozó hősnője, aki hisz a reinkarnációban, egy ódon várkastélyban tett kirándulás alkalmával visszakerül a lovagkorba, ahol előző életének tragédiája tárul a szeme elé. A filmben a jelen és a múlt idősíkjai váltakoznak, és később, mikor újra a várkastélyban jár, a jelenben ismét bekövetkezik a múltbeli tragédia. Megrendíti a történtek üzenete, hogy az élet örök körforgás, minden újra és újra megismétlődik, s ez ellen semmit sem tehetünk. Elfordul a misztikus tanoktól, visszatér eddig lenézett, prózai vőlegényéhez és a szürke, de biztonságos hétköznapi életbe.