Átok vára – Fantasztikum a magyar némafilmben II. - A fekete

2019. szeptember 28. – írta Balogh Gyöngyi

A magyar filmtörténet egy kevéssé ismert metszetét mutatjuk be két részben: a mai szemmel is meglepően gazdag némafilmes termés fantasztikus oldalait. Míg az előző részben a „fehér” zsánerekről volt szó, ezúttal a sötétebb, horrorral kacérkodó műfajokat vesszük górcső alá.

A léleklátó sugár – Fantasztikum a magyar némafilmben I. - A fehér

2019. szeptember 21. – írta Balogh Gyöngyi

A magyar filmtörténet egy kevéssé ismert metszetét mutatjuk be két részben: a mai szemmel is meglepően gazdag némafilmes termés fantasztikus oldalait. Az első részben a „fehér” zsánerekről (high fantasy, sci-fi és társai) lesz szó, a sötétebb műfajok a jövő hétvégén következnek.

Befejezett jövő? – Időutazás filmen

2015. október 29. – írta Ritter György

Amióta Einstein kimondta, hogy az időutazás kvázi lehetséges, az emberiség eme ősi vágya kiszabadult a bájitalok, a megfoghatatlan álmok béklyójából és átköltözött a tudományos fikció fenséges világába. A filmen ábrázolt időutazás és a filmi elbeszélés jellegzetessége látszólag adja magát a diegetikus összefonódásra. Ennek sikeressége, vagy sikertelensége főleg azon áll, hogy egy alkotó mennyire képes megbirkózni az időben való cikázás nemcsak zavart, de félelmet is ébresztő lehetőségeivel.

„Csak élet legyen benne” – Federico Fellini-portré 3.

2013. november 6. – írta Kovács Patrik

A Júlia és a szellemek már Fellini ornamentális korszakát előlegezi, melyben az örök archetípusok és a történelmi gyökerek vizsgálatának igénye dominál. A Casanova és főként a Zenekari próba után azonban lassan elérkezik e kivételes rendezői pálya alkonya.

Ne óvakodj a szent motortól – Leos Carax: Holy Motors

2012. december 13. – írta Jakab-Benke Nándor

A botrányosan ritkán jelentkező, excentrikus francia filmes, Leos Carax (polgári nevén Alex Oscar) 13 évvel legutóbbi alkotása után ismét megmutatkozik, de nem egy filmmel, hanem egyenesen tizeneggyel, amiket a szürrealizmus felé kacsingató koncepción kívül egy zseniális színész köt össze.

Pirulát Algernonnak – Neil Burger: Limitless / Csúcshatás

2011. március 29. – írta Jakab-Benke Nándor

A „mi lenne ha...”-mesék gyerekkorunk kedvenc történetei voltak, mert a fantázia nyargalásának csak a lámpaoltás szeghette szárnyát, s az is csak ideiglenesen. Filmre átültetve viszont valamiért nem működnek annyira. Talán pont azért, mert a mesét mi képzeljük el, nem egy rendező és stábja autoriter, szinte diktatorikusan ránktukmált képeit kell fogyasztanunk.

Drakula és Frankenstein brit módra – A Hammer stúdió története II.

2010. szeptember 29. – írta Juhász Béla

Az 50-es évek végén Drakula és Frankenstein feltámasztásával nagyot kaszáló Hammer stúdió az új évtizedben a nyereséget a bevált sorozatok folytatásain kívül műfaji kísérletezésre is fordítja. A legendás brit műfajfilmes stúdió történetének második része.

Vámpírok, őrült tudósok és egyéb rémek bűvöletében – A Hammer stúdió története I.

2010. szeptember 27. – írta Juhász Béla

Műfaji filmeket készítő, Hollywoodon kívüli stúdióként megmaradni nem könnyű, főleg ha az amerikai közönséget célozzák meg filmjeikkel. A költségvetési praktikái mellett ilyen tekintetben is példaértékű a brit Hammer Film Productions története, hiszen másfél évtizeden át jelentős pénzösszegeket orozott el amerikai (horror)filmektől minőségi darabjaival.

Az ex-animátor, ha visszatér – Tim Burton: Alice in Wonderland / Alice Csodaországban

2010. március 9. – írta Keresztes Gergő

Tim Burton Alice csodaországban című filmje már nehezen szemlélhető rendezői kompromisszumként. Ugyan néhány haloványan felskiccelt alkotói motívum sem lenne elég, hogy életet leheljen Lewis Carroll Alice-történeteinek legújabb folytatásába, ám Burton filmje a látvány terén is gyengén teljesít, ami a direktor kevésbé sikerült darabjait szemlélve is új, meglepő fejlemény.