Zágoni Balázs szívének kedves korszakot választott időutazós kalandregénye témájául: vállalása, hogy közelebb hozza a mai fiatalokhoz a magyar némafilm hőskorát.
A magyar filmtörténet egy kevéssé ismert metszetét mutatjuk be két részben: a mai szemmel is meglepően gazdag némafilmes termés fantasztikus oldalait. Az első részben a „fehér” zsánerekről (high fantasy, sci-fi és társai) lesz szó, a sötétebb műfajok a jövő hétvégén következnek.
A Curtiz a felszínen Hollywood egyik legjobb filmjének forgatásáról, a felszín alatt pedig az egyik leghíresebb magyar-amerikai rendező lélekrajzáról szól.
A 40 fotót tartalmazó albumot, amelyet valószínűleg a Warner Bros. Stúdió készített Kertész Mihály (Michael Curtiz) számára, a rendező unokahúga, a Kaliforniában élő Linda Goldfarb ajándékozta a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívumnak.
A tervek szerint novemberben forgatják a Casablanca Oscar-díjas magyar-amerikai rendezője, Kertész Mihály (Michael Curtiz) személyiségéről, munkamódszereiről, forgatásainak hangulatáról készülő tévéfilmet – írja az MTI az M1 aktuális csatorna hétfői adására hivatkozva.
A világháborúk mindig komoly nyomot hagynak egy nemzet filmtörténetében. A jelenség természetrajza viszonylag jól nyomon követhető mind mennyiségi, mind minőségi változások tekintetében. Sok egyéb aspektusa mellett ez a két legfontosabb tényező ugyanis, amellyel pontosan lekövethető a történelem alakulása, a hadi sikerek és vereségek váltakozása a filmművészet homogén testén. A gazdasági élet statisztikai adatai mellett a művészet az, amely a leghitelesebb mérőeszköze lehet a háborús konjunktúra és dekonjunktúra korszakainak.
Ausztria kulturális önértelmezésében a filmművészet sokáig háttérbe szorult a zene, a színház vagy akár a képzőművészet mögött. Az, hogy az osztrák film mára az európai filmélet karakteres szereplőjévé nőtte ki magát, a 80-as évek elején bevezetett filmtámogatásnak köszönhető. De vajon milyen alapokon épült fel ez a viszonylag fiatal struktúra, és milyen gyártási rendszerek váltották egymást az osztrák filmben a 20. század során?
Kertész Mihály Oscar-díjas rendezőről nevezték el a 103 éves debreceni Apolló mozi nagytermét kedden, a digitális átállás ünnepélyes záróeseménye keretében.
A korabeli sajtó által „a legelső jó magyar filmnek” nevezett alkotást január 18-án, holnap este 8 órai kezdettel vetítik a marosvásárhelyi Museum Caféban.
