Tóth Barnabás: Rózsaszín sajt Tóth Barnabás: Rózsaszín sajt

Apák és fiúk

Tóth Barnabás: Rózsaszín sajt

ÉRTÉKELD A FILMET!
Rózsaszín sajt
Tóth Barnabás
2009

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Tóth Barnabás első nagyjátékfilmje nem hagy maradandó nyomot a nézőben, pedig összességében szerethető kis mozi. Fő gyengesége, hogy az ügyesen megírt dialógusok ellenére is túlzottan steril, sablonos marad. A Rózsaszín sajt tehát – címét meghazudtolva – színtelen, szagtalan, de amíg a szánkban tartjuk, egész kellemes íze van.

Elsőfilmes rendezők bevett szokása, hogy a generációk közti szakadékokat veszik górcső alá, így nem meglepő, hogy a Rózsaszín sajtban is a markáns apafigurával folytatott küzdelem tölti ki a főhős mindennapjait. Egy igazi „felnőtté válás”-történettel van dolgunk, melyben a szárnyait próbálgató fiú (Dani – Tóth Barnabás) igyekszik szabadulni a lehengerlő személyiségű apa (Tibor – Bezerédy Zoltán) hosszúra nyúló árnyékából. Helyzetüket nagyban nehezíti, hogy szinte tökéletes ellentétei egymásnak, de a néző számára épp az ebből fakadó mókás konfliktushalmozások szolgáltatják a film legjobban eltalált pillanatait.

A szemérmes és idealista Dani nagyszájú és szoknyapecér apjával folytatott vitái ugyanis, amellett, hogy felettébb szórakoztatóak, még  az apa-fiú kapcsolatok mélyen fekvő pszichológiai ellentmondásait is hatásosan tárják fel. Az életszerűre szabott, mégis feszes dialógusokból kiderül, hogy ezt a mindenre rátelepedő, félelmeit durvasággal leplező és meglehetősen egoista apát pontosan azokért a tulajdonságaiért lehet gyűlölni, amelyekért szeretni is. A nagy hangoskodás ugyanis vitalitást, az olykor beteges önzés pedig céltudatosságot takar, mely fontos vonások például tökéletesen hiányoznak Dani kedves és nyugodt francia rokonaiból. A forgatókönyv mellett, a színészi alakítások szempontjából is ez az apa-fiú kapcsolat a legerősebb oldala a filmnek. Bezerédy Zoltán és a rendező-főszereplő Tóth Barnabás meggyőzően keltik életre az egymással szöges ellentétben álló karaktereket, drámai feszültség és helyzetkomikum egyaránt működik az elvárt pillanatokban.

A Rózsaszín sajt azonban sajnos nem kizárólag erre a kapcsolatra koncentrál, hiszen Tóth az elsőfilmes rendezők azon aranyszabályát is hűen betartja, miszerint mindent egyetlen filmbe kell belesűríteni. Így a megkapó „coming of age”-történet mellet felbukkannak a melodráma és a szex-orientált tinivígjáték műfaji elemei is, melyek viszont sokkal hiteltelenebbre sikeredtek. A Dani (kissé megkésetten) bimbózó szexualitása köré épülő poénok például kifejezetten kínosak néha, amin nem igazán segít az alkalmi partnerek szörnyen mesterkélt alakítása sem. Ezek a szerencsére nem túl gyakori jelenetek a Hangyák a gatyában-féle mozik nemes hagyományai felé tolják el a filmet.

A már sokkal ígéretesebb francia rész pedig annak ellenére is idealizálja a távoli vidéket, hogy bemutatja az árnyoldalait is. A stilizáltan fényképezett egzotikus táj és a művészi kiteljesedés patetikus képsorai elemelik a cselekményt a hazai jelenetek viszonylagos életszerűségétől, ami nem tesz túl jót a filmnek. A szentimentalizmus veszélyét rendre elhárító cinikus apafigurát pedig a legkevésbé sem pótolhatják a léha életű unokatestvérek együgyű gegjei.

A cselekmény kissé széttartó, és ingadozó színvonalon kidolgozott szálait a sajt kozmikussá dagasztott szimbólumával igyekszik összefogni a rendező. Azonban hiába a főhős sajtallergiájától kezdve a sajtszagú puncin keresztül a francia sajtgyárig ívelő motívumsor, a film mégis kicsit eklektikusra sikeredett, és talán egy fokkal hosszabbra is a kelleténél.

Tóth Barnabás ügyesen pakolja ugyan egymásra a nyugati filmes sablonokat, de nem képes maradandó nyomot hagyni a nézőben. Hiányzik az eredetiségnek az a szikrája, mely ötletes rövidfilmjeiben még megvolt. Persze nyilván nem is nagyratörő művészi ambíciókkal készült a film, hiszen a magyar alkotásokra jellemző világmegváltó szándék helyett a Rózsaszín sajt „csupán” szórakoztatni akar. Ezt többnyire eredményesen is teszi, a középpontban álló apa-fiú duó szellemessége ugyanis sikeresen feledteti a kínosabb pillanatokat. A Rózsaszín sajt tehát nem ritka ínyencfalat, viszont jobbfajta termék a gyártósorról. Címét meghazudtolva: színtelen, szagtalan, de egész kellemes az íze, amíg a szánkban forgatjuk. A honi zsánerfilm-készítés áldatlan körülményei között pedig mindez bőven elég ok arra, hogy kíváncsian várjuk Tóth Barnabás következő filmjét.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Ki a kedvenc Jedi lovagod?

Szavazó

Ki a kedvenc Jedi lovagod?

Friss film és sorozat