Magyar hangja...

Miből fakad a magyarok szinkronimádata, miért preferáljuk a hazai változatokat az eredeti, feliratos formátum helyett? Hogyan készülnek a szinkronizált filmek, milyen kihívásokat tartogat a szinkronkészítés a színészek és szakemberek számára? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az egészestés dokumentumfilm, amely azt is vizsgálja, hogy miképp vált a magyar kultúrörökség és kultúrkincs részévé a szinkronizálás és néhány emblematikus magyar szinkron.

Elolvasom a kritikát

Hasadék

Egy erdélyi származású magyar orvos, Bálint az édesapja temetésére tér vissza Budapestről a Máramarosi-havasok hegyei közé, szülőfalujába. Hazatérése során találkozik a tizenhét évvel ezelőtt elhagyott kamasz fiával, s rövidre tervezett utazása végzetes fordulatot vesz.

Elolvasom a kritikát

Foglyok

1951-ben Budapesten egy átlagos család élete a feje tetejére áll, amikor hajnalban a hatalom képviselői toppannak be hozzájuk – ám kitelepítés helyett beköltöznek, a saját lakásukban ejtve foglyul a családot. És mindenki mást, aki csak az ajtóhoz merészkedik… Telnek a napok, magyarázat nincs, az egyre abszurdabb összezártság, a titkok és a félelem pedig lassan kikezdik a lakás foglyainak idegeit.

Elolvasom a kritikát

Apró mesék

1945-ben, a II. világháború utáni hónapokban, amikor káosz és bizonytalanság uralkodik az országban, egy szélhámos a zavaros időszakot próbálja kihasználni haszonszerzésre, míg egy váratlan találkozás örökre meg nem változtatja az életét.

Kapcsolódó cikkek:

• Forgatókönyv, kötetben. Minek is? – Köbli Norbert: Félvilág, Örök tél
• „Magyarország a Gyalog galopp országa” – Beszélgetés Köbli Norberttel
• „Minden évben részt veszek egy diákfilmben és egy »pusziprojektben«” – Beszélgetés Molnár Levente színésszel
• Szerelem az utolsó vérig – Szász Attila: Apró mesék

Napszállta

1913 nyara, Budapest – a béke utolsó napjai. Leiter Írisz hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja holl [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Filmek, szavak, érzések – 48. Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál (IFFR), 2019. január 23. – február 3.
• A szalon, ahol kalapokat igen, válaszokat viszont nem kapunk – Nemes László: Napszállta

Genezis

 Három történet a magyarországi romagyilkosságokról.

Kapcsolódó cikkek:

• „Akarok hinni az emberben” – Beszélgetés Bogdán Árpáddal, a Genezis rendezőjével
• Lesz-e boldog és új élet? – Bogdán Árpád: Genezis

Fixeur (The Fixer)

Egy romániai "intéző" segít két francia tévés újságírónak, hogy becserkésszenek egy lányt, akit nemrég toloncoltak haza Romániába Párizsból, miután prostitúción kapták.

Kapcsolódó cikkek:

• Moziünnep Sepsiszentgyörgyön – Újranyílt a Művész mozi
• Sajtóetika, újhullámosan – Adrian Sitaru: Fixeur

Szürke senkik

Az első világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Egy különleges alakulat azt a parancsot kapja, hogy semmisítse meg az ellenség egyik kulcsfontosságú postagalamb támaszpontját. A csapat menetelés során a zöldfülű Döme szembesül a háború kegyetlenségeivel és az élet mulandóságával, s bizony ő sem kerülheti el, hogy a célhoz közeledve átessen azon a bizonyos tűzkeresztségen.

Kapcsolódó cikkek:

• Forgatókönyv, kötetben. Minek is? – Köbli Norbert: Félvilág, Örök tél
• „Magyarország a Gyalog galopp országa” – Beszélgetés Köbli Norberttel
• A vajdasági magyar mozgókép történeti áttekintése
• „Feszegettük a tűréshatárt” – Interjú Kovács Istvánnal, a Szürke senkik rendezőjével
• Túl hosszú, túl rövid – Kovács István: Szürke senkik

Chuck Norris vs Communism

Dokumentumfilm a román VHS-kalózkodás aranykoráról és a filmeket angolra fordító nőről.

Elolvasom a kritikát

Édesanyám

Egy férfi visszatér szülővárosába, hogy eladja édesanyja házát a temetésen.

Kapcsolódó cikk:

• Kulisszák mögött, kamera előtt II. – Erdélyi filmszínészportrék: Dimény Áron