Az Enyedi Ildikó rendezésében, a szalontai származású Besenyei Kata forgatókönyve alapján készült tévésorozat, az Angyaltrombiták kategóriája két díját is elvitte. A legjobb kísérleti film díját egy kolozsvári alkotócsapat, Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta és Orbán Orsolya közös munkája, az Iszap kapta.
A 13 év után újra, a budapesti Corvin moziban megszervezett Magyar Filmszemlén több mint 20 000 érdeklődő 6 napon át 130 előadáson közel 390 alkotást nézett meg – jelentették ma délelőtt a szervezők.
Az elmúlt két év filmtermését bemutató fesztivál premiereket is tartogatott nézői számára. A több kategóriában lezajlott verseny díjait tegnap adták át a Corvin mozi Korda termében.
Te csak úgy lebegnél itt? – Reisz Gábor: Magyarázat mindenre
A Magyarázat mindenre nemcsak Reisz Gábor eddigi legérettebb filmje, hanem annak is pontos mementója, hogy milyen változások történtek az elmúlt években a magyar filmgyártásban.
A nagyjátékfilmes fődíjat Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje kapta. A legjobb elsőfilmért járó Simó Sándor Díjat a Fekete pont, Szimler Bálint alkotása vitte el. Az Erdély Mátyás operatőr, Fliegauf Bence rendező, Havas Ágnes producer, Sándor Pál rendező és Schell Judit színésznő alkotta zsűri különdíját a Véletlenül írtam egy könyvet (r. Lakos Nóra) című családi film nyerte el.
Mondanám, de nem merem – Szimler Bálint: Fekete pont
Szimler Bálint első nagyjátékfilmjének legnagyobb kérdése, hogy lehet-e még újat mondani a kortárs iskolamozis dömpingben, valamint hogy kaphat-e új erőre a magyar film társadalomtudatos vonulata? A válaszok annak ellenére sem egyértelműek, hogy a Fekete pont sok tekintetben remek mű.
A zsűri legjobb rendezőként Vermes Dorkát (Árni), forgatókönyvíróként Hajdu Szabolcsot (Kálmán-nap és Egy százalék indián) és operatőrként Lehr Juhász Pétert (Árni) díjazta. A két színészi díjat Hajduk Károly (Mesterjátszma) és Szorcsik Kriszta (Hasadás) kapta. A Szemletanács (Muhi András, Pataki Ági, Kovács Gábor, Liszka Tamás, Csutak Tamás) külödíjjal értékelte a Herendi Gábor rendezte, Futni mentem című romantikus vígjátékot, a rendszerváltás óta legnézettebb magyar filmet.
Velünk nem lehet beszélgetni – Hajdu Szabolcs: Egy százalék indián
Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának befejező darabja az életmű egyik legkiábrándultabb filmje, amelyben csak az életünkből, sőt tágabb értelemben a valóságból való menekülés jelenthet vigaszt. Az Egy százalék indián hihetetlenül sűrű, zavarbaejtően őszinte, minden pillanatban magával ragadó darab.
A nagyjátékfilmes kategóriát egy négy tagú ökumenikus zsűri (Hajnal Ágnes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalati kapcsolatok vezetője, Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, Hidas Judit, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség média porfólió igazgatója, Orosz Gábor Viktor, evangélikus lelkész) is díjazta. Szerintük a szemle legjobb filmje a Lefkovicsék gyászolnak, Breier Ádám első egészestés alkotása, különdíjukat pedig a Nyersanyagnak (r. Boross Martin) ítélték oda.
Nyers valóságok – Boross Martin: Nyersanyag
Részvétel és alkotás, felfedés és eltitkolás drámáinak helyszíne a Nyersanyag globális érvényű faluja, ahol a nyári alkotótáboros, szociofilmes hangulatot a thriller váltogatja, és ahol a katarzis szó szerint a földbe áll.
Az egészestés animációk mezőnyét öt film alkotta. Ezek közül a Gauder Áron-féle Kojot négy lelkét emelte ki legjobbként a Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező és Ulrich Gábor rendező alkotta zsűri, amely a kategória legjobb rendezőjének járó díjat Csáki Lászlónak ítélte a Kék Pelikanért. Ugyanők döntöttek a rövid animációs filmk díjairól is: a mezőny legjobbjának járó díjat a Cannes-ban és Annecyban is díjazott 27 (r. Buda Flóra Anna), a rendezői díjat Traub Viktória (Cipők és Paták), a különdíjat pedig Az utolsó dobás (r. Tőkés Anna) vitte el.
A nagy kör – Gauder Áron: Kojot négy lelke
A Nyócker! rendezőjének új filmje helyenként virtuóz módon ötvözi az indián mitológiát és a klasszikus keresztény teremtéstörténetet, csak azt nem dönti el végül, hogy kihez szeretne szólni.
A kisjátékfilmes zsűriben Durst György producer, Pápai Zsolt filmesztéta és Szilágyi Fanni rendező döntött: a mezőny legjobb kisjátékfilmje a Világvége (r Hajmási Péter), a legjobb rendező pedig Korom Anna, aki a Diamond Beauty című drámájáért vehette át a díjat. A kisjátékfilmes zsűri különdíját a Fratrum (r. Nagyistók Edit) nyerte el.
Az egészestés dokumentumfilmek közül Rubi Anna Az életed nélkülem című alkotása vitte el a pálmát, Kapronczai Erika rendezői díjat kapott Kim és Portál című filmjeiért, a kategória különdíja pedig A boldogság ügynökéé (Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai) lett. A Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő és Medgyesi Gabriella rendező alkotta dokumentumfilmes zsűri külön díjazta a műfaj rövidjeit is: legjobb filmként az ELTE-s vizsgafilmként készült Háztűznézőt (r. Ress Abigél), legjobb rendezőként pedig Surányi Juditot, a Nyomikért. A legjobb rövid dokumentumfilmnek járó különdíjat az Ónody – a 60-as évek császára (r. Almási Tamás) vitte el.
Menni kell ablakot pucolni – Rubi Anna: Az életed nélkülem
Rubi Anna első egészestés alkotása egy rettenetes szélmalomharc történetét összegzi döbbenetes erővel, elkerülve a hatásvadászat és a kizökkentő beszélőfejes-interjús helyzetek összes, már csak a téma jellege miatt is tátongó csapdáját.
A 44. Magyar Filmszemle legjobb kísérleti filmje az Iszap, Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta és Orbán Orsolya 7 perces alkotása lett. A G. Horváth Mihály filmesztéta, Szemző Tibor rendező és zeneszerző, Szilágyi Kornél (Igor Buharov) rendező alkotta zsűri legjobb rendezőként Lichter Pétert díjazta a The Geneva Mechanism: A Ghost Movie című alkotásáért, a Dunna Imágó című, 4 perces kollázsfilmet pedig különdíjban részesítette.
A tévésorozat kategóriát A király (r. Zomborácz Virág, Kovács Dániel Richárd) nyerte. A Zámbó Jimmy életét feldolgozó sorozat kapott még egy díjat: Schell Judit lett a versenykategória legjobb színésznője. A tévésorozatos mezőny legjobb férfi alakítása Keresztes Tamásé volt (Marsra Magyar!) – döntött Bodzsár Márk rendező, Vecsernyés János operatőr, Závorszky Anna producer. A zsűri két díjat az Angyaltrombitáknak is odaítélt: Enyedi Ildikónak a legjobb rendezőét, Vaszari Júliának pedig a legjobb operatőr díját.
Mérgező virágok – Enyedi Ildikó: Angyaltrombiták
„Remélem, ez egy vagány ballada lesz” – mondta az Angyaltrombiták forgatókönyvírója, Besenyei Kata tavaly februárban a Filmtettnek. Jelentjük: az lett.
A díjátadó gálán Tarr Béla filmrendező életműdíjat vett át.
