Oscar-maraton: Hódító Pelle (Bille August: Pelle erobreren, 1987) Oscar-maraton: Hódító Pelle (Bille August: Pelle erobreren, 1987)

Ez egy igen-igen kemény, kemény világ

Bille August: Pelle erobreren / Hódító Pelle, 1987

ÉRTÉKELD A FILMET!
Hódító Pelle
Bille August
1987

A Filmtett szerint: 8 10 1

8

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Dánia második Oscar-díjasa nemcsak újra és újra aktuálissá váló témája miatt örökérvényű alkotás, hanem kortalan filmnyelve miatt is.

Az idei gálát a dánok valószínűleg fokozott figyelemmel nézik majd: sikerül-e megint duplázni a Még egy kört mindenkinek tavalyi sikere után az idei Meneküléssel? Nem lenne épp hallatlan, hiszen a nyolcvanas évek végén már megcsinálták egyszer ezt a bravúrt: a Babette lakomájára sikerült rátromfolni egy évvel később a Hódító Pellével. Ráadásul a tematika is stimmelne, hiszen a Meneküléshez hasonlóan a Pelle is Dániában új otthont kereső emberekről szól. A jelenlegi geopolitikai áthallásokról nem is beszélve: ezek a svéd emigránsokról szóló sorok épp azalatt íródnak, miközben Ukrajnából emberek ezrei kényszerülnek elhagyni otthonukat, és ideiglenes kényszervendégséget keresnek a környező országokban…

Kép a Hódító Pelle (Pelle eroberen) című dán filmből

Igaz, Pelle (Pelle Hvenegaard) és apja, Lasse (Max von Sydow) nem háború elől menekülnek, hanem mai „szakszóval” ún. „gazdasági bevándorlóknak” minősülnének: az anya halála után keresnek új életet, új lehetőségeket egy fokkal délebbre, Dániában, valamikor az 1850-es évek vége felé. Az apa kezdeti optimizmusa hamar szertefoszlik: a dán, bármennyire is testvérnép, nem fogadja tárt karokkal az ütött-kopott svédeket, pláne, hogy fia életkorához képest (10-11) Lasse túl van első virágzásán, az idősödő ember első ránézésre, de másodikra sem lenne tökéletesen (ki)használható munkaerő. Végül egy vidéki birtokon, konkrétan egy istállóban kapnak munkát, ahol a nemrég lezajlott „népek tavasza” alig érezteti hatását: a majorban fél- vagy tán teljesen feudális állapotok uralkodnak, ahol a beszédes nevű Kongstrup (kb. Királytanya) földesúr kiskirálykodik. Pelle és apja „bibliai” körülmények között laknak: az istállóban hálnak, alig elkerítve a tehenektől. A nyomort csak tetézi az abúzus, ami a középmenedzsment részéről érkezik – a földesúr és idősödő felesége nem ereszkednek le a nyomorba parancsot osztogatni, ők csak haszonélvezői az öröklött birtoknak, helyettük intézőik igazgatják a napi munkát. A Pellét körülvevő világ nem csak szó szerint mostoha.

Kép a Hódító Pelle (Pelle eroberen) című dán filmből

Annak ellenére, hogy a birtok a tengerhez közel fekszik, viszonylag kevéssszer látjuk benne a vizet. Ám amikor igen, akkor erősen szimbolikus töltetű képekben: a víz mindig valami erős változást vagy megrázó élményt hoz – ahol más filmek a véletlent használnák dramaturgiai eszköznek, a Hódító Pelle a víz őserejét használja. Pelle és apja is vízen érkeznek, de a tenger ázsiai menekülteket is partra sodor, ahogy elvetélt csecsemőt, elveszettnek hitt tengerészt, és halálra fagyott halászt is hoz. Egy kiemelt fontosságú jelenetben Pellét is majdnem elnyeli. A tenger kiszámíthatatlansága magának az életnek a véletlenszerűségét tükrözi – nem véletlen, hogy a 400 csapás Antoine Doineljéhez hasonlóan Pelle is a víz felé veszi az irányt, amikor végleg nekiindul a film végén.

Kép a Hódító Pelle (Pelle eroberen) című dán filmből

Ha furcsállnánk, hogy a címadó karaktert épp egy Pelle nevű fiúcska játsssza: nem teljesen véletlen. A film alapanyagául szolgáló Pelle-regényciklus, Martin Andersen Nexö Bildungsromanja annyira alapvető és népszerű háziolvasmánya volt a dánoknak, hogy egész generációkat kereszteltek Pellének, így Pelle Hvenegaardot – akit háromezer gyerek közül választottak ki – is. A ma 47 éves, tévés személyiségként tevékenykedő Hvenegaard csodálatos gyerekszínész, pont az a fajta ártatlanság uralja az arcát, ami kell egy effajta felnövésfilmhez – egyfajta sima tükör, amin keresztül látjuk és átérezzük a sanyarú dán 19. századközépet. Tökéletes párja a veterán svéd színészlegenda, Max von Sydow, aki olyan alázattal és autentikusan alakítja a kicsit alkoholista, kicsit analfabéta, kicsit gyáva apát, hogy a néző nem tudja eldönteni, szánná-e, vagy ütné. A kettőjük közti különleges kapcsolat a film egyik legizgalmasabb vonása: nem nagyon tudunk sok ilyenfajta apafigurát felemlegetni a filmtörténetből. Lasse fia felé érzett hatalmas szeretetét minduntalan felülírja meghunyászkodása, tehetetlensége, és ennek fényében még értékesebb a kis Pelle felnőtté válásának íve. Milyen lehet egy olyan apára támaszkodni, akire nem lehet? Milyen úgy felnőni, hogy nincs, akire felnézni? Az egyetlen ember, akire Pelle ideig-óráig felnézhet, egy másik svéd, Erik (Björn Granath) – de ezt a szabadságszerető garabonciást is felőröli a rendszer, gügyögő idióta lesz belőle.

Kép a Hódító Pelle (Pelle eroberen) című dán filmből

A film másik különlegessége a korabeli dán mores bemutatása. Pelle szemein keresztül megtapasztalhatjuk, hogy akkoriban kinek mi adatott meg, és hogy ki mit kezdett azzal, ami neki megadatott. Látjuk, hogyan élnek a szolgák, és hogyan az urak. Végignézzük a házasság intézményének különböző stációit: hogyan udvarolnak, szeretkeznek, vetélnek – és hogyan járnak félre. A mai kosztümös alkotásoktól eltérően a Hódító Pellében még nem annyira súlyos a kortárs ideológiák történelembe való retroaktív „visszatuszkolása”, ám ha feltűnne, hogy a film különösen érzékeny szociálisan, ez sem véletlen: az 1902-ben kezdődött regényciklus (amiből a film az első kötetet veszi alapul) szerzője meggyőződéses szociáldemokrata volt, később a dán kommunista párt tagja lett, a nácik börtönbe is zárták emiatt. Még a mai feminista filmkritika is találhat fogást a Pellén: Kongstrup kasztrálása a film egyik legerősebb pillanata – de Bille August rendező egyébként is kitűnő dramaturgiai érzékkel váltogatja a szemgyönyörködtető, valamint az abból kizökkentő jeleneteket.

Kép a Hódító Pelle (Pelle eroberen) című dán filmből

Azzal együtt, hogy ma már nehéz lenne ugyanígy leforgatni pl. azokat a gyerekbántalmazós jeleneteket, ahol a kis Pellét meztelenül gyalázzák a birtok dán kamaszai, a film igencsak jól öregedett, hiszen alapvető emberi érzésekről és értékekről mesél. Egy pillanata sem érződik avíttasnak, hiszen eleve hömpölygő, klasszicizáló filmnyelvet használ, és nem spórol a helyszínekkel, de a játékidővel sem. Ma már a filmet nyitó kikötő-jelentetet valószínűleg zöld háttérrel és CGI-jal oldanák meg, de a veterán Jörgen Persson kortalanságot sugárzó képei még pont egy olyan filmtörténeti korszakban születtek, ahol még nem volt kínos „szépen” filmezni.

Kép a Hódító Pelle (Pelle eroberen) című dán filmből

Ugyan végül Dustin Hoffman happolta el a legjobb színésznek járó szobrot von Sydow elől az Esőember szerepéért, a Hódító Pelle lett a legjobb idegen nyelvű film az 1989 március 29-én tartott 61. Oscar-gálán, ezzel megakadályozva Szabó Istvánt a Hanussennel való duplázásban – de Almodóvar első Oscar-nevezését is meghiúsította. A 89-es gála sok értelemben bomlasztóra sikerült (egyesek erre datálják az Oscar népszerűségének hanyatlását, nem volt házigazda, itt kezdődött a hosszú és gagyi táncos-dalos betétek túlburjánzása), de a Pelle miatt nem kell szégyenkeznie az Akadémiának: a film jogosan hódította meg a kritika és a nézők szívét egyaránt.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

8

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg