Anyának csak egy van – Gustav Möller: Vogter / Sons / Fiúk

2024. november 1. – írta Ferenczi Szilárd

Ha a kedves olvasó hiányolna valamit a címből, az alábbi mondattani birtoktárgyak közül választhat: gondolata, (rém)álma, kívánsága, igénye, célja, bosszúvágya, lélekgyógyászati vérszomja.

Zöldre festett közhelyek – Ulaa Salim: For evigt / Örökké

2024. szeptember 11. – írta Erőss Réka

Az Örökké című film alapötletét tekintve aktuális üzenetet hordozó ökofilm akar lenni, ám sekélyes cselekményéből és szirupos romantikájából csak afféle „zöld giccsre” futja.

Párhuzamos anyák – Magnus von Horn: Pigen med nålen / The Girl with the Needle / Lány a tűvel

2024. május 18. – írta Jakab-Benke Nándor

Az idei cannes-i hivatalos versenyszekció a nézőt érzelmileg (egyik) leginkább megdolgozó filmje a Lány a tűvel (The Girl with the Needle).

Minden föld megművelhető – Nikolaj Arcel: Bastarden / The Promised Land / A fattyú

2024. január 15. – írta Vigh Martin

Dánia Oscar-nevezettje pedáns történelmi dráma, amelyben az a kérdés, hogy birtokba vehető, megművelhető-e a föld, kiszakíthatjuk-e a saját darabkánkat a nagy egészből. Nikolaj Arcel filmje helyenként az ideálisabbnál erősebbre rajzolja a kontúrokat, hősének sorstragédiáját viszont majdhogynem tökéletesen ábrázolja.

Rigeti veszedelem – Lars von Trier: Riget - Exodus / The Kingdom / A Birodalom, 3. évad

2023. január 16. – írta Jakab-Benke Nándor

Huszonöt évet kellett várnia annak, aki meg akarta tudni, hogy mi történt a Birodalom kórház ápoltjaival, dolgozóival és kísérteteivel Lars von Trier és Morten Arnfred kultikus sorozatában.

Üresen hagyott pályaorientációs kérdőív – Seamus McNally, Trine Piil Christensen: Intet / Nothing / Semmi

2022. november 3. – írta Siklódi Lehel

Janne Teller 2000-ben megjelent sikerkönyve előbb tiltólistára került, majd Dániában kötelező olvasmány lett, végül pedig meghódította a világ könyvespolcait. Meglepő módon egészen 2022-ig kellett várni, hogy a Semmi provokatív felnövéstörténetét végre filmvásznon is átélhessük. És bár Trine Piil Christensen és Seamus McNally rendezőpárosának nem sikerült a filmes korpuszban maradandót alkotni, a regényben felvetett dilemma még ma sem hagyja nyugodni az embert.

„...teljes szelídséget tanusítván minden ember iránt” – Christian Tafdrup: Gæsterne / Speak No Evil / A látogatás

2022. október 20. – írta Pernecker Dávid

Nincs a világon rosszabb dolog annál, mint amikor pusztán udvariasságból sétálunk bele kínkeserves társas szituációkba. Christian Tafdrup sokkoló filmje erre játszik rá, eszméletlenül szemét módon.

Ez egy igen-igen kemény, kemény világ – Bille August: Pelle erobreren / Hódító Pelle, 1987

2022. március 19. – írta Jakab-Benke Nándor

Dánia második Oscar-díjasa nemcsak újra és újra aktuálissá váló témája miatt örökérvényű alkotás, hanem kortalan filmnyelve miatt is.

Ötödször is visszaránt a múlt – Martin Zandvliet: Marco effekten / Hajtóvadászat

2022. január 12. – írta Kovács Patrik

Idestova egy évtizede, hogy Jussi Adler-Olsen a köznyelvben csak Q-ügyosztályként emlegetett regényfolyamának nyitódarabja, a Nyomtalanul belopta magát a világ mozitermeibe – és megannyi, a könyvsorozatot talán nem is ismerő rajongó szívébe. A döglött ügyek specialistái azóta több ízben is visszatértek a nagyvászonra, azonban talán egyetlen kalandjuk sem volt oly álmosító, mint a Hajtóvadászat. Carl Mørck és Assad nemcsak az obligát színészcserék miatt tűnik papírmasé-figurának: a szebb napokat is látott detektívpárost az idő múlása és az alkotói ötlettelenség őrölte fel.

Ízek, dánok, szerelmek – Christoffer Boe: Smagen af sult / A boldogság íze

2021. november 15. – írta Szabó R. Ádám

Egy korábbi kritikámban azt írtam, hogy mostantól hanyagolni fogom az étel-hasonlatokat (egy csipetnyi ez, egy maroknyi az), amikor egy-egy filmről írok. Errefel szerényen megérkezik a mozikba egy dán alkotás, ami nem szégyelli saját magát deklaráltan egy jól felépített luxuséttermi fogáshoz hasonlítani, csak hogy jól megnehezítse a dolgomat.