Kis dán filmtörténet I. – A némától a színesig (1897–1956)

2008. szeptember 26. – írta Csoma Emőke

Bár nem volt sem Sjöströmük, sem Bergmanjuk, a dánok már az 1800-as évek végén belemerítkeztek az újonnan felfedezett filmes technika rejtelmeibe. A földrajzi és eszmei szempontból is elszigetelt kis ország keményen megdolgozott kiemelkedően jól működő filmiparáért, így bő százévnyi tevékenykedés után bátran ki lehet mondani: megérte.

Színtiszta élet és szépséges igazság – A dán filmek győzelme Lars von Trier nélkül – Dán Filmhét – Budapest, Pécs, 2005. március 10–16.

2005. május 15. – írta Sóti Thea

Dánia. Mi jut eszedbe elsőre? Skandináv ország, hideg, Andersen, kikötők, kis hableány, papírházak, legó... Nos, ez a felsorolás biztosan megváltozott az utóbbi évtizedben, hiszen a lista mindenképpen bővült Lars von Trier nevével. Pár éve pedig nem csupán egy képviselője, de az egész filmgyártás helyet kapott az asszociációs játékban, s maga a dán film került fel a listára. Persze az, hogy e nemzet filmjei szinte berobbantak a filmes köztudatba, nem érdemtelenül történt, igenis kivívták maguknak ezt az elismerő pozíciót. Ma pedig már ott tartunk, hogy lassan hagyománnyá válik, hogy minden évben egy teljes hétre térdre borul a budapesti Művész mozi e kis északi ország mozgóképei előtt.

Saját szabású álmok – Søren Kragh-Jacobsen: Skagerrak / Édes álmok

2004. szeptember 15. – írta Gyenge Zsolt

Mások álmait megismerni nem kis feladat, s teljes mértékben valószínűleg sosem sikerül. Az Édes álmok főszereplőjének azonban még ennél is nagyobb feladatot kell teljesítenie: egy baleset folytán neki kell barátnője álmait valóra váltania. A kérdés persze csak az, mennyire fog a más által megvalósított álom az eredetire hasonlítani.

A szerző bosszúja – Christoffer Boe: Reconstruction / Rekonstrukció

2004. június 15. – írta Gyenge Zsolt

Magas ballonkabátos férfi lép a kávézóba, és minden kertelés nélkül kérdi a pult mellett álló elegáns szőke nőtől: Eljössz velem? Nem tudjuk, hol tartunk: egy kapcsolat közepén, vagy ez még csak az ismerkedés pillanata.

Majd ha fagy, nyár elején hó lesz nagy... – Thomas Vinterberg: It's All About Love / A végső megoldás: szerelem

2004. június 15. – írta Váró Kata Anna

Bár lehetetlennek tűnik, mégis bekövetkezik, hogy a nyári napsütést hóesés váltja fel, és hamarosan vastag hótakaró borítja a földet. Emberek esnek össze az utcákon, és a járókelők közönyösen lépnek át felettük. Ráadásul már a tehetség sem egyedi adottság, hiszen mindenki pótolható, anélkül, hogy bárki észrevenné a cserét.

Filmszínház – Lars von Trier: Dogville / Dogville – A menedék

2003. november 15. – írta Gyenge Zsolt

A zord körülmények által megpróbált magányos nő szenvedéseinek bemutatásával Lars von Trier, úgy látszik, mégsem hagy fel, pedig az Aranyszív-trilógiát hivatalosan befejezte. A Dogville, amely egy újabb trilógia, az USA: a lehetőségek hazája első darabja, a tematikus hasonlóságok – például a Hullámtörésben már alkalmazott zárt közösség extrém törvényei-motívum – ellenére egy újabb radikális fordulatot jelent a rendező filmnyelvi kísérleteinek sorában.