Kritika: Elszáradt füvekről (Nuri Bilge Ceylan: Kuru Otlar Üstüne / About Dry Grasses) Kritika: Elszáradt füvekről (Nuri Bilge Ceylan: Kuru Otlar Üstüne / About Dry Grasses)

Hervadó lelkekről

Nuri Bilge Ceylan: Kuru Otlar Üstüne / About Dry Grasses / Elszáradt füvekről

ÉRTÉKELD A FILMET!
Elszáradt füvekről
Nuri Bilge Ceylan
2023
Elszáradt füvekről

Elszáradt füvekről

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Nuri Bilge Ceylan legújabb filmjét a Tanítanék Filmnapok keretében vetítették először Magyarországon, jórészt tanárok előtt. A több mint háromórás film Törökország idei Oscar-nevezettje, Merve Dizdar pedig a legjobb színésznői alakításért járó Arany Pálmát vihette haza idén Cannes-ban.

Megérdemelten. És azonnal adódik is a kérdés, hogy miért nem ő a főszereplője a lassan hömpölygő történetnek, az anatóliai zsákfaluban (porfészekben, posványban, ahogy a főszereplő Samek hívja) játszódó drámának? Ehelyett Samek, a kiégett, problémás döntéseket hozó, ide-oda sodródó rajztanár bandukolását, mocsárba ragadását követjük. A téli vakáció után visszatérve a „tanárok tanáraként” köszöntik, fifázik a helyi rendőrkapitánnyal, poharazik egy idősebb és egy fiatalabb csellengő komájával, lakótársának, a szintén tanár Kenannak pedig a várva várt áthelyezéséről fantáziál. 4 év egy zsákfaluban: ideje továbbállni, talán Isztambulba, el innen.

Kép az Elszáradt füvekről című török filmből

Az iskola folyosóján mellé szegődik egy kiskamasz lány, akinek zsebtükröt ajándékoz, és arra kéri, hogy ne mutassa meg a többieknek, évődnek, a derekára teszi a kezét, a szokottnál családiasabban viselkednek egymással. Ez a családiasság ebben a közösségben oké, a többi gyerek is ezt kapja? A válasz persze nem. (Kenan meg is jegyzi, hogy ami az ő vidékén bevett, itt nem működik feltétlenül.) A film felvezetőjében odaforduló, törődő valakinek mutatkozik a karakter, aki a kóbor kutyák sorsát is a szívén viseli, mire megkapja, hogyan is várhatja el, hogy a kóbor kutyákkal is foglalkozzon a falu, amikor az emberekkel sem törődik senki. A környezetére kíváncsi férfi a rajzolást fotózásra cserélte, és a film legjobb képei ezek az állóképek, ahol „ember a tájban” típusú dokurealizmust látunk: lovával, fegyverével pózoló kucsmás férfit, juhok közötti gyerekeket, tornatanár kollégát a focilabdával stb. – ezek valódi anatóliai kincsek.

Kép az Elszáradt füvekről című török filmből

A Sevim nevű kislánytól, aki a tükröt kapta, elkoboznak egy szerelmeslevelet. A tanár, bár letolja a kolléganőit, szintén szórakozik rajta, amikor elolvassa. Amint a kislány rányit, és vissza akarja kérni, a férfi azt hazudja, már összetépte. A kislány nem áll kötélnek, látta, amit látott, és ezután dönt úgy egy barátnőjével, hogy panaszt tesznek a tanárra, hogy helytelenül viselkedik a diákokkal, nem kívánt módon ér hozzájuk, bizalmaskodó, és Kenanról is azt állítják, hogy bámulja őket, és csipkedi arcukat. A tanfelügyelőségen végül „elsimítják” az ügyet, ahogy az összes többit is eddig, mondja a minisztériumi tisztviselő. Az igazgató védené a gyerekeket, egy tornatanár is, egészen addig, amíg mégis ki nem bukik belőle a két név.

Kép az Elszáradt füvekről című török filmből

Samek egyáltalán nem egy Mads Mikkelsen-tartású személyiség a Vadászatból, hanem egy sokkal félreérthetőbb, irritálóbb valaki. Sevim ellen a megalázás technikáját választja, kiküldi a teremből, kibeszéli, kiközösíti az osztályban, a többi gyereket arra kéri, hogy mint bajkeverőket, figyeljék meg és árulkodjanak, ne higgyenek nekik. A film egyik legkínosabb jelenete, hogy épp egy pedagógus a mobbing levezénylője, és nyilvánvalóan visszaél a hatalmával, manipulálja a rábízott diákokat. A nyári szünet előtt aztán nem tud bocsánatkérést kicsikarni a lányból, aki rezzenetlenül állja a sarat a ráöntött keserű vádaskodások, önsajnálat ellen.

Török vidéki anziksz – Nuri Bilge Ceylan-portré 1.

2010. október 20.

A kortárs török filmet leginkább Ferzan Özpetekkel és Fatih Akinnal szokás azonosítani, pedig ők hazájuktól távol (Olaszország, Németország) alkotnak, a nemzeti török filmről azonban alig-alig hallani. A kétezres évek elején ez megváltozott, a „kivándorolt” mozisok mellett egy új generáció lépett színre. Ennek a nemzedéknek egyik legkiemelkedőbb török alkotója Nuri Bilge Ceylan.

Olvasd tovább  

A fifás haver tanácsára Samek megismerkedik egy közeli városban angolt tanító Nurayjal, akit – mivel ugye úgyis hamarosan lelép – átpasszolna lakótársának, Kenannak, majd féltékenységből mégis úgy intézi, hogy ő jöhessen össze a nővel. Nuray története az egyik legerősebb szál a filmben: a harmincas nő öngyilkos merénylő okozta robbantásban vesztette el egyik lábát. Remekül fest, a kórházban kapott rá. Protézissel jár, de övé a legegyenesebb gerinc: bár lenne élete Ankarában, egyelőre mégis szülei falujában marad. Samettel való vacsorájuk alatt (amelyre a férfi „elfelejtette” meghívni Kenant) ő az, aki kimondja, hogy a férfi folyton sajnáltatja magát, mindent a környezetre hárít, valójában viszont tétlen. A nő végül megmutatja sérülékeny oldalát, és a férfi relatív őszintesége teret nyit a kettejük intimitásának. Talán a legbizarrabb rendezői döntés, ami tökéletesen kilóg a filmből, és fércmunka hangulatot teremt, hogy az éjszakai jelenet előtt Samet kisétál a díszletből, áthaladunk vele a stábon, hogy lássuk, amint bevesz egy Viagrát, hogy visszatérjen. Nehéz másra gondolni, mint a töketlenség metaforájára, kár, hogy ezáltal a rendezésre is kiterjesztődik.

Kép az Elszáradt füvekről című török filmből

Az értelmiségi szereplők elvágyódása, ugyanakkor levitézlett életmódja a csehovi élethelyzethez köti őket: el innen, Moszkvába/Isztambulba, ahol már tudni fogják, mire is hivatottak, min is fognak dolgozni, beteljesítik önmagukat. Egy poharazós jelenet meg is fogalmazza ezt: becstelen, hit nélküli, gyáva élet ez.

Hasonlóan a 2014-es Téli álomhoz, Ceylan filmjének megbízható szereplője az anatóliai táj, az égbe törő havas hegycsúcsok, a sűrű, átláthatatlan havazás, ami egyszerre ad szép távlatokat, ugyanakkor ridegen magába is zárja az ott élőket. A zord időkről könnyen eszébe juthat az erdélyi nézőnek egy elszigeteltebb székely/csángó/moldvai falu képe. E mellett a román újhullámmal rokonítja a filmnyelvet a konfliktusok eszkalálódása is, a banális közegben kibukkanó humor, ahogyan a feszültség fokozódik, ahogy létrejön egy veszekedés utcai dinamikája, közvetlensége (például a tanfelügyelői szobában játszódó jelenetnél).

Kép az Elszáradt füvekről című török filmből

Mindezek részben kárpótolhatják a nézőt a főszereplő dagályos önfelmentése, monomániás monológja miatt, azért a modoros zárlatért, ahol az elszáradt fűszálakat mint elsatnyult próbálkozásokat kell talán túlságosan didaktikusan, belénk sulykolva megértenünk. És még egy, a film utóéletéhez kapcsolódó mozzanat, ami enyhítheti a keserű szájízt: Merve Dizdar bátorsága, aki cannes-i díját török nővérei számára ajánlotta fel, akik az ellenszél dacára is tesznek a női jogokért, persze közéleti felfordulást okozva ezzel hazájában.

Támogass egy kávé árával!
 
Elszáradt füvekről

Elszáradt füvekről

Színes filmdráma, 197 perc, 2023

Rendező:
Szereplők: , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc, rövidfilmből kirügyezett horrorfilmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc, rövidfilmből kirügyezett horrorfilmed?

Friss film és sorozat