Miért ne lehetne jogdíjmentes a kultúra? – Beszélgetés Lucian Georgescuval, az idén 10 éves Cinepub alapítójával

Ha jelenleg valaki román filmet nézne legálisan otthonról, akkor minden bizonnyal először a Cinepub platformon keresgél. A projekt alapítójával a Lynch halála utáni napokban ültünk le egy bukaresti kávézóban, a Cinepub kapcsán pedig sok minden szóba került, pl. Barry Gifford, Lynch egyik forgatókönyvírója, felemlegettük közös filmjüket is, beszéltünk a TIFF-ről, filmgyártásról és filmforgalmazásról, majd az egyetemi oktatásról. Mert ahogy ki fog derülni, minden mindennel összefügg.

Titkos mélységek vonzásáról – Daniele Luchetti: Confidenza / Trust

Az olasz mester legújabb filmje erőteljes és érzelmes romantikus thriller, amelyben a címbeli Bizalom a Szerelem, a Félelem és a Titok kegyetlen háromszögében őröl és őrlődik.

Bukott diák – Ilker Çatak: Das Lehrerzimmer / The Teachers' Lounge / A tanári szoba

Ha az iskola egy minitársadalom, akkor a tanári annak krémje. A tanári szoba szerint a fejétől bűzlik a hal.

Osztály, vigyázz! – Az iskola a kortárs európai filmben

Az európai (szerzői) filmek az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak az iskola intézményére. Magyar színtéren a közelmúlt két legnagyobb figyelmet kiváltó mozija (Magyarázat mindenre, Elfogy a levegő) egyaránt az oktatási rendszer szűrőjén keresztül foglalkozott társadalmi törésvonalakkal, de német (A tanári szoba, Bachmann tanár úr és az osztálya), török (Elszáradt füvekről), francia (Az osztály) és román (Zűrös kettyintés, Érettségi) példákat egyaránt találunk. A következőkben – a teljesség és a témában releváns összes film megemlítésének igénye nélkül – a legfontosabb alkotásokban elemezzük a megjelenő oktatásképet, kitérve a tanárok és a diákok helyzetére, valamint arra is, hogy a művek mennyiben tekintik az iskolát a társadalmi beavat(ód)ás intézményének.

Titkos nagyböjt – Jessica Hausner: Club Zero

Jessica Hausner „rendellenes táplálkozással kapcsolatos felkavaró képeket” ígér új filmjét indító figyelmeztetésében, aminek legalább annyi előnye biztosan van – ha ezután sokáig hiába is keressük a megrázó jeleneteket –, hogy a figyelmet a vizuális fogalmazás felé irányítja, amit aztán ízlelgethetünk. 

Hervadó lelkekről – Nuri Bilge Ceylan: Kuru Otlar Üstüne / About Dry Grasses / Elszáradt füvekről

Nuri Bilge Ceylan legújabb filmjét a Tanítanék Filmnapok keretében vetítették először Magyarországon, jórészt tanárok előtt. A több mint háromórás film Törökország idei Oscar-nevezettje, Merve Dizdar pedig a legjobb színésznői alakításért járó Arany Pálmát vihette haza idén Cannes-ban.

Társadalmi fulladásveszély – Moldovai Katalin: Elfogy a levegő

Az Elfogy a levegő a kortárs társadalom két rendkívül aktuális témájának – a szexuális identitás kérdéskörének és a szabad oktatás lehetőségeinek – összekapcsolásán keresztül vázolja fel egy önmagát felemésztő (oktatási) rendszer fojtogató légkörének keserű tapasztalatát.

Privát filmtörténet V. – Oktatás-álmok

“Az első négy
A második hat
A harmadik egy pillanat csak”

(Vető János dalszövege)

Az elefántcsonttorony végnapjai – The Chair / A tanszékvezető

Amikor a Netflix egy 200 millió dolláros szerződést kötött a Trónok harca alkotópárosával, valószínűleg nem arra számítottak, hogy az első közös projekt egy egyetemi közegben játszódó szatíra lesz a bölcsészkarok vergődéséről. Panaszra viszont nem lehet okuk, hiszen A tanszékvezető (The Chair) akadémikus humorával, árnyalt társadalomkritikájával és niche célközönségével üdítő színfolt az algoritmusorientált streamingóriás kontentgyárában.  

„Építőmunka volt, amelyet igyekeztem elvégezni a legjobb tudásom szerint” – Interjú Pethő Ágnessel, a Sapientia – EMTE filmszakának professzorával

Pethő Ágnes professzor 2020 őszén, 17 év után leköszönt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Média Tanszékének éléről. A volt tanszékvezető, a filmművészet, fotóművészet, média szak curriculumának kidolgozója, a kolozsvári „intermedialitás-iskola” kiépítője interjúnkban a képzés alakulása mellett arról is mesél, hogy hogyan lehetett filmes műveltséget szerezni az 1980-as évek Romániájában, hogy miért tartja fontosnak a filmtörténetet, filmelméletet azok esetében is, akik nem elméleti szakemberek lesznek, hogy miért korszerű ma is Godard, és hogy kiket tart hiteles, érdekes alkotóknak a fiatalabb kortársak közül.