Az Elfogy a levegő a kortárs társadalom két rendkívül aktuális témájának – a szexuális identitás kérdéskörének és a szabad oktatás lehetőségeinek – összekapcsolásán keresztül vázolja fel egy önmagát felemésztő (oktatási) rendszer fojtogató légkörének keserű tapasztalatát.
Bauch Ana (Krasznahorkai Ágnes) kivételesen jó pedagógus. Diákjai nemcsak a különböző tanulmányi versenyeken és az érettségi vizsgán érnek el sikereket, hanem őszintén kedvelik is a rendkívül motiváló tanárnőt. Egy sértett apa mégis hivatalos feljelentésben követeli az oktató elbocsátását. Az eset hátterében egy tanórán említett életrajzi film áll Arthur Rimbaud és Paul Verlaine francia költők életéről. A megtekintésre ajánlott produkció ugyanis hiába kapcsolódik az éppen vett anyaghoz, a főszereplő férfiak közötti testi kapcsolat bemutatása a szülő értékrendje alapján károsan hat a gyerekek egészséges fejlődésére. A látszólag jelentéktelennek ígérkező ügy pedig egyre súlyosabb következményekkel jár, ahogy az Ana meghurcolásának hátterében álló ideológiai különbségek a társadalmi párbeszéd ellehetetlenítéséhez és a gazdasági alapú hatalmi pozíciók megkérdőjelezhetetlenségéhez vezetnek.
Noha a kortárs magyar mozipalettáról sokáig hiányoztak az oktatási helyzetre reflektáló alkotások, a tanári elbocsátások és a diáktüntetések évében rögtön két produkció is foglalkozik a témával. A nem sokkal korábban bemutatott Magyarázat mindenre szintén hasonló érdekellentéteken keresztül illusztrálta a társadalmi megosztottság állapotát egy tanár, egy diák és a szülők nézőpontjait váltogatva. Reisz Gábor függetlenfilmjének szókimondó stílusával és mozaikos történetvezetésének lendületével szemben a Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjában készült Elfogy a levegőre az intim visszafogottság, valamint a lineárisan felépített, fókuszált karakterközpontúság jellemző. A narratíva végig Ana szemszögére összpontosít, aki magányosan lavírozik a lepukkant lakótelepen élő beteg édesanyja, külföldön dolgozó párja, az egyedül végzett otthoni feladatok és a munkahelyi botrány között.
A mindennapi életképek folyamatos körforgására való koncentrálás mellett azonban kevés szerep jut a tárgyalt eset eltérő perspektíváinak érzékeltetésére. Pedig a gyermeke nevelését szívén viselő, az iskolában közvetített erkölcsi alapelveket komolyan vevő apa konzervatív érveinek megvilágításával mozdulhatna ténylegesen előre a film által propagált társadalmi dialógus. Ahogy a fiatal generáció létállapotát, különösen az ügyben leginkább érintett Viktor (Sándor Soma) félénk, labilis egyéniségének kibontakozását és személyes tragédiáját szemléltető érzelemdús, de kifejtetlen epizódok sem képesek ellensúlyozni Ana mechanikus önsorsrontásának kiüresedett hangulatát. A karakter az átélt traumák ellenére is mintaszerűen példás marad, pedig éppen az időnkénti apró elszólások és tökéletlen pillanatok humora teszi emberivé és átélhetővé a szituációkat.
Így a főszereplő szolid csendességéből fakadóan ráérős tempóval, esetenként hosszan kitartott jelenetekkel és mértékletes tetőpontokkal dolgozó egyhangúság hiába fejezi ki a körülmények kilátástalanságát, a konfliktusok javarészt mégis drámaiatlanná válnak. Ez a visszahúzódó tartózkodás figyelhető meg a film képi világában is. A szimmetrikus, központosított kompozíciók jól behatárolt keretek közé szorítják a fojtogató helyzetből kiutat kereső résztvevőket, miközben a klausztrofób hangulatot rendhagyó módon éppen a szereplőket elnyelő totálképek teremtik meg. A tág beállításokban elvesző egyének vizuális metaforájában ugyanis a mindent körülvevő rendszer elrettentő hatalmassága fogalmazódik meg. A technika különösen a tankerület szedett-vetett hivatalos bizottságának bemutatásakor szembetűnő. A hatalom működését kiszolgáló tagok egyszerre tűnnek maguk is kicsinyesnek, ahogy egymás mellett ülnek egy síkban, már-már eggyé válva a háttérül szolgáló üres teremmel, miközben az ódon épületek robusztussága újfent a környezetet meghatározó elnyomást példázza. Az időnként alkalmazott szűkebb plánok kontrasztul szolgáló emberközpontúságában rejlő potenciális hatás azonban a párbeszédeket rutinmegoldásokkal rögzítő jelenetekre van vesztegetve.
Hasonló eredménnyel szembesülhetünk a kiváló szereposztást típusfigurákra fecsérlő karakteralkotás során. Az autentikus helyszínek mellett a különböző archetipikus iskolai alakok is hitelesen jelennek meg az őket játszó színészek alakításában. Többek között az erős arcélű, szigorú tekintetű, népszerűtlensége miatt rosszindulatúan igazságtalan és bosszúszomjas, idősödő tanárnő; a jólfésült, kizárólag élére vasalt ruhákat és vastagkeretes szemüveget viselő stréber; a szókimondóan őszinte, művész beállítottságú, lelkes, leendő bölcsészlány; a hátsó padban ülő, rendszeresen hiányzó, figyelmetlen rossz tanuló; vagy az önmagát kereső, visszahúzódó, verseket író érzékeny srác mind képviselve vannak, jellemvonásaik azonban sokkal inkább életszerűségük miatt ismerhetőek fel, mintsem a tőmondatokra szorítkozó, minimális interakciót lehetővé tevő forgatókönyvből bontakoznának ki.
A témafelvetése és hitelessége okán közéleti szempontból is jelentős Elfogy a levegő ráadásul a Reisz Gábor filmjével vonható párhuzamai mellett könnyen értelmezhető Cristian Mungiu Érettségijének szellemi örököseként is. Az erdélyi Moldovai Katalin (társ)forgatókönyvíróként és rendezőként jegyzett elsőfilmjének alapjául ugyanis egy valós romániai eset szolgált, ami több ponton emlékeztet a Mungiu filmjében prezentált, mindennapivá váló, rendszerszintű korrupciós ügyekre. A lánya boldogulása miatt saját tisztességét feladni hajlandó apa kálváriájával ellentétben azonban Ana akkor sem mond le elveiről, amikor azok már sem saját, sem diákjai érdekeit nem szolgálják. A tanárnő hiába úszná meg egy jelképes jelentőségű megrovással a történteket, igazságérzete felülkerekedik és fellebbezést nyújt be az alaptalan ítélettel szemben. Ez azonban csak tovább fokozza az indulatokat és nem hoz átfogó megoldást. Az erkölcsi integritás mégis megőrződik a döntésnek köszönhetően, ami a keserű veszteségek ellenére egy jobb világ reményével kecsegtet. Ha ehhez teljesen hátra is kell hagyni a korábbi állapotokat.
