A tavalyi, kellemeske Űrpiknik után újra egy fiatal rendező-forgatókönyvíró első sci-fi nagyjátékfilmje indítja a magyar filmes nyarat. A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának keretében készült Zanox – Kockázatok és mellékhatások ráadásul még az Űrpikniknél is kiforrottabb, humorosabb, és ez a szellemes, magabiztos időutazós mozi mutatja, hogy a magyarországi szórakoztató filmek jövőjéért senkinek nem kell aggódnia.
2022. május 13., péntek. Az érettségi napja. Misi (Bálint Előd) beveszi a szokásos reggeli kísérleti gyógyszerét, amit pánikrohamai kezelésére szed, majd ipari mennyiségű bundáskenyérrel felszerelve elindul érettségizni. Délután még annak ellenére sem megy el az évzáró buliba, hogy a neki régóta tetsző lány, Janka (Erdős Lili) invitálja. Végül este mégis elindul a buliba, de már későn érkezik, Jankát egy közeli parkban megkéselik. Ráadásul Misi is bekerül agyrázkódással a baleseti osztályra, ahol elfogad egy kortyot egy igencsak borvirágos orrú férfi (Dráfi Mátyás) házi pálinkájából. És minden kezdődik elölről.
Egyáltalán nem új ötlet az időhurok-film, amiben egy-egy nap eseményeit élik újra a szereplők, mostanra szinte önálló műfajnak számít ez a típusú „alig-sci-fi”. A legnépszerűbb képviselője talán még mindig a Bill Murray-féle Idétlen időkig (Groundhog Day), de nem is olyan régen mutatták be a Palm Springset, ami szintén egy keserédes komédiával kevert romantikus film. És ugyan kevésbé romantikus, de ugyanígy egy ismétlődő napról szól a legutóbbi, nagyobbat szóló magyar sci-fi, a találó nevű Hurok is, szóval még csak a tengerentúlra sem kell menni a hasonló ötletért.
Éppen ezért Baranyi Gábor Benő feladata egyáltalán nem volt könnyű, bőven van összehasonlítási alap, ráadásul a felsorolt filmek mindegyike élvezetes és szórakoztató alkotás a maga műfaján belül, szóval a léc is igen magasra került az elsőfilmes rendező számára. Ennek ellenére Baranyi keze nem remegett meg, lazán, mondhatni jókora magabiztossággal fogja meg a néző kezét, és vezeti végig a Zanox csavaros történetén. Ráadásul még csak azt sem lehet mondani, hogy „biztonsági játékot” játszana: az időutazós „gimmick” pont addig tart, ameddig még izgalmas és hihető az egész, nem kell több tízszer vagy százszor végignézni ugyanazt az alaphelyzetet, minimális változtatásokkal, ahogyan a „nagy” elődöknél.
Az már szinte mellékes, de abszolút dicséretes tény, hogy a Zanox sci-fiként olyan értelemben is megállja a helyét, hogy a bonyodalmakat hozó esemény mechanizmusának részletei teljesen érthetően és követhetően működnek, egyáltalán nem csak dramaturgiai kiszolgálásnak érződnek. Miközben sok más, még nagyobb kaliberű tudományos fantasztikus filmeknél is bele lehet kötni az inkoherenciába (csak egy példa: az Alien-filmekben hol több nap alatt, hogy egy pár perc alatt bújik ki az áldozatokból a beléjük ültetett űrlény, így gyakorlatilag nincsenek előre lefektetett „játékszabályok”, hanem a forgatókönyvíró kénye-kedvére van bízva a következő támadás), addig Baranyi filmjében kimondatlanul is érteni lehet, hogy mikor is működik jól a pálinkás időutazás, és miért változik meg a korábban már tapasztalt működése.
Külön dicséretet érdemel a film casting-csapata is, hiszen még az utolsó statiszta is remekül lett kiválasztva, mindenki egyszerre tud emberien „csúnya”, de abszolút filmre kívánkozóan érdekes arcú lenni, legyen szó a borvirágos orrú Józsiról, vagy éppen csak néhány kocsmai vendégről, akik furcsán néznek a főszereplőre. A főbb szerepekben pedig kifejezetten üdítő olyan arcokat látni, akik egyáltalán nem voltak eddig túltolva az utóbbi évek magyar filmjeiben. Mert szeretjük ugyan Thúróczy Szabolcsot is (tényleg csak egy példa), de lassan már mindenben ő szerepel, ahol egy hasonló fizimiskájú karakterre van szükség, miközben számos más olyan színész is van Magyarországon (ahogy a Zanox is bizonyítja), aki ugyanezt a teljesítményt képes hozni, és személye még nincs olyan szinten „túltöltve” az aktuális filmen kívüli jelentéstöbblettel. Így pedig adott esetben hitelesen képes a karaktert eljátszani, hiszen nem mindig egy másik alakítás jut róla az eszünkbe.
Ráadásul még a kezdő rendezők általános gyengesége, a bizonytalan színészvezetés sem érződik Baranyi filmjében: a kevéssé ismert fiatalok és a már gyakorlottabb veteránok (de még az egyszeri statiszták) is remekül játsszák a szerepüket. A főszerepeket játszó Bálint Előd és Erdős Lili egyaránt aranyosak, szimpatikusak, kémia is van közöttük, és egyszerre képesek aktív, tudatos szereplőket és bizonytalankodó tiniket eljátszani, Hatházi András pedig Misi szimpatikus orvosának rövid szerepében is emlékezeteset alakít.
A film látványvilága is teljesen a helyén van (külön élvezetes, hogy, bár ez nincs kimondva a filmben, de ezúttal nem Budapest nemzetközi szinten is agyonhasznált utcái, hanem Dunaújváros az események fő helyszíne), nem is különösebben próbálkozik az alkotógárda látványos(nak szánt) speciális effektusokkal, csaknem realista minimalizmus jellemzi a filmet operatőri szempontból is, ami ismét csak az alkotói magabiztosság jele.
Amiről pedig szintén csak elismeréssel lehet nyilatkozni, az a kiváló soundtrack, amiben keveredik egy ballagós buli nosztalgikus-giccses setlistje (Groovehouse: Hajnal) a kortárs magyar underground könnyűzenei mixszel (Gustave Tiger, Belmondo és Egs is felbukkan, de talán a legszórakoztatóbb a mini-cameo szerepben is feltűnő Ricsárdgír zenekar), ráadásul remek ritmussal is alkalmazza a visszatérő dalokat, a Belmondo Mikor című szerzeményéből a különböző szakaszok eltérő szövegei például az adott helyzethez legjobban találóan adnak erős atmoszférát és jelentéstöbbletet a jeleneteknek.
Összességében tehát néhány apró, főleg technikai jellegű hiányosságtól eltekintve (például a hangkeverés néhol kicsit túllőtt a célon egy-egy jelenet hangerejével, ami egy buli-jelenetnél elmegy, de például az időutazós átmenetektől egy idő után rendesen szorongani kezd az ember, olyan hangosak az ezeket kísérő hangeffektek) egy valódi ritkasággal találkozhatunk a magyar mozikban: egy humoros, intelligens és magabiztos magyar sci-fivel, ami ráadásul egy fiatal alkotó kiválóan sikerült bemutatkozása is egyben. A kockázatokért és mellékhatásokért keresse fel legközelebbi moziját!
