Kritika | Szász János: A hentes, a kurva és a félszemű Kritika | Szász János: A hentes, a kurva és a félszemű

A szép, a rossz és a csúf

Szász János: A hentes, a kurva és a félszemű

ÉRTÉKELD A FILMET!
A hentes, a kurva és a félszemű
Szász János
2018
A hentes, a kurva és a félszemű

A hentes, a kurva és a félszemű

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Ha létezik easternes elemeket is felvillantó noir/expresszionista kamaradráma, akkor A hentes, a kurva és a félszemű erre a példa. Szász János leporolta a két világháború közötti időszak egyik leghírhedtebb magyarországi bűnügyét, és egy izgalmas, bár inkább stiláris-formanyelvi szempontból érdekes alkotást készített belőle.

„Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába” – szólt a morbidul dévaj kuplé a húszas évek végének Budapestjén; bár az igazság az, hogy a lemészárolt mészárosmester, Kodelka Ferenc szanaszét trancsírozott testrészei közül speciel a fejét sosem sikerült megtalálni. A Léderer-ügy a magyar kriminalisztika történetének egyik legnagyobb visszhangot kiváltó esete volt, ami a pesti bulvársajtó és a félvilági „suttogó propaganda” bámulatos hatékonyságán túl talán annak is tulajdonítható, hogy az ügy – egészen elképesztő brutalitása mellett – a korabeli társadalmi viszonyok némely aspektusairól is nyomasztó látleletet nyújtott; ez utóbbi vonatkozásokat Szász János filmje fel is erősíti kicsit.

Léderer Gusztáv a maga nemében szimbolikus figurája az első világháború utáni évek Magyarországának: az egykori csendőr főhadnagy, aki kétes hírnevét a kommün bukását követő megtorlások során tanúsított különös kegyetlenségével és nem mellesleg fosztogatásaival szerezte, a Horthy-rendszer konszolidálása után sem képes leállni „káros szokásaival”, ezért páriává válik – érdekes keveréke az ideológialag motivált terroristának és köztörvényes bűnözőnek. Mellette a vágy titokzatos tárgya, Schwartz Mária, valamint a lebírhatatlan testi gerjedelmei miatt vesztébe rohanó hitelezőjük, Kodelka Ferenc húsipari vállalkozó – így áll össze a bizarr szerelmi háromszög, amely A hentes, a kurva és a félszemű történetének alapját képezi.

Szász János (majdnem teljesen) fekete-fehér alkotása – az előzetes elvárásoktól némiképp, de csak némiképp eltérően – nem is annyira a noir műfaji sajátosságait, hanem kifejezetten a némafilmes hagyományt idézi meg; azon belül is – világításban, vágástechnikában – az expresszionizmus világát. Mondhatnánk, hogy expresszionista neonoir némafilm, csak épp hangos, méghozzá nem is akárhogyan – a noir vonal pedig inkább a dramaturgiában és a karakterek megrajzolásában szembeszökő. És ha már a karakterekről esik szó: egészen bámulatos, ahogyan Szász János, maszkmesteri segédlettel nyilván, „szerepre szabja” a színészeit. Ilyen átváltozásokat rég láttunk magyar filmen, leszámítva talán a femme fatale-t alakító Gryllus Dorkát, aki még a szokásosnál is „szexualizáltabb” szerepkörben tűnik fel; Nagy Zsolt a zsigeri gonoszságot árasztó, félszemű („kilőtték a komcsik”) menekülő gyilkosként, illetve a szerep kedvéért legalább húsz kilóval súlyosabb, beteljesületlen vágyaitól gyötört és a maga módján szintén kiutat kereső hentest játszó Hegedűs D. Géza emlékezetes figurái maradnak a magyar filmnek (Rudolf Péterrel láthattunk hasonlót az 1945-ben).

Szász még azt is megjátssza, hogy – a magyar vidék, az Isten háta mögötti „vadkelet” viszonyainak felvillantásával, a kocsmai jelenetek felépítésével – az easternes tradícióra is távoli utalásokat tesz. Ez azonban mit sem változtat a történet kamaradráma-jellegén: ez a sztori akár egyetlen zárt térben is játszódhatna, mert minden a szerelmi/erotikus háromszög belső dinamikájának rendelődik alá. És ebből fakad a karakterábrázolás enyhe modorossága, az interakciók és a történetépítkezés teatralitása is – a Szász-opusz leggyengébb, az átélhetőséget a formanyelvi eltávolításnál sokkal inkább megnehezítő eleme.

A szexuális tűlfűtöttség, az erős testiség hangsúlyozása azonban cseppet sem öncélú: a nemi vágy és a mezítelenség képei mintegy egymásra tevődnek a mészárszék közvetlen, kezdetleges és középkorias kegyetlenségével, illetve a zsákmány- és haszonszerzés szintén primér ösztönével. Nyers hús vagyunk, biológiai meghatározottságaik fogságában vergődő menekülő állatok, akik részvétre igen, de bocsánatra aligha érdemesek, mert abban az illúzióban élik az életüket, hogy becsaphatják a saját sorsukat – nem tudom, tanulságnak ez mennyire elég.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
A hentes, a kurva és a félszemű

A hentes, a kurva és a félszemű

Fekete-fehér filmdráma, thriller, 105 perc, 2018

Rendező:
Szereplők: , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson