A szép, a rossz és a csúf – Szász János: A hentes, a kurva és a félszemű

2018. január 25. – írta Papp Attila Zsolt

Ha létezik easternes elemeket is felvillantó noir/expresszionista kamaradráma, akkor A hentes, a kurva és a félszemű erre a példa. Szász János leporolta a két világháború közötti időszak egyik leghírhedtebb magyarországi bűnügyét, és egy izgalmas, bár inkább stiláris-formanyelvi szempontból érdekes alkotást készített belőle.

Kamélia a kosárban – Szász Attila: Félvilág / Demimonde

2015. december 7. – írta Buzogány Klára

A Szász-Köbli alkotópáros újabb közönségbarát filmmel állt elő, amelyben a Dumas-áthallás mellett jól elfér egy kis filmes önreflexió is. Nekik köszönhetően nem csak a magyar thriller, hanem a romantikus kosztümös dráma is lendületet kapott.

Még az orális szexszel is gondok vannak – Mátyássy Áron: Víkend

2015. szeptember 10. – írta Veres Szilárd

A Víkend ugyan korántsem indul hibáktól mentesen, a végére viszont teljesen összeomlik, maga alá temetve minden erényét.

A Víkend stábja Erdélyben hetelt – Mátyássy Áron thrillerének forgatásán jártunk a Dragán-völgyében

2013. november 11. – írta Fodor Tünde

Nagyvárosi sikeremberek a hegyekben töltött hétvégi vadászattal engedik ki a hétköznapok gőzét: a hármas fogatban István, az építkezési vállalkozó (Lengyel Tamás), Márta, az ügyvédnő (Gryllus Dorka) és férje, László (Simon Kornél) veszélyes kalandba keveredik. Thrillerről lévén szó, ha már adott a puska, akkor egyértelműen kulcsfontosságú szerepet játszik a gyilkosság, de Mátyássy Áron (Utolsó idők, Átok, T.Ú.K. – Tanár úr kérem!, Berosált a rezesbanda) rendező szerint a karakter-dráma vonala sem elhanyagolandó a történetben.

Magyar filmet forgatnak az Erdélyi-szigethegységben

2013. október 11. – írta a szerk.

Két hét múlva, október 24-én kezdődik Mátyássy Áron játékfilmjének a forgatása az Erdélyi-szigethegységben. A Víkend forgatókönyvét Gál Péter, Tóth Csaba és Mátyássy Áron írta, a főszerepeket Gryllus Dorka, Simon Kornél, Lengyel Tamás és Árpa Attila alakítja.

Gryllus Dorka és Stork Csaba az első Osztrák Filmdíj jelöltjei között

2010. december 21. – írta a szerk.

Gryllus Dorkát a legjobb színésznő, Stork Csabát pedig a legjobb látványtervező kategóriájában jelölte az Osztrák Filmakadémia az újonnan alapított Osztrák Filmdíjra.

Izgalmas német filmekkel jön a 15. Szemrevaló Filmfesztivál

2010. szeptember 22. – írta a szerk.

2010 októberében a budapesti Goethe Intézet immár 15. alkalommal rendezi meg a Szemrevaló Filmfesztivált, amely a legfrissebb, legizgalmasabb német filmeket hozza el a magyar közönségnek. Újdonság, hogy a filmeket ezúttal nemcsak a budapesti mozikban (Művész mozi, Örökmozgó Filmmúzeum, Cirko-Gejzír), hanem Európa 2010-es Kulturális Fővárosában, Pécsett, is megnézhetik az érdeklődők. A vetítések október 6-10. között zajlanak Budapesten, s október 14-17. között Pécsett.

Aszinkronban – Pejó Róbert: Látogatás

2010. június 17. – írta Ruprech Dániel

A magyar kritika – kevés kivételtől eltekintve – a kínosan rossz Halálkeringőhöz hasonlóan nagy vehemenciával húzta le Pejó Róbert második nagyjátékfilmjét. A Látogatás valóban nem sikerült jól, de nem azért, ami a kritikák legfőbb ellenérve volt, miszerint sikertelen thriller-próbálkozás lenne. A film legnagyobb hibája épp az, hogy nem akart thriller lenni.

A Boszporuszon át – Fatih Akin-portré 2.

2010. május 28. – írta Ruprech Dániel

A Fallal szemben című filmjével Akin szűkebbre állította fókuszát, közvetlenebbül ábrázolta saját tapasztalatait; a kettős identitást, „némettörökségét” vagy „töröknémetségét”. A „Szerelem, Halál és Ördög” címszavakkal jelzett témái keverednek nagyjátékfilmjeiben, hogy végül trilógiát alkothassanak, miközben kisjáték- és dokumentumfilmek továbbra is színesítik pályáját.

Törvényszerű véletlenek – Fatih Akin: Soul Kitchen

2010. május 28. – írta Szalay Dorottya

A Berlinálé és Cannes díjaival, illetve az Európai Filmakadémia elismeréseivel jutalmazott drámák után Fatih Akin Soul Kitchen című vígjátékával némileg könnyedebb stílusra váltott, jóllehet ezúttal is ragaszkodott a megszokott „multikulturális” közeg megteremtéséhez. A 2009-es Velencei Filmfesztivál zsűrijének különdíja azonban szépen bizonyítja, hogy szívmelengető komédiája nem jelent értékcsökkenést a komolyabb hangvételű filmjeihez képest.