József és testvérei – Jelenetek egy parasztbibliából

„Azért csak hallják, s értsék meg kegyelmetek, ha van érkezésök, fogadják jó szűvel, amit úgy kaptam magam is azoktól, kik a test abron-csaitól, s avult donga-bongáitól immá megszabadultak, s poraikat az elődök porával elkeverték, hallgassák kegyesen Józsefnek és testvérjeinek igaz történetét...”

Kapcsolódó cikkek:

• Embertelen színjáték – Jeles András: József és testvérei – Jelenetek egy parasztbibliából
• Apám, másnap Tamara! – 35. Magyar Filmszemle – Budapest, 2004. január 26–február 5. – Játékfilmek versenyben szekció
• Ki beszél, ki zörög – Hang Jeles András filmjeiben

Vagabond

Karesz állami gondozottként nőtt fel. A film elején utcagyerekek csapatához tartozik, akik a piros lámpánál megálló kocsik ablakát tisztítják meg borravaló reményében. Emellett sok mindenben benne vannak még, ami rosszaságot a nagyváros kínál, verekszenek, betörnek, isznak, kábítóznak. Karesz Zsófit követve, véletlenül kerül be a táncházba, és megragadja annak eredeti hangulata. Összebarátkozik Grácival, aki [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Lencse a periférián – Szomjas György-portré
• Képkeresők – Játékfilmek versenyben szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

A Szent Lőrinc folyó lazacai

Paolo és Filippo, a két szicíliai jóbarát az ún. Európai Iskola művészeinek szentendrei gyűjteményes kiállításán megismerkedik két magyar származású kanadai lánnyal: az érzelmes, befelé forduló, álmodozó szemű Violával, és a temperamentumos, de felületes, könnyelmű Matyival. A fiatalon elhunyt Országh Lili képei láttán Viola úgy érzi, mintha már találkozott volna a képekben megfogalmazott érzésekkel, az ábrákkal [...]

Kapcsolódó cikkek:

• András Ferenc, a „nagy generáció” mozgó(tér)képésze – Barabás Klára: Végkiárusítás – András Ferenc filmrendező
• Nem csak magyar népség – Játékfilmek versenyben szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

Magyar szépség

A történet két szomszédos család nemzedéki viszonyainak mélyére próbál ásni. Az ötven felé közeledő szülők és felnőtté váló gyermekeik kapcsolatában ragadja meg azt a kérdést, hogy lehetséges-e egymás megismerése, megértése és támogatása, vagy pedig mindez itt és most végképp kudarcra van ítélve. Mi történik velük abban a sűrített helyzetben, amikor csal [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Tönkrement életek indulója – Rendezőportrék: Gothár Péter
• Nem csak magyar népség – Játékfilmek versenyben szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

Felhő a Gangesz felett

András és Juli életük egy elkeseredett pillanatában találkoznak, amikor mindketten súlyos döntést hoztak, melynek következményeit egyedül képtelenek elviselni. András, a tehetséges, ám súlyosan drogfüggő programozó úgy dönt, hogy véget vet földi pályafutásának, míg Juli, a kezdő színésznő elhagyta férjét és ideiglenesen kislányát is, hogy átgondolja addigi életét. A két ember összeköltözik, és [...]

Elolvasom a kritikát

Az utolsó blues

Az utolsó blues egyetlen nap alatt játszódik. Azon a napon, amikor a harmincöt éves Andris élete jóvátehetetlenül kisiklik. A látszat idilli: Andris boldog családi életet él Judittal, tanárnő feleségével és nyolc éves kisfiúkkal, Danival. Legjobb barátja, Zoli egyben üzlettársa is, ketten együtt négy virágzó péküzlet tulajdonosai Budapesten. Irigylésre méltó kirakat... Ám a háttérben időzített bomba ketyeg. Andrisnak évek óta [...]

Kapcsolódó cikk:

• A nagy mustra – A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.

Valami Amerika

A történet valahol Ausztriában kezdődik, a hegyeshalmi határátkelő felé vezető úton, de ez talán kevésbé lényeges, mint az érkező személye. Ő az „amerikai”, aki egy jobbkormányos luxusautóban szivarozva, Alex Brubeck néven érkezik Magyarországra, szülőföldjére, amit még fiatalon hagyott el. Neki ez az utazás a rég várt hazatérést, egy magyar reklámfilm-rendezőnek, Tamásnak pedig a „nagy lehetőséget” és [...]

Kapcsolódó cikkek:

• „Ebben a műfajban hatalmas szerepe van a ritmusnak” – Beszélgetés Herendi Gáborral
• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• Valami film
• Szamszing Magyarország – Herendi Gábor: Valami Amerika
• A nagy mustra – A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.
• Nyolc nap a csiklandós rekeszizmok világában – Beszámoló a Comedy Cluj Nemzetközi Filmfesztiválról – Kolozsvár, 2009. október 10–18.)

Fény hull arcodra

A történet valahol Közép-Európában, a 19. század második felében játszódik. Egy nő és egy férfi, a háború nehézségeitől kifáradva, egy kis faluban szeretne megpihenni. A nő özvegy, férje meghalt a háborúban, a férfi pedig dezertőr. Mindketten ismerik a települést még a békés időkből, amely most egyáltalán nem emlékeztet ugyanarra a nyugodt helyre Az [...]

Kapcsolódó cikkek:

• „Nincs idő semmire és minden tegnapra kell” – Beszélgetés Damokos Csaba látványtervezővel
• Kulisszák mögött, kamera előtt I. – Erdélyi filmszínészportrék: Pálffy Tibor
• Folyamatos mozgásban – Interjú Mátray László színésszel
• A kibillent idő ellenében – Beszélgetés Gulyás Gyula filmrendezővel
• Távol Budapesttől, távol Bukaresttől – Beszélgetés Váta Lóránd színművésszel
• Adtam magamnak három évet... – Interjú Kántor László producerrel
• Némán sármos, bolondot játszó Bivalyos – Pálffy Tibor filmes szerepeiről
• „Kutyaforma szikla ráfagyott a bakancsunk talpa” – Történet és helyszín viszonya az 1990 óta készült erdélyi témájú magyar filmekben
• A nagy mustra – A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.
• Filmkastély Bukarestben – Látogatás a bukaresti Castel Film stúdióban
• Emlékőrzők találkája – Gulyás Gyula: Fény hull arcodra
• A koprodukció libikókáján – Gulyás Gyula: Fény hull arcodra, édesem

Paszport

Kelet-Magyarországon, egy kis nyírségi faluban Jóska hazafelé tart a kocsmából. Mari, Jóska vénlány nővére, öccse tudta nélkül, de az ő nevében szerelmesleveleket küldözget az Ukrajnában élő távoli ismerős család lányának, Jelizavétának. Azt gondolja, hogy a lány a magyarországi jobb élet reményében belemegy a házasságba. Jelizavéta egy beregszászi téglagyárban dolgozik, de most [...]

Kapcsolódó cikk:

• Tönkrement életek indulója – Rendezőportrék: Gothár Péter

Nexxt

A világ egyik legnépszerűbb tévés személyisége és formabontó műsorának soros adása az erőszak természetéről lebbenti le a fátylat. Frau Plastic Chicken élő műsorban kívánja kigyomlálni az emberben rejlő gonoszt, ezért vendégként a hatvanas évek regényes lázadóját, az azóta jó útra tért Kicsi Alex-et kéri fel, hogy segítsen feltérképezni az egyenes adásban [...]

Kapcsolódó cikk:

• Szerzői vágás? – Gondolatok a rendezői változatokról 2.