Ezt írtuk a filmről:

„Nincs idő semmire és minden tegnapra kell” – Beszélgetés Damokos Csaba látványtervezővel

A 24. Filmtettfeszt egyik díszmeghívottja Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi filmes és színházi látvány- és díszlettervező, designer volt, aki szakmájában elsőként kapott Sárga Csikó Díjat; ugyanitt tapasztalatait kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg más „látványosokkal” együtt. Mackót szakmai és emberi tapasztalatairól kérdeztük, de emlékezetes forgatási sztorijait sem hagyhattuk ki.

Kulisszák mögött, kamera előtt I. – Erdélyi filmszínészportrék: Pálffy Tibor

A Filmtett új videósorozatában erdélyi (film)színészekkel beszélgetünk a színészi szakmáról, a kamera és a színpad közti különbségekről, meg egyéb kulisszatitokról. Az első részben a szentgyörgyiek kedvence, a Hobóként is ismert Pálffy Tibor mesél arról, hogyan került az üveggyárból az űrbe.

Folyamatos mozgásban – Interjú Mátray László színésszel

Mátray László. Negyvenéves. 1999-től a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze, 2013-tól rendszeres vendégszereplő a budapesti Nemzeti Színházban. 2016-ban Jászai Mari-díjat kapott, Kolozsváron legutóbb a Betonzajban láthattuk, most pedig a magyarországi mozikban éppen futó, Kojot című, „nagyon dühös” filmben alakít fontos szerepet.

A kibillent idő ellenében – Beszélgetés Gulyás Gyula filmrendezővel

Az idei Kolozsvári Magyar Napokon többek között levetítettek egy Király László munkásságát górcső alá vevő életrajzi dokumentumfilmet. Az erdélyi költő világát bemutató filmről, múltbeli és jelenlegi munkáiról beszélgettünk Gulyás Gyula Balázs Béla-díjas érdemes művésszel.

Távol Budapesttől, távol Bukaresttől – Beszélgetés Váta Lóránd színművésszel

Sepsiszentgyörgyön született, Marosvásárhelyen lett színész, a kolozsvári színházban vetette meg a lábát, és Budapestre jár filmet forgatni. Akár paptanár, akár szekus, akár egy szanatóriumban bukkan fel, sallangmentes alakítása erős jelenlét a vásznon. Váta Lóránd színművésszel beszélgettünk.

Adtam magamnak három évet... – Interjú Kántor László producerrel

Producer, az Új Budapest stúdió vezetője. 1964-ben született Kolozsváron, értelmiségi családban (édesapja Kántor Lajos irodalomtörténész, sokáig a Korunk főszerkesztője). Fotósként kezdte, „papíron” operatőr és rendező is, az ezredforduló óta viszont szinte kizárólag csak producerkedéssel foglalkozik. Működtetett artmozit, szervezett román-magyar filmfesztivált Sepsiszentgyörgyön, az Európai Filmakadémia igazgatótanácsának tagja. Specialitása a koprodukció, legyen az magyar-román, magyar-szerb, vagy éppen magyar-török. Indulásától kezdve egészen új, bemutatás előtt álló filmjeiig kérdeztük.

Némán sármos, bolondot játszó Bivalyos – Pálffy Tibor filmes szerepeiről

Pálffy Tibor nem tartozik azon színészek közé, akik véglegesen átváltottak a filmre. Párhuzamosan űzi a kétféle színjátszást, mindkettőből táplálkozik, ötleteket merít. Filmes múltja még nem számlál ugyan sok filmet, mindössze négyet, de a maga módján mindenik fontos, mind saját pályafutása, mind a koprodukciós filmgyártás szempontjából.

„Kutyaforma szikla ráfagyott a bakancsunk talpa” – Történet és helyszín viszonya az 1990 óta készült erdélyi témájú magyar filmekben

Míg a narratív film lebonyolításának színhelyéül választott tér általában a vásznon kel életre, az erdélyi filmekben ellenkező tájszemlélettel, látásmóddal van dolgunk: a táj háttérből előtérré minősül, a tér át- meg átmetaforizálódik. Időperspektívákat jelöl meg, és a szereplők belső színterének reprezentációjává válik. Történet és helyszín viszonya magyarországi (Mihályfy István, Gulyás Gyula, Gothár Péter) és erdélyi rendezők (Tompa Gábor) Erdélyben forgatott játékfilmjeiben.

A nagy mustra – A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.

30 játékfilm – az idei magyar filmszemle kínálata. Számos elsőfilmes és több hosszú hallgatás után jelentkező játékfilmes. Nagyformátumú történelmi tablók, a történelem mocskában vagy a hétköznapok apátiájában játszódó családtörténetek, a mítosz világát megelevenítő egészestés rajzfilm, jelenünkből kiragadott élet-szeletek, kitartott történetvezetésű életképek és jellemábrázolások.

Filmkastély Bukarestben – Látogatás a bukaresti Castel Film stúdióban

Azt mondani mifelénk, hogy „van egy filmstúdióm” kicsit olyan, mint azt állítani, hogy „van egy repülőterem”. Mégis, Kelet-Európában létezik egy ember, aki elmondhatja magáról, hogy saját filmstúdiója van, pontosabban, hogy épített egyet. Igazi nagyot, ahol minden van: stúdiók, kamerák és kamionok, kaszkadőrök és idomított lovak, korabeli hintók, gipszből épült várak, és kimustrált repülők. Vlad Păunescu, a bukaresti Castel film tulajdonos-igazgatója hivatása szerint művészember: filmoperatőr. A véletlen és a szükség faragott belőle stúdiótulajdonost. Ma már több mint hetven nagyjátékfilmet tud maga mögött, köztük elsősorban amerikaiakat.

Emlékőrzők találkája – Gulyás Gyula: Fény hull arcodra

Vannak filmek, amelyekben a szereplők és az őket eljátszó színészek aprólékosan egyénítettek, gesztusaikra, öltözetükre, mondataikra hosszú ideig emlékszünk, képi szótárunk részeivé válnak. Tőlük eltérőek a karakter megjelenítés azon esetei, ahol általános, sztereotipikus vonások kitűnő színészek alakításában vetülnek vászonra, ám attól még azok tipikusak maradnak.

A koprodukció libikókáján – Gulyás Gyula: Fény hull arcodra, édesem

Film forog Erdélyben. Hazai novellából készült a forgatókönyv, itteni tájak és színészek szerepelnek benne. A rendező magyarországi, az operatőr román. Pénzeli egy bukaresti és egy budapesti producer, akik egyaránt fantáziát látnak ugyanabban a filmtervben. Hamarosan elkészül Gulyás Gyula rendezésében, Király László novellájából a Fény hull arcodra. A forgatáson a készülő film néhány alkotójával beszélgettünk.