Magyar szépség

Színes, magyar, 112 perc, 2002

Eredeti cím

Magyar szépség

Rendező

Gothár Péter

Író

Závada Pál

Forgatókönyvíró

Gothár Péter

Szereplők

Máté Gábor, Udvaros Dorottya, Börcsök Enikő, Hámori Gabriella, Szirtes Ági, Sergei Ruskin, Szandtner Anna, Fenyő Iván, Fekete Ernő

Operatőr

Babos Tamás, Gózon Francisco

Vágó

Kornis Anna

Hang

Madaras Attila, Juhász Róbert, ifj. Erdélyi Gábor, Simon György, Varga Erzsébet, Agg Tímea, Molnár Gabriella

Zene

Lovasi András, Orbán György

Producer

Berger József, Kardos István

Történet

A történet két szomszédos család nemzedéki viszonyainak mélyére próbál ásni. Az ötven felé közeledő szülők és felnőtté váló gyermekeik kapcsolatában ragadja meg azt a kérdést, hogy lehetséges-e egymás megismerése, megértése és támogatása, vagy pedig mindez itt és most végképp kudarcra van ítélve. Mi történik velük abban a sűrített helyzetben, amikor családi-szerelmi-baráti-szomszédsági- és munka-viszonyaikat egyszerre fenyegeti összeomlás?

Akik a katasztrófába torkolló – manapság mindennaposnak mondható – bajok elszenvedői s egyben előidézői: egy élelmiszer-technikus, aki ötven lett és „tett a neve mellé egy keresztet"; a felesége, aki már jó ideje nemcsak a vállalkozási ötleteivel nem boldogul; a cég új „erős embere", aki mindkettejük sorsába beleszól; a szomszédságban egy itt felejtkezett szovjet katonatiszt jósnő-feleséggel; egy zongoratanárnő – és a szerelmes fiatalok, akiknek a nem mindennapos családtörténeti ballaszttal is meg kéne küzdeniük. A film hőse utoljára próbál beleszáguldani ifjúkora álmaiba, a szabadságba és a váratlan, képtelen érzelembe, de csak a remény ajtajáig juthat el végül.

Ezt írtuk a filmről:

Tönkrement életek indulója – Rendezőportrék: Gothár Péter

Egyidősek vagyunk a rendszerrel – mondta egy beszélgetés során az 1947-ben született Gothár Péter. Amikor ez a kijelentés elhangzott, jellemző módon fel sem merült a kérdés, vajon miféle rendszerrel vagyunk is egyidősek – mint ahogy a rendszerváltozás után sem merül fel a kérdésfeltevés hiánya. Habár egy nagyon is konkrét rendszerre gondol, s művészete közvetlenül abból táplálkozik, Gothár nem politikus alkatú művész. Az állam ügyei helyett az emberek ügyei érdeklik – s hogy ez ne legyen ilyen bántóan általános és emelkedett, az emberek ügyeit az adott politikai feltételek présében-szorításában vizsgálja.

Tanulmány, 2004. november 15. – írta Gelencsér Gábor

Olvasd tovább

Nem csak magyar népség – Játékfilmek versenyben szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

A művészfilmek palettáján történelmi ihletésű alkotás, Oscar-díjas filmre rímelő produkció és egyteres-egyszemélyes dráma is látható.

Beszámoló, 2003. március 15. – írta Zágoni Balázs

Olvasd tovább