Kritika: Halványkék szemek (Scott Cooper: The Pale Blue Eye) Kritika: Halványkék szemek (Scott Cooper: The Pale Blue Eye)

ExPOEtation

Scott Cooper: The Pale Blue Eye / Halványkék szemek

ÉRTÉKELD A FILMET!
Halványkék szemek
Scott Cooper
2022
Halványkék szemek

Halványkék szemek

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 8.5 10 1

0

A látogatók szerint: 8.5

8.5

Szerinted?

0

A Halványkék szemek gótikus homályt és Poe-i rettenetet ígér, de nem tud többet nyújtani egy thrillerelemekkel átszőtt, kosztümös whodunnit detektívtörténetnél – annak viszont nem rossz.

A napra pontosan 214 éve született Edgar Allan Poe maga sem gondolta volna, hogy mindaz, amit viszonylag rövid és hányatott élete során megírt, kiapadhatatlan inspirációs forrásként szolgál majd évszázadokon át a különböző művészeti ágak – elsősorban az irodalom és az ő korában még nem is létező film –, illetve a tömegkultúra számára. Sőt nemcsak az életműve, hanem az életpályája is, amellyel jól példázható az elátkozott költő mítosza: az alkoholista (egyesek szerint drogfüggő, de ez nem bizonyított) poéta, akinek élete bővelkedik botrányos epizódokban, aki feleségül veszi a saját unokahúgát, különös hangulatú, újszerű műveivel nehezen fogadtatja el magát, hogy aztán tisztázatlan okokból, alig negyven évesen hagyja itt az árnyékvilágot – halhatatlanként. Poe műfajteremtő alkotó, akit a nevével leginkább azonosított gótikus homály, transzcendens rettenet, a baljós fantasztikum és a különösség kultusza mellett egy nagyon is racionális alapokra építkező műfaj, a detektívtörténet atyjaként ismerünk. Annak a bizonyos Poe-i („poesque”) atmoszférának a mozgóképre adaptálása azonban rendkívül nehéz feladat, és keveseknek sikerült igazán jól megragadni az amerikai mester költeményeinek és elbeszéléseinek szellemét, de ez sosem tántorította el a filmipart az újabb és újabb próbálkozásoktól. Legutóbb A holló (The Raven – mi más is lehetne egy Poe-mozifilm címe?) kísérelte meg a márkanév narratív újrahasznosítását, felemás sikerrel – az új évet pedig a Netflix (!) saját gyártású produkciójával kezdhettük (miután ledaráltuk Tim Burton Poe-allúziókkal nem fukarkodó gótikus tiniszériáját, a Wednesday-t).

Kép a Halványkék szemek című filmből

A Halványkék szemek a fent említett, végül botrányba fulladó életepizódok egyikéhez nyúl vissza, ahhoz a rövid időszakhoz, amikor a szárnypróbálgató ifjú költő az Amerikai Egyesült Államok hadseregének West Point-i katonai akadémiáján szolgált kadétként. Szörnyű haláleset történik itt, az egyik kadét – úgy tűnik – felakasztja magát, az öngyilkossági teóriát azonban árnyalja az, hogy a hullaházban a fiatalembernek sebészi alapossággal eltávolítja a szívét egy ismeretlen tettes. Az akadémia vezetői, az intézmény hírnevének csorbulásától és az esetleges washingtoni politikai retorzióktól tartva, felbérelik a magánéleti tragédiái (feleségének, majd lányának elvesztése) következtében visszavonultan élő nyomozót, Augustus Landort, derítene fényt a rettenetes rejtélyre. Az alkoholproblémákkal küzdő, karcos modorú öreg róka (Christian Bale megbízhatóan színvonalas alakításában) kénytelen-kelletlen kötélnek áll, és elég hamar segítőtársra lel egy csavaros észjárású, poétikus lelkületű tanoncban, egy bizonyos Edgar Allan Poe-ban.

Kép a Halványkék szemek című filmből

A film egyik legfőbb erénye a verseit álombeli látomásai alapján író, enyhén anyakomplexusos, melankolikus és izgága költőt megformáló Harry Melling színészi játéka – nem lennénk meglepve, ha az elkövetkezőkben neve feltűnne a különböző szakmai díjvárományos jelöltlistákon (Bale és Melling mellett a szereposztásban találjuk Charlotte Gainsbourgot, Gillian Andersont, Lucy Boyntont és Toby Jonest is). Kettejük nyomozásának hátterét a szeles, borongós, havas New York állambeli táj képezi, és a borzalmas gyilkosság, a kivágott szív mellett egyéb Poe-i rekvizitumok is feltűnnek (bármily hihetetlen, röpke pillanatra még egy holló is), a történet pedig tele van sötét fordulatokkal, többrendbéli gyilkossággal, betegességgel, éteri szerelemmel, okkultizmussal, misztikummal, kísértő múltbeli árnyakkal, egyszóval minden adott ahhoz, hogy az amerikai poétának ne csak az alakja, hanem a szelleme is uralja a vásznat. Mégis, a gótikus-ködös hangulat sem fedheti el, hogy a Halványkék szemek nem lép túl egy korrekt módon összerakott, mérsékelten izgalmas, kosztümös rejtvényfejtő whodunnit bűnügyi történet műfaji keretein – bár a végén bekövetkező lélektani és narratív csavar kétségkívül javít az összképen.

Kép a Halványkék szemek című filmből

Scott Cooper filmje ugyan kreatív módon igyekszik használni egyes Poe-hoz köthető motívumokat, ezek azonban többnyire megmaradnak a „díszletezés” szintjén, vagyis egyfajta nézőcsalogató ürügyként szolgálnak – ennek a magyarázata pedig alighanem az, hogy a film nem Poe művei alapján készült, hanem Louis Bayard azonos című regényének adaptációja. Aki nem ismeri az író-költő életművét vagy nem végez némi utólagos kutatómunkát, annak fel sem tűnik, hogy a verssorok, melyeket az ifjú Poe recitál szerelmének, Leának, a filmben elhangzó állítással ellentétben nem a Lenore című költeményből származnak, nem is Poe írta őket és a szóban forgó vers nem is tartalmaz a címadó halványkék szemekre vonatkozó utalást (ráadásul a szerző a cselekmény ideje, azaz 1830 után jó másfél évtizeddel vetette papírra) – annál inkább Az áruló szív című novellát idézik. A nyomozó neve pedig előfordul egy másik szövegben („egyszer írok magáról valamit”), a Landor házában, de vajmi kevés köze van a filmbeli karakterhez. A Halványkék szemek mindazonáltal kellemes (és a Netflixtől üdítő módon, mindenfajta kötelező woke-izmustól mentes) egyszeri nézemény a komorabb tónusú bűnügyi történetek kedvelői számára, amely után – ha nem túl nagy elvárásokkal ülünk a képernyő elé – nem szól a holló: „Sohamár!”

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Halványkék szemek

Halványkék szemek

Színes bűnügyi, krimi, thriller, 128 perc, 2022

Rendező:
Szereplők: , , , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

0

A látogatók szerint:

8.5

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • A sziget szellemei

    Színes filmdráma, 109 perc, 2022

    Rendező: Martin McDonagh

  • Babylon

    Színes filmdráma, vígjáték, 189 perc, 2022

    Rendező: Damien Chazelle

  • Taximetriști

    Színes vígjáték, 97 perc, 2023

    Rendező: Bogdan Theodor Olteanu

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat

  • A sziget szellemei

    Színes filmdráma, 109 perc, 2022

    Rendező: Martin McDonagh

  • Babylon

    Színes filmdráma, vígjáték, 189 perc, 2022

    Rendező: Damien Chazelle

  • Taximetriști

    Színes vígjáték, 97 perc, 2023

    Rendező: Bogdan Theodor Olteanu