Kritika | Anthony Maras: Hotel Mumbai Kritika | Anthony Maras: Hotel Mumbai

A láthatatlan ellenség

Anthony Maras: Hotel Mumbai

ÉRTÉKELD A FILMET!
Hotel Mumbai
Anthony Maras
2018

A Filmtett szerint:

0

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Hogyan jutottunk el odáig, hogy a szabad véleménynyilvánítás korában egyesek úgy vélik, hogy egy kalasnyikovval fejezhetik ki legcélratörőbben elveiket?

A még eleven sebként lüktető christchurchi tömegmészárlás után újfent beigazolódott, hogy a szélsőséges ideológiák fegyverekkel való párosítása olyan kaotikus zeitgeist képét teremtik meg napjainkban, ami szüntelen félelmet és gyanakvást vált ki a világ polgáraiból. Míg a középkorban a hasonló elveken alapuló keresztes háborúknak (csúnyán szólva) megvolt a maga szervezett rendszere, addig a 21. századra a tömegmészárlást választó önjelölt próféták felbukkanása mindig sokkoló, váratlan esemény, amire sajnálatos módon jobban fel van készülve a média, mint a rendőrség vagy a terrorelhárító szervezetek. A tragédiát követően pedig újra és újra feltesszük ugyanazt a kérdést: mégis hogyan jutottunk el odáig, hogy a szabad véleménynyílvánítás korában egyesek úgy vélik, hogy egy kalasnyikovval fejezhetik ki legcélratörőbben elveiket?

A kortárs film berkeihez visszacsatolva, a mozinéző egyre többször találkozik olyan filmmel, amely egy megtörtént tömegmészárlást dolgoz fel, valamelyest fikcionalizálva azt. Korai példaként szolgálhat Gus Van Sant Elefántja, majd a tavalyi fesztiválokat bejáró Erik Poppe Utoya, július 22.-je vagy éppen az elsőfilmes rendező, Anthony Maras Hotel Mumbai című filmje. Mindez arra enged következtetni, hogy ahogyan anno elindult a slasher horror alműfaja vagy éppen a katasztrófafilmeké, úgy a tömegmészárlós filmek is egyfajta divatot teremtenek, utóbbiak azonban komplex etikai és morális kérdéseket zúdítanak készítőire. A Hotel Mumbai különösen ingoványos talajon jár, hiszen úgy mutatja be a mészárlókat, hogy a néző képes legyen empátiát érezni irántuk. Azonban ez a hozzáállás nem bizonyul rossz döntésnek a történet kontextusában, mert rávilágít arra, hogy valójában a terroristák szintén áldozatok, akik egy láthatatlan ellenség bábfiguráiként hisznek egy olyan Paradicsomban, amiért lent a Földön a Poklot kell elhozniuk.

2008 novemberében, India hatalmas lakossággal rendelkező pénzügyi központjában, Mumbaiban, egy iszlám terrorista szervezet tíz tagja 12 támadással sújtotta a város lakóit 4 napon keresztül. Az akció leghíresebb célpontja egy luxushotel, The Taj Mahal Palace Hotel volt, ahol a szervezet a gazdag külföldi vendégeket és a helybéli személyzetet gyilkolta le, túszokat is ejtve. A kegyetlen akciónak kedvezett, hogy Mumbai terrorelhárító felkészültsége megszégyenítően gyenge volt és a legközelebbi segítség Újdelhiből jött, ami több órányi várakozást jelentett. Megközelítőleg 166 ember vesztette életét, ezenkívül a támadók közül majd' mindenki meghalt. Az akciót egy ún. szellemi vezető irányította telefonos kapcsolaton keresztül, parancsokat osztogatva elszánt híveinek. A történtek után természetesen felszívódott és azóta sem találták meg.  

Maras a történetet rengeteg párhuzamosan futó cselekményszállal meséli el, ezért egyszerre túl sok embernek kell szurkolni anélkül, hogy mélyebb karakterrajzot kapnánk róluk. Bár vannak érdekes törekvések, akadnak klisés megoldások is. A színészgárda húzóneve Dev Patel, aki Arjunt, a nyomornegyedben lakó inast alakítja. Különös, hogy Arjun szinte az egyetlen „hazai” karakter és a rendező inkább a külföldi vendégek személyes drámáira fókuszál. Ráadásul ezek hajlamosabbak arra, hogy szájbarágósnak hassanak: például megjelenik egy idős angol nő, aki roppant lekezelően és gyanakvóan bánik azokkal, akik turbánt hordanak, vagy éppen nem az ő anyanyelvét beszélik. Arjun válaszul egy monológban foglalja össze a nőnek, hogy számára mennyit jelent a hite és a családja, a fintorgó nőből pedig mintegy csettintésre egy elfogadó, megértő ember lesz.

Egy másik érzékeny pont a dramaturgiát érinti abban a tekintetben, hogy Maras (társforgatókönyvírójával karöltve) nem mészárolja le szereplőit annyira kíméletlenül, ahogyan azt a terroristák feltehetőleg tették. Van olyan, akit már-már csodával határos módon menekít meg egy lövéstől, és az is kissé kényelmetlen, hogy a terroristák pont akkor kezdenek el túszokat gyűjtögetni, amikor a fiatal, jóképű amerikaival, Daviddel (Armie Hammer) kerülnek szembe a hotel folyosóján. Mégis, egy-egy feszült jelenetben a rendező képes kifordítani a megszokott hősdramaturgiát és megengedi, hogy a fájdalmas valóság betüremkedjen a történetbe, elszakítva tőlünk olyan szereplőket, akiknek a túlélésében mindaddig bíztunk. Az autenticitást hangsúlyozandó a filmbe beépülnek eredeti, 2008-ban készült felvételek is, valamint meghatározó a híradók jelenléte, amelyek alapján nem csak a felocsúdott világ tájékozódik, hanem a hotelben rekedt tömegek.

Összességében a pályakezdő Maras eleget tett a tömegfilm követelményeinek és kifejezetten érdekes játszmába vágott azzal, hogy már a Hotel Mumbai szépiába kacsingató nyitóképén is a terroristákat láttatja velünk és nem Arjunt, a film előzékeny és segítőkész figuráját. Valószínű, hogy ez a „dupla perspektíva” nem fogja elnyerni mindenkinek a tetszését – hiszen hidegvérű gyilkosokról van szó –, de fontos megérteni, hogy a terroristák mögött rejtőzködik egy láthatatlan ellenség, aki tisztában van azzal, hogy erősebb lehet azáltal, ha manipulálja a befolyásolható embereket. Mert valójában a gondolat a legveszélyesebb fegyver, amivel az ember istent játszva világokat építhet és rombolhat le egy szempillantás alatt.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Hotel Mumbai

Hotel Mumbai

Színes történelmi, thriller, 123 perc, 2018

Rendező:
Szereplők: , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

0

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat